A hitelminősítő olyan a gazdaságban, mint a játékvezető a futballban: adottság, nem feltétlenül kell vele foglalkozni, mégis muszáj odafigyelni a véleményére – fogalmaz Varga Mihály az Indexnek adott interjújában a Moody’s pénteken elmaradt hitelvizsgálata kapcsán. A pénzügyminiszter ezután felidézte: a magyar adósságkilátásokat és a gazdaságot 2015 és 2022 között hét alkalommal is felminősítették, a hazai gazdaság jó teljesítményét elismerték a hitelminősítők, most azonban más a helyzet. A Covid utáni lassú kilábalás, az elhúzódó orosz–ukrán háború, ezzel összefüggésben a brüsszeli szankciók nehezítik az életünket. A tavalyinál idén alacsonyabb növekedésünk lesz, ezt látják a hitelminősítők, mint ahogy a hozamkörnyezet miatt megváltozott kockázatokat is, és ennek megfelelően értékelnek.
Varga Mihály korábban kijelentette, 2023 a legveszélyesebb év lehet, ennek kapcsán kiemelte: a veszélyek korába léptünk, de fel sem merülhet, hogy pusztán külső segítséggel oldjunk meg a finanszírozást, mint 2008-ban. – Az elmúlt évek teljesítményének legfőbb érdeme, hogy két nagy válságot is képesek voltunk, vagyunk mentőöv nélkül, a magunk erejéből leküzdeni – mondta. – Míg 2010-ben a magyar GDP 132 milliárd dollár volt, az idei év végére már 216 milliárd lesz – sorolta.
A hatvan százalék feletti erősödés nem szorul magyarázatra, ha ilyen körülmények között futunk bele egy krízisbe, biztonságosabb a kezelése is. Bár voltak nehézségek, nemcsak a fiskális, hanem a monetáris politika, tehát a kormány és a jegybank is eredményesen kezelte azokat
– fogalmazott.
Úgy véli, a legfontosabb 2023-as kihívás az infláció letörése. December végére újra tíz százalék alá csökkenhet a mutató, azaz ismét egy számjegyű lesz – jelentette ki. Hangsúlyozta: jelentős részben importált inflációval állunk szemben, de vannak belső okok is, úgymint az árfolyamhatás vagy a mezőgazdaság éves teljesítményét 32 százalékkal visszavető súlyos aszály.
Az infláció kezelésével kapcsolatban kiemelte: egy energiaszegény, importkitett országban a magas energiaárak számos csatornán keresztül fűtik az inflációt. Befolyásolják az üzemanyagárakat, ezen keresztül a szállítási díjakat, a vállalkozások működését, nem véletlen, hogy nemcsak a fogyasztói, hanem a termelői árak is nagyon megugrottak. Szavai szerint az elmúlt hónapok döntései, főként azok, amelyek rögtön befolyásolták az árfolyamot, nem voltak kedvezők az inflációra nézve.
– A kormány, amit tehetett az infláció ellen, megtette, gondoljunk az árstopokra, a kamatsapkára, a rezsivédelem fenntartására, amely csökkentette a háztartások költségeit, ez a vállalkozások egy részére is kiterjedt. Túl azon, hogy milyen eszközökkel próbáljuk hűteni az inflációt, a kormány segített csökkenteni az áremelkedések következményét, ilyen volt az év eleji 15 százalékos nyugdíjemelés vagy a közszféra béremelései – mondta.
Az ár-bér spirál kialakulásától nemcsak a szakértők, az elemzők, hanem a jegybankok is tartanak: ha növekednek az árak és azonnal a bérek, az infláció lassabban csökken. A leghatékonyabb gazdaságpolitikai mixet kell keresni, ez közös felelősség a jegybankkal – fogalmazott Varga Mihály.
Az idei GDP-várakozásokkal kapcsolatban kiemelte: több lábon áll a gazdaság, nem csak egy ágazaton áll vagy bukik a növekedés, azonban az autóipar, a gyógyszergyártás és a feldolgozóipar továbbra is zászlóshajónak számít.
Megemlítette az exportteljesítményt, szerinte az, hogy hazánk helye globálisan ott van kivitelben a top 30-ban, egy alig tízmilliós országtól hatalmas teljesítmény. Többek között a magas foglalkoztatottsági szint, a stabil bankrendszer is olyan alapot képez, amire építhet a magyar gazdaság.
– Ha a külső körülmények konszolidálódnak, a magyar gazdaság újra képes a pandémia előtti időszak teljesítményét felmutatni, vagyis már 2024 a dinamikus növekedés éve lehet. Közben persze a kockázatokat sem felejthetjük: nem tudjuk, eszkalálódik-e a háború, nagyon erős a kitettségünk energiaellátásban az orosz nyersanyagok felé, ez a kőolaj esetében 65, a földgáznál 85 százalékos arányt jelent – mondta.
Az uniós forrásokat említve úgy fogalmazott: ha nincs uniós forrás, akkor sem vagyunk hajlandók lemondani a gazdaságpolitikai céljainkról, az energiarendszer átalakításáról, az infrastrukturális fejlesztésekről és minden olyan beruházásról, amely a fenntartható fejlődésünk, a további növekedés alapja.
– Márciusban kezdjük az előkészítését, kormánydöntések után júniusban már a parlamentnek kell tárgyalnia, hogy júliusban el is fogadhassuk – jelezte a jövő évi büdzsével kapcsolatban.
A forint árfolyama kapcsán úgy fogalmazott: – Stabilizálódásra számítok, az erre való törekvés a legutóbbi MNB-kommunikációban is megjelent. A forint árfolyama olyan szinten van, ami jó az exportálóknak, rekordév van mögöttünk, a külföldi működőtőke-befektetéseket se fékezte, hiszen a tavalyi hétmilliárd euró után idén összejöhet a tízmilliárd eurós befektetési nagyság.
Az interjúban felidézték azt is: Varga Mihály tíz éve Magyarország pénzügyminisztere. Elmondása szerint a legnehezebb időszak az IMF-gyámság korszaka volt, amit 2008-ból örökölt a kormány. – Miniszterségem alatt az IMF-hitelt előtörlesztettük, és lezártuk az Európai Unióban kilenc évig ellenünk folytatott túlzottdeficit-eljárást is – monda.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszer (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
