Elsősorban a három székelyföldi megye, Kovászna, Hargita és Maros csaknem kétszáz turisztikai vállalkozója regisztrált az október utolsó hétvégéjén tartott székelyföldi regionális turisztikai konferenciára, amelyen az energiagondok miatt újabb nehéz kihívás előtt álló idegenforgalom nézett egyfajta tükörbe.
A koronavírus-járvány idején a turizmus volt az egyik legnehezebb helyzetbe kerülő ágazat, egyes vállalkozók azonban a válságban nem a veszélyt, inkább az esélyt látták meg
– jelentette ki Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. – Nekünk, önkormányzatoknak nem törvény által diktált feladatunk az idegenforgalmi ágazat fejlesztése, lehetünk viszont a magánszektor partnerei, közös célokat határozhatunk meg, kijelölhetjük együtt a székelyföldi turizmus irányát. Több mint 15 éve igyekszünk egységesen megjeleníteni Székelyföldet, ez politikai értelemben sikerült is, most egyéb területeken kell magunkat felmutatnunk – fogalmazott az önkormányzati vezető.
Ezt az álláspontot viszont nem mindenki vallja egyformán, szerintük mindenekelőtt arra az alapkérdésre kell megtalálni a választ: kinek akar szólni egy ilyen egységes stratégia? Kit akarnak megcélozni vele: a belföldi vagy a külföldi piacot? Az arculat ugyanis a célközönség függvényében alakul, és részben a terméktartalom is.
Míg a kulturális azonosságok, a nemzeti szimbólumok, néphagyományok, a székelyek szent hegye, a Hargita és hasonló hívószavak mentén Magyarországon könnyen fel lehet fűzni a teljes székelyföldi régió turisztikai termékeit, addig a romániai belföldi turizmus esetében ez akár öngól is lehet.
Az egységes Székelyföld desztináció román piacra való „megfogalmazása” ma még inkább elutasítást, de legalábbis védekező reflexeket vált ki a román közegből – bár ez a folyamat is kétségtelenül jó irányba tart –, addig a három székelyföldi megye külön-külön megjelenése jóval befogadóbb vásárlóközönségre számíthat. – Külön termékként értékesítve nagyobb vendégéjszaka-mennyiséget lehet megvalósítani, mint egy közös csomagot összerakva. Az alapkérdés persze az, hogy mi a prioritás? Ha a vendégéjszakák száma, akkor nem lehet vita. Ha viszont a közös fellépés gondolatának, eszmeiségének elmélyítése, természetesen más a helyzet – tartja az egyik programkoordinátor.
Fontos téma volt a térség megközelíthetősége.
A 2021-es statisztikák azt mutatják, hogy a Romániába utazók több mint 85 százaléka légi úton érkezik, míg a közúton 12 százalékuk. Ennek megfelelően érdemes stratégiákat kiépíteni
– mutatott rá Peti András, a marosvásárhelyi Transilvania nemzetközi repülőtér ügyvezető igazgatója. E stratégia fontos szereplője lehet a gyakorlatilag rajtra kész brassó–vidombáki nemzetközi repülőtér is, amelynek befejezéséhez – amelynek vámpontját a napokban hitelesítették a romániai illetékes szervezetek – már csak a virtuális irányítótorony üzembe helyezése szükségeltetik, az első tesztrepüléseket decemberre tervezik.
A turizmus folyamatosan és gyorsan változó ágazat, amelyhez egyre több kihívás társul. Ezt igyekeztek szolgálni a konferencia témái is: a turisztikai desztinációs menedzsment tevékenységének felpörgetése, a külföldi munkaerő mint lehetséges megoldás alkalmazása, az utazási irodákkal való kapcsolatépítés, a turisztikai marketing legújabb trendjei, az egészségturizmus, valamint az adatvezérelt turizmus. A fűtésszámlák kigazdálkodásának réme egyelőre nem szerepelt az előadások témái között.
Borítókép: A Szent Anna-tó Hargita megyében (Fotó: Havran Zoltán)
