A szénbányászat, és ezen belül a lignitkitermelés lehető legnagyobb mértékű fokozása is része volt a kormány nyáron ismertetett hétpontos energia-vészhelyzeti stratégiájának. A földgázellátás körüli bizonytalanság – amit az orosz–ukrán háború okozta energiakrízis váltott ki – idén ismét előtérbe helyezte a szén stratégiai szerepét, ez pedig jelentős fordulat a korábbi évek energiapolitikájához képest. A 2021-es glasgow-i klímaügyi csúcstalálkozón még a szénfelhasználás fokozatos kivezetése volt fókuszban, egy esztendővel később viszont már újra a reneszánszát élte a nyersanyag, amelynek az egekben volt az ára, a szektor cégei pedig óriási nyereségeket könyvelhettek el.
Hazánkban a rendszerváltozást követően sorra zártak be azok a mélyművelésű bányák, amelyek a hazai energiabázis java részét adták sok évtizeden át – mondta el a Vg.hu-nak Riz Gábor, akit a nyár végén neveztek ki a lignittermelés növeléséért, a villamosenergia-, valamint a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztosnak.
A fideszes politikus a hazai energetika történetét felelevenítve kifejtette: a szén erőműben történő elégetése az egyik legkörnyezetszennyezőbb technológia, ezért fokozatosan kiváltották gázzal, és – az egyre inkább elérhető technológiáknak megfelelően – a megújuló energiahordozók rendszerbe állítása is megindult. Így kapott egyre nagyobb szerepet a napenergia hasznosítása mellett a biomassza és a földhőt hasznosító geotermia. Természetesen az alaperőművek közül továbbra is a legfontosabb a paksi atomerőmű, amely a gerincét adja a hazai energiaellátásnak – tette hozzá.
Mára az energiastratégiának megfelelően már csak néhány – elsősorban lignitet termelő – külszíni bánya működik az országban, ezek közül kiemelkedik a Mátrai Erőmű két bányatelke: Visonta és Bükkábrány.
Ezek mellett a Szuha-völgyben, Ormosbánya és Sajókaza környékén folyik külszíni bányászat. A Dunántúlon a korábbi bányák közül ma már csak a dudari működik, ahol elsősorban egészségügyi és mezőgazdasági alapanyagként hasznosítják a kitermelt szenet. A kizárólag külszíni bányákból származó – jellemzően lignitminőségű – szén mennyisége néhány százezer tonnát ér el, a Mátrai Erőmű két bányája pedig éves szinten néhány millió tonna szenet használ fel erőművi célokra.
Európa országai közül a kelet- és közép-európaiak a leginkább kitettek az orosz földgáz és kőolaj felhasználásában. A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók Európa-szerte nagyon súlyos energiakrízist okoztak, és felborították a hagyományos energiaellátási rendszert. Ezért tagállami szinten igyekszik mindenki gázt betárolni a lehetőségei határáig
– fejtette ki Riz Gábor, hangsúlyozva, hogy jelenleg a legfőbb törekvés az, hogy a tagállami klímapolitikai célok fenntartása mellett biztosítsuk az ország energiaellátását és a rezsicsökkentést.
Magyarországnak jelenleg mintegy nyolcmilliárd tonna földtani szénvagyona van, amelyből több mint 2,5 milliárd tonna kibányászható. Ez körülbelül 200 évre való széntartalék.
Hivatalos mérések szerint egyébként több mint másfél millió háztartásban használnak állandó vagy időszakos, hagyományos tüzelőberendezéseket. Szintén a felmérésekből derült ki, hogy sokan szándékoznak vagy csak fával, vagy fával és szénnel is fűteni telente, kiváltva ezzel a gázt.
Ma számos olyan bányatelek ismert, amely több millió tonna barnaszenet képes biztosítani, ha erre valós igény merül föl.
Az aktuális termelési kapacitást néhány hónap alatt is jelentősen lehet bővíteni a bányatelkek gyors feltárásával és a logisztikai utak kiépítésével a felhasználókhoz – közölte Riz Gábor. Szerinte ilyen fontos cél például, hogy a vidéken lévő oktatási, szociális intézmények téli fűtését úgy is meg lehessen oldani, hogy konténerkazánok kiépítésével kiváltható legyen az őket kiszolgáló, gázra épülő fűtésrendszer.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/AP/Petr David Josek)
