Évről évre egyre korábbra kerül a karácsonyi szezon kezdete

Még jó két hónapra van a karácsony, számos európai és amerikai háztartás azonban már most számol, hogyan tudják kigazdálkodni az ünnepeket. A koronavírus nyomán döcögő kereskedelem szintén aggódva néz a következő hónapok elé, vajon az emelkedő megélhetési költségek mellett tudnak-e olyan hasznot képezni, amelyre a pandémia után szükségük lenne. Sokan kényszerből egyszerűsítik a hagyományos ünnepi menüt.

Intratuin opens 'Europe's largest Christmas show' Fotó: ANP via AFP Forrás: Europress/AFP

Évek óta megszokott trend, hogy egyre korábbra kerül a karácsonyi szezon kezdete. Korábban advent első vasárnapja jelezte a karácsonyi vásárok és a tömeges bevásárlóroham indulását, majd a Black Friday-láz európai megjelenésével a dátum novemberre tolódott, ma pedig ott tartunk, hogy barkácsáruházak már a hallowee­ni dekorációval együtt rakják ki az angyalkákat, hóembereket és zenélő karácsonyfákat. A pandémia negatív gazdasági hatásaiból éppen éledező kereskedelem a szakértők szerint nem véletlenül tervez az idén még a megszokottnál is hosszabb karácsonyi bevásárlási időszakkal, ugyanis az infláció, illetve az egyre emelkedő energiaárak miatt az emberek a korábbi évektől eltérően nem kizárólag a Black Friday-akciókban, illetve az advent folyamán fogják megvenni az ajándékokat, hanem egyenletesen elosztva a hátralévő két és fél hónapban.

A kérdés, hogy pontosan mennyit fognak költeni. A brit tanácsadó cég, a Sitecore felmérése szerint a britek 41 százaléka aggódik, hogy a kiadások miatt nem tudják majd megvenni a karácsonyi ajándékokat, és szintén négyen tíz britből gondolják úgy, hogy az ajándéktól eltekintve sem fogják tudni „illően” megünnepelni a karácsonyt. Hetvenöt százalék olcsóbb ajándékokat tervez beszerezni, a szülők 42 százaléka pedig már megállapodott, hogy csak a gyerekek kapnak valamit. A millenniumiak közel fele már tudatosan mondja le a baráti találkozókat. A Z generáció több mint harmada, a millenniumiak negyede vállal második munkát, hogy abból fedezze a karácsonyi kiadásokat, és az össz­lakosság közel fele nem tervez olyan klasszikus brit karácsonyi menüt készíteni, amely alkoholt és pulykát tartalmaz. Ezek a megtakarítások becslések szerint 12 milliárd fontnyi keresletcsökkenést okoznak majd, ami nagyon fog hiányozni a kereskedők által „arany negyednek” nevezett utolsó éves kimutatásból.

A SellCell spórolást segítő oldal által készített kutatás még szomorúbb képet fest. Eszerint a britek hetven százaléka kevesebbet fog fűteni és főzni az alacsonyabb gázszámla érdekében, és 62 százalékuk az áramhasználatot is csökkenteni akarja, közel negyven százalékuk pedig lemondja a streaming-előfizetést. Hetvenkét százalékuk számol úgy, hogy kevesebbet fog az idei karácsonykor költeni.

A Prince’s Trust kutatása szerint a hasonló tervek egyáltalán nem meglepők, mivel a brit fiatalok 46 százaléka aggódik azon, hogy egyáltalán tud-e élelmiszert venni a télen.

A SellCell amerikai kimutatása is hasonló trendeket mutat, bár ott kevésbé érződik az Európát sújtó háborús energiaválság. Ugyan az emberek 92 százaléka látja az áremelkedést, de csak ötödük véli úgy, hogy ez jelentősen befolyásolná az életszínvonalukat. Igaz ugyanakkor, hogy harmaduk gondolkodik az autóhasználat csökkentésén, és 44 százalékuk részesíti előnyben az olcsó szupermarketeket. Harmaduk akar kevesebbet ruhára költeni, és 42 százalék főz inkább otthon, ahelyett, hogy étteremben étkezne. Alig több mint tíz százalék számára kérdéses a karácsonyi költekezés, a lakosság negyede inkább a meggondolt vásárlást emeli ki. Nem csoda, hogy a legnagyobb amerikai áruházak, mint a Target vagy a Walmart, nem aggódnak, sőt a Nike nemrég még arra hívta fel forgalmazói figyelmét, hogy már mindenhol helyreálltak az ellátási láncok, így az ország bármely boltjába késlekedés nélkül tudnak szállítani. A GlobalData elemzői 6,6 százalékos keresletnövekedést várnak az Államokban a tavalyi pandémiás karácsonyi szezonhoz képest, különösen nagy bevétellel számolva a Black Friday hétvégén, az idei második Amazon Prime Day-en, illetve a karácsony utáni leárazásokon.

Európában más a helyzet. Franciaországban a kereskedők alacsonyabb ruha- és parfümforgalmat várnak, pedig ez a két termék jellemző ajándéknak számít. Fabien Bossy közgazdász szerint a franciákat sokkolta az energiaárak és az infláció növekedése, a szegényebb háztartások kifejezetten nehezen gazdálkodják ki az élelmiszerárakat. Megsegítésükre még a nyáron száz eurós élelmiszerjegyet osztott a kormány, amely háztartásonként és gyerekenként ötven euróval növelhető. Karácsony környékén 5,8 millió háztartás energiajegyet is kap.

Németországban az emberek 57 százaléka gondolja úgy, hogy nehezebben él az emelkedő költségek miatt, a fűtés ára ugyanis akár a négyszerese is lehet a tavaly megszokottnak. Szep­temberben a kormány háromszáz eurós támogatást adott az alkalmazásban álló németeknek, de számos neten olvasható komment szerint az emberek keveslik az összeget. Az élelmiszerárakat illetően sokan megjegyzik, hogy az októberi adatok azt mutatják, hogy a teavaj húsz százalékkal, a tejszín harminccal drágult, a libamell és -comb pedig duplaannyiba kerül. Így sokan nem tudják, milyen étel kerül majd a karácsonyi asztalra, tekintve, hogy a német tradicionális ünnepi étel a liba.

Spanyolország 21 százalékról öt százalékra csökkentette októbertől az év végéig az energiaszámlák általános forgalmi adóját, de számos kiskereskedő szerint ez még nem elég. Jose Mengual például arról beszél, hogy még a legegyszerűbb élelmiszerek ára is egyik napról a másikra negyven-hatvan eurócenttel lesz drágább.

A spanyol áremelkedés nagyobb, mint a német, a francia vagy az olasz, az élelmiszerek és italok átlagosan 13 százalékkal drágultak tavaly óta. Így a kereskedők arra számítanak, hogy a karácsonyi bevásárlás az élelmiszerekre korlátozódik, legfeljebb néhány apróság kerül majd a fák alá.

Hollandia is adócsökkentéssel próbálkozik, az alacsony jövedelmű családoknak 16 milliárd eurós segélycsomagot tervez jövőre, továbbá tíz százalékkal növelné a minimálbér összegét. Olaszország 52 milliárd, Görögország tízmilliárd, Ausztria hatmilliárd eurós csomagot jelentett be, azonban a keresletcsökkenés mindegyik országban tapasztalható. Az emberek elsősorban az utazáson, a bútorok vagy számítástechnikai eszközök vásárlásán, illetve a ruházkodáson próbálnak spórolni.

Utóbbi kapcsán mutatott érdekes ellentétet a Glami, Európa vezető divatkereskedő platformjának legutóbbi felmérése. A kontinens kilenc országában végzett szeptemberi kutatás azt mutatta ki, hogy bár a magyarok 85 százaléka tapasztalt áremelkedést az elmúlt hónapokban, mind­össze 28 százalék tervezi ruházkodási kiadásai csökkentését. Majdnem fele a részvevőknek minimális csökkentést képzel el, 23 százalék pedig egyáltalán nem akar változtatni vásárlási szokásain. Ez biztató előjelnek tűnik a hazai karácsonyi szezon előtt, ugyanakkor a hazai nethasználók körében is egyre terjednek azok a receptek, amelyekkel a hagyományos helyett olcsóbb alapanyagokból készíthető el a karácsonyi menü.

Fény nélkül

Európa-szerte vita folyik, mekkora szükség van rá, illetve mennyire engedheti meg magának egy város a karácsonyi kivilágítást. Az Oxford Street megvilágításáért felelős cég nemrég közölte, hogy naponta egy órával rövidebb lesz a világítási időszak. Az ötletet az Eiffel-torony kivilágításának rövidítéséből vették. Továbbá kizárólag energiatakarékos LED-égőket használnak. Berlinben nemcsak a LED-ek, de az egyszerűbb dizájn is a tervek között szerepel. Regensburgban és Düsseldorfban szintén rövidebb világítási idő és a jégpálya hiánya várható. Az észak-rajna–vesztfáliai Mönchengladbach megy el a végsőkig: egyáltalán nem lesz karácsonyi kivilágítás. Spanyolország ugyanakkor kivételnek számít az európai trend alól, Madrid ugyanis közölte, a város turizmusa megkívánja, hogy a szokásoknak megfelelően november utolsó péntekén meggyújtsák a karácsonyi kivilágítást.

Borítókép: Előre hozott karácsonyi vásár egy holland kertészeti központban. Karcsúsodó kívánságlisták (Fotó: Europress/AFP)