Hétpontos terv: energia-veszélyhelyzetet hirdetett a magyar kormány

– Európában rendkívül nehéz az energiahelyzet, ezért energia-veszélyhelyzetet hirdetett a kormány – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai rendkívüli Kormányinfón. Az áram ára több mint ötszörösére, a gáz ára több mint hatszorosára nőtt, ezért hét pontból álló terv lép életbe az energia-veszélyhelyzet értelmében – mondta a miniszter.

Nagy valószínűséggel Európában nem lesz elég gáz az őszi és téli fűtési szezonban – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely a rendkívüli Kormányinfón.

A magyar kormány hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, mely augusztustól lép életbe

– jelentette be a miniszter. Hangsúlyozta: cél, hogy felkészüljünk az előttünk álló energiaválságra. A legfontosabb cél, hogy meg tudjuk védeni a rezsicsökkentést.

A hét pont a következő:

• Magyarország a 1,5 milliárd köbméterről kétmilliárdra növeli a hazai gázkitermelést. 
• A kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy további gázkészleteket szerezzen be. 
• A kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára (a bértárolás kivétel). 
• A hazai szénbányászatot a lehető legnagyobb mértékben megnövelik. 
• A Mátrai Erőmű jelenleg nem üzemelő blokkjait minél gyorsabban újra kell indítani. 
• A Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról már korábban döntött a kormány, ezt most megerősítették. 
• Aki az átlag felett fogyaszt, azt arra kérik, hogy mérsékelje a fogyasztását. A kormány a rezsicsökkentést csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának mértékéig tartja fenn. Aki ennél többet használ, az a piaci áron vehet energiát. A háztartások háromnegyedét nem érinti ez a korlátozás – ígérte Gulyás Gergely. 

A miniszter bejelentését követően Németh Szilárd is megerősítette: a kormány azért rendelt el energia-veszélyhelyzetet, hogy a rezsicsökkentés továbbra is fenntartható legyen, és a téli időszakban is legyen energiája az országnak. Ezt két eszközzel, a rezsivédelmi alap felállításával és feltöltésével, illetve a ma megszületett döntéssel próbálja elérni. A rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos tájékoztatása szerint az átlagfogyasztás évente a villany esetében 2523 kilowattóra, a gáznál pedig évente 1729 köbméter. Havi szinten ez úgy néz ki, hogy 210 kilowatt óra és 144 köbméter gáz. Rezsivédetten egy átlagfogyasztó a villany tekintetében 7750 forintot fizet, rezsicsökkentés nélkül pedig 50 833 forintot fizetne. A gáz esetében a rezsitámogatott ár 15 833 forint, szemben a piaci árral, amelyért 131 441 forintot kellene havonta fizetni. Németh Szilárd arra is kitért, miszerint a nagycsaládosoknak most is van egy külön kedvezményes fogyasztási limitjük, ami megmarad a következőkben is. Tehát nekik a fogyasztási korlát 2329 köbméter lesz, és miden újszülött gyermek után még háromszáz köbméter kedvezményes fogyasztás adott. A villanynál ez nincs meg, a gáznál ez megmarad – húzta alá.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarországon legyen elegendő gáz télire. A hozzánk érkező mennyiségek eddig nem csökkentek, a tárolók feltöltésével 44 százalékon állunk

– válaszolta az első újságírói kérdésre Gulyás Gergely. A miniszter rögzítette: pazarlást már sehol nem lehet megengedni. Ha nem lesz elég gáz, akkor Magyarországon is van egy lekapcsolási terv – vetítette előre a miniszter, aki azt gondolja, hogy erre nem lesz szükség. Ausztria felől jelenleg nem érkezik gáz, a kieső adag Szerbia felől pótolható – magyarázta Gulyás. 

A Mediaworks Hírcentrumának kérdésére a miniszter azt válaszolta, további korlátozásokat nem terveznek, az életvezetési tanácsoktól tartózkodnának. 

Róna Péter ötleteit rossz intézkedéseknek nevezte a miniszter, szerinte mindenki a recessziótól fél, egy ilyen helyzetben a gazdasági tevékenységek adóját megemelni felelőtlenség lenne. 

Kifejtette: a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata ügyében érdemes visszamenni a kályhához. 2012-ben a mostani kormánypártok támogatták csak, a baloldal nem. Akkor a cél az volt, hogy a lakosságnak szolgáltató kisvállalkozóknak egy kisebb mértékű átalányadót vezessenek be. A kata használata ezután elburjánzott, az eredeti cél már nem érvényesült. A Pénzügyminisztérium adatai szerint jelenleg a katások kétharmada munkaviszonyt vált ki a vállalkozók esetén. 

A szabályozás lehetőséget ad a szabályok kijátszására, ezt most megszüntetik – tisztázta Gulyás. A miniszter szerint nem méltányos, hogy egy ápolónő 180 ezer forint felett adózik, míg egy bújtatott foglalkozású katás csak 50 ezret. A cél, hogy az energiával tudjunk spórolni, emiatt az energiamennyiségtől tették függővé, hogy kinek jár továbbra is a csökkentett ár – válaszolta az ATV felvetésére Gulyás Gergely. A baloldali hírtelevízió riportere arra volt kíváncsi, miért nem azoknak kell többet fizetniük, akik gazdagabbak. 

Arra, hogy az árstoppok nélkül a GKI szerint 31 százalékos lenne az infláció Magyarországon, a miniszter úgy reagált: a hagyományosan bevezetett árstoppoknak a hatása öt-hat százalékos csökkenést jelent. A GKI előrejelzése annyiban  viszont megfelel a valóságnak, hogy ezek bármilyen időpontban történő felszabadítása – miután a magyarok fizetik a legkevesebbet a rezsiért Európában –, komoly inflációs hatással járna. Ilyen lépést azonban nem terveznek – húzta alá. 

A kata módosítása kapcsán a tárcavezető jelezte, különböző viták és számítások vannak arról, hogy a kata módosítása milyen többletbevételt jelent a költségvetésnek, ugyanakkor ez nem költségvetési intézkedés volt. Meglátása szerint ugyanis az nem tartható fenn, hogy valaki a többszörösét adózza, mint más. A mostani szabályozást visszatérésnek tartják az eredeti célokhoz, a további módosításnak pedig nem látják okát. Az uniós helyreállítási alap, és az a körüli politikai viták kapcsán a miniszter megismételte: azért tartják nagyon károsnak a baloldal, és nemzetközi szövetségeseinek a munkáját, mert ezáltal az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok béremelését is blokkolják. 

Ha Donáth Anna nem küzdene olyan lelkesen a hazánknak járó pénzek visszatartásáért – sőt ma ennek megfelelő határozatot fogadott el a LIBE-bizottságban is –, sokkal jobbak lennének az esélyeink

– fogalmazott a miniszter. 

Gulyás Gergely megjegyezte azt is: az elmúlt napokban figyelik Gyurcsány megnövekedett aktivitását  is, aki egyebek mellett az ifjúsági tagozatát egy olyan törvény ellen küldte ki tüntetni, amit annak idején ők nem szavaztak meg. – Az országra nézve leselkedő veszélyek közül még egy ilyen válsághelyzetben is értelmezhető nagyságú az, ha Gyurcsány Ferenc a hatalom közelébe akar jutni – tette hozzá.

A kormány külön feladatba adta, hogy a tűzifakészleteket is térképezzék fel, aki fával is tud fűteni, annak ezen a télen többet kell majd fával fűtenie – mondta a miniszter.

A magyar mezőgazdaság egy jó évben képes arra, hogy 20 millió emberről gondoskodjon. Az idei évben az aszály nehezíti a helyzetet, de még így is juthat exportra gabona

– válaszolta egy kérdésre Gulyás Gergely. 

Európának feladata és morális kötelessége, hogy a migrációt kibocsátó országokban a bevándorlást okozó tényezőket orvosoljuk

– jelentette ki egy másik kérdésre válaszolva a miniszter. A Heti TV arra is kíváncsi volt, hogy miből finanszírozza majd a határvédelem vélhetően növekvő költségeit a kormány. Gulyás Gergely elmondta, hogy saját erőnkből tudjuk finanszírozni a védelmet. 

A vízhiányról is tett fel kérdést a riporter. Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos elmondta, hogy életmódtanácsokat nem akarnak adni. A kormány nevében nem tudott nyilatkozni a vízgazdálkodásról, de annyit elmondott, hogy a víziközművek helyzete és a megoldás is körvonalazódott a mai kormányzati egyeztetésen. 

Akik az átlag felett fogyasztanak, azoknak a mindenkori piaci árat kell majd fizetniük – mondta egy kérdésre válaszolva a miniszter. 

A magyar kormánynak nincs olyan kötelezettsége, hogy más uniós tagállamoknak energiát adjon át – jelentette ki az Index kérdésére válaszolva Gulyás Gergely. 

Lapunk arról kérdezte a minisztert, hogy konkrétan honnan lehet még szerezni földgázt, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy amint lesz konkrétum, bejelentik majd. 

Az EU gázelosztási terveit úgy kommentálta, hogy tenni nem tudnak semmit, egy ilyen válsághelyzetben viszont valamit mondani kell, ezért ötletelnek Manfred Weberék. 

A kata átalakítását megindokolva – ami az államnak nagyjából 50 és 300 milliárd forint közötti többletbevételt jelenthet – Gulyás Gergely rámutatott: a katások kétharmada az eredeti céltól eltérő módon, munkaviszony helyett használja ezt az adózási módot, a kata viszont nem erre jött létre. Éppen ezért a kormány az elmúlt években már kétszer is módosította a kata-törvényt, akkor viszont nem volt kellően radikális a döntés, most pedig az adóforma eredeti céljaihoz tértek vissza. Arra a kérdésre, hogy miért nem a katával rendszerszerűen visszaélő cégeket büntetik, kiemelte: azt majd eldől, hogy ki viseli a költségeket, mert ha valaki szerződésben marad egy céggel, viselheti az is. A cégek ugyanakkor nem tudják ezeket büntetni, ezért történt a katamódosítás, és zárták be a kiskapukat. Az átalakítás miatti tüntetés kapcsán pedig úgy fogalmazott: a Margit híd elfoglalása alig volt észrevehető a dugók mellett.

Kérdésre válaszolva a miniszter kiemelte azt is: egyelőre nem merült fel, és ameddig nem muszáj, addig nem is fognak olyasmit szorgalmazni, hogy a közintézmények takarékoskodjanak a fűtéssel. De erről még korai beszélni – fűzte hozzá.

Ukrajna csak akkor válhat majd uniós tagállammá, ha a kisebbségi jogokat maradéktalanul tiszteletben tartja

– ezt Gulyás Gergely szerint a magyar diplomáciának sikerült kiharcolnia. 

Akiknek van céges bevételük, de az kevesebb, azok önálló céget fognak alapítani, a katás adózásra továbbra is jogosultak lesznek a magánszemélyektől kapott bevételek esetén – vélekedett egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. 

A kormány foglalkozott azzal, hogy a Balaton algásodik, van erre eljárás, a Belügyminisztérium kezeli a kérdést, a pénzügyi támogatást megkapták. 

A távhőt használó családokat a most bejelentett korlátozások nem érintik – jelezte szintén kérdésre válaszolva a miniszter.

Gulyás Gergely bízik abban, hogy az új ukrán nagykövet az együttműködést fogja majd keresni a kormányzattal és az állammal, hasonlóan más nagykövetekhez. 

Borítókép: Gulyás Gergely és Németh Szilárd (Fotó: MTI/Kovács Tamás)