A legfontosabb kihívás az infláció letörése

Varga Mihály: Ha a külső körülmények konszolidálódnak, már 2024 a dinamikus növekedés éve lehet.

Budapest, 2023. március 2. Varga Mihály pénzügyminiszter a Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre pódiumbeszélgetésén Budapesten, a Lónyay-Hatvany Villában 2023. március 2-án. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

– A kormány, amit tehetett az infláció ellen, megtette, gondoljunk az árstopokra, a kamatsapkára, a rezsivédelem fenntartására, amely csökkentette a háztartások költségeit, ez a vállalkozások egy részére is kiterjedt. Túl azon, hogy milyen eszközökkel próbáljuk hűteni az inflációt, a kormány segített csökkenteni az áremelkedések következményét, ilyen volt az év eleji 15 százalékos nyugdíjemelés vagy a közszféra béremelései – mondta. 

Az ár-bér spirál kialakulásától nemcsak a szakértők, az elemzők, hanem a jegybankok is tartanak: ha növekednek az árak és azonnal a bérek, az infláció lassabban csökken. A leghatékonyabb gazdaságpolitikai mixet kell keresni, ez közös felelősség a jegybankkal – fogalmazott Varga Mihály. 

Az idei GDP-várakozásokkal kapcsolatban kiemelte: több lábon áll a gazdaság, nem csak egy ágazaton áll vagy bukik a növekedés, azonban az autóipar, a gyógyszergyártás és a feldolgozóipar továbbra is zászlóshajónak számít. 

Megemlítette az exportteljesítményt, szerinte az, hogy hazánk helye globálisan ott van kivitelben a top 30-ban, egy alig tízmilliós országtól hatalmas teljesítmény. Többek között a magas foglalkoztatottsági szint, a stabil bankrendszer is olyan alapot képez, amire építhet a magyar gazdaság. 

– Ha a külső körülmények konszolidálódnak, a magyar gazdaság újra képes a pandémia előtti időszak teljesítményét felmutatni, vagyis már 2024 a dinamikus növekedés éve lehet. Közben persze a kockázatokat sem felejthetjük: nem tudjuk, eszkalálódik-e a háború, nagyon erős a kitettségünk energiaellátásban az orosz nyersanyagok felé, ez a kőolaj esetében 65, a földgáznál 85 százalékos arányt jelent – mondta. 

Az uniós forrásokat említve úgy fogalmazott: ha nincs uniós forrás, akkor sem vagyunk hajlandók lemondani a gazdaságpolitikai céljainkról, az energiarendszer átalakításáról, az infrastrukturális fejlesztésekről és minden olyan beruházásról, amely a fenntartható fejlődésünk, a további növekedés alapja.

– Márciusban kezdjük az előkészítését, kormánydöntések után júniusban már a parlamentnek kell tárgyalnia, hogy júliusban el is fogadhassuk – jelezte a jövő évi büdzsével kapcsolatban.

A forint árfolyama kapcsán úgy fogalmazott: – Stabilizálódásra számítok, az erre való törekvés a legutóbbi MNB-kommunikációban is megjelent. A forint árfolyama olyan szinten van, ami jó az exportálóknak, rekordév van mögöttünk, a külföldi működőtőke-befektetéseket se fékezte, hiszen a tavalyi hétmilliárd euró után idén összejöhet a tízmilliárd eurós befektetési nagyság.

Az interjúban felidézték azt is: Varga Mihály tíz éve Magyarország pénzügyminisztere. Elmondása szerint a legnehezebb időszak az IMF-gyámság korszaka volt, amit 2008-ból örökölt a kormány. – Miniszterségem alatt az IMF-hitelt előtörlesztettük, és lezártuk az Európai Unióban kilenc évig ellenünk folytatott túlzottdeficit-eljárást is – monda. 

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszer (Fotó: MTI/Kovács Tamás)