Jelentős tőkeerejű nemzetközi befektetők érdeklődtek hazánk ingatlanfejlesztési irányairól, befektetési lehetőségeiről és a folyó fejlesztésekről az ingatlanfejlesztési szakma egyik legrangosabb nemzetközi kiállításán március 14–17. között a MIPIM-en Cannes-ban. A Magyarország–Budapest stand fókuszában az ipari ingatlanok piaca, a logisztika és az iroda-, valamint a hotelfejlesztések álltak. A standot a főváros és a vidéki városok beruházásainak népszerűsítésére, a magyarországi befektetői környezet, a fejlesztési irányok, célok és lehetőségek ismertetésének céljából alakította ki a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK).
Erős pozícióban hazánk
Takács Ernő, az IFK elnöke úgy véli, a Magyarország–Budapest stand sikeres bemutatkozását igazolja, hogy több potenciális befektető is komoly lehetőséget lát a magyarországi piacon. Együttműködési szándékkal komoly tárgyalások zajlottak, amelyek megalapozzák a külföldi működőtőke-beáramlás további bővülését, és hozzájárulnak Magyarország tőkevonzó képességének megerősítéséhez – mondta Takács Ernő.
„Napjainkban az ipari ingatlanokban, a logisztikában van Magyarország legjelentősebb ingatlanfejlesztési potenciálja, ami szerencsésen találkozott a befektetői étvággyal” – idézi közös közleményében az IFK elnökének szavait a HIPA és az IFK.
A Covid évei és az orosz–ukrán háború kitörésének első sokkja után óriási mértékű globális tőke keresi a jövedelmező befektetési lehetőségeket, a magyar piacon pedig az ipariingatlan-fejlesztések jó üzletet jelentenek
– fogalmazott Takács Ernő. Megemlítette, hogy az ipari és logisztikai piac évek óta nem látott ütemben bővül, a 4,5 millió négyzetméteres ipari terület akár hatszáz-hétszáz ezer négyzetméterrel is nőhet idén a CBRE előrejelzése szerint.
Magyarország tőkevonzó képessége az ingatlanfejlesztési piacon továbbra is határozott, régiós összevetésben is erős, a befektetési környezet kiszámítható, támogató, a hozamok kedvezőek, ami megteremti a tőke megtelepedéséhez szükséges stabilitást. Amennyiben a globális folyamatok is kedvezően alakulnak, az év elején érezhető megtorpanás után az év második felében erősebb aktivitásra számíthatunk – akár a tavalyi egymilliárd eurós forgalom felett is – jelezte Takács Ernő.
Fókuszban a fenntarthatóság
Idén a fenntarthatóság javítása és az ESG-kezdeményezések támogatása az ingatlanügyekben, valamint az ingatlanvagyon, a munkahelyek és területek vonzerejének javítása volt a kiállítás középpontjában. Nagy hangsúlyt kaptak az energiaválságra adott megoldások, a megújuló és napenergia- felhasználás, az energiahatékonyság növelése. Az IFK elnöke úgy vélte, az új elvárásoknak a magyar projektek magas színvonalon megfelelnek. Példaként említette, hogy ma már szerves része az ingatlanfejlesztésnek a digitális megoldások alkalmazása is, például a városi logisztikában, az automatizálásban vagy az e-kereskedelemben, de látványos fejlődés indult az alternatív befektetések piacán is, ahova például a diák- vagy nyugdíjaslakás-fejlesztések tartoznak, erre is mutatott példát a magyar stand.
A kiállításon megtapasztalt figyelem és érdeklődés is azt bizonyította, hogy töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt – vélekedett Joó István, a HIPA vezérigazgatója. Emlékeztetett rá, hogy
tavaly a magyarországi befektetésösztönzés történetében rekordnak számító 6,5 milliárd euró beruházási volument jegyeztek, és hozzátette, hogy az idei és a hosszabb távú kilátások még jobbak.
Felidézte, hogy tavaly 92 működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető. Joó István kiemelte a szolgáltatóközpontok terjedését Magyarországon, megemlítve, hogy
az is a magyar gazdaság iránti bizalmat jelzi, hogy egyre több nagy nemzetközi cég dönt úgy, hogy az országban hozza létre szolgáltatóközpontját.
A magyarországi üzleti szolgáltató központokban mintegy hetvenezer ember dolgozik, Magyarország mára a kelet-közép-európai régió egyik vezető nemzetközi központjává vált a BSC-szektorban, és minden adott ahhoz, hogy továbbra is vonzó befektetői célpont maradjon – mondta.
Hatalmas potenciál az ipari parkokban
Köves Béla, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt. vezérigazgatója elmondta: az ipari parkok fejlesztésének jelentőségét a kormány időben felismerte, ezért is hozta létre 2016-ban a NIPÜF-öt, amely INPARK márkanév alatt vetette meg a lábát a piacon. Elmondta: óriási a kereslet – különösen az autóipari beszállítók részéről – főleg a modern fejlesztések iránt, hiszen az ipari parkok bővítésénél is elsődleges szempont az energiahatékonyság, a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálása. A jó minőségű ipari ingatlanok ma már húsz-harminc százalékban napenergiából fedezik energiaszükségletüket, ami óriási lépés a zöldebb világ felé – mondta. Megemlítette, hogy a modern ipari, logisztikai ingatlanok kínálata az elmúlt öt évben 75 százalékkal – 3,1 millió négyzetméterre – nőtt Budapesten és környékén, de ennél is nagyobb bővülésre lett volna és van igény, ezt bizonyította számos egyeztetés is Cannes-ban. Köves Béla megjegyezte, hogy az ipari parkok bővülése idén is robusztus marad, újabb négyszáz-ötszáz ezer négyzetmétert tehet ki, de az érdeklődés mértéke megalapozza a következő évek látványos fejlődését is.
Egyedülálló a Liget Budapest projekt
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy minden évben jelentős az érdeklődés a Liget Budapest projekt fejlesztései iránt. Egyre teljesebbé válik a beruházás, egyre egységesebbé a fejlesztés, és a számtalan rangos díjnak köszönhetően a befektetők is láthatják, hogy jó irányba halad, kreatív és környezettudatos a magyar ingatlanfejlesztési piac. Felidézte, hogy a MIPIM Awards három évtizedes történetében tavaly először nyerte el a zsűri fődíját magyar fejlesztés a Magyar Zene Házával.
Kiemelte: a 2011-ben indult Liget Budapest Projekt nem csak Magyarország történetében egyedülálló, de világviszonylatban is kiemelkedő léptékű városarculat-meghatározó projekt, amelynek félidejében vagyunk.
A Liget-projekt mutatja be igazán egy ilyen kiállításon, hogy mennyire összetett, sokrétű, komplex beruházás valósulhat meg az országban, teret engedve a legújabb megoldásoknak a tervezésben, kivitelezésben, és megfelelve a legszigorúbb követelményeknek. A folytatásban a Magyar Inóováció Háza, a Városligeti Színház és a Pritzker-díjas japán SANAA építésziroda által jegyzett Új Nemzeti Galéria felépítésével teljeskörűen megvalósul a Liget Budapest projekt programja, melynek köszönhetően a negyed kiemelt helyet és vonzerőt biztosít a magyar főváros számára az európai kulturális térképen – hangsúlyozta a vezérigazgató.
A fő kiállítók a Liget Budapest projekt és a NIPÜF, szakmai támogató a CBRE volt. A piac meghatározó ingatlanfejlesztői – az ATENOR, a GLP, a GTC, a HelloParks (a Futureal-csoport tagja), az InfoGroup és a WING – a legfrissebb, folyamatban lévő környezettudatos és fenntartható fejlesztéseikkel vettek részt az élvonalbeli nemzetközi seregszemlén.
A jövő európai lokációi 2023-ban több magyarországi város és egy régió ért el top 10-es helyezést a Financial Times csoporthoz tartozó fDi magazine rangsoraiban, melyet évről évre a legrangosabb nemzetközi ingatlanos seregszemle, a MIPIM megnyitásával egy időben hoznak nyilvánosságra. A jövő európai városait és régióit felmérő listákon kiemelt helyen szerepel Budapest és Debrecen, valamint a közép-magyarországi régió. Régiók tekintetében a közepes méretkategóriában („Mid-Sized European Regions of the Future 2023") befektetés-ösztönzés szempontjából több fontos kategóriában is bekerült a top 10-be a közép-magyarországi régió. Az eredmények alátámasztják a HIPA azon törekvéseit, miszerint a működőtőke-befektetőket – a településekkel együttműködve – az ország minden pontján magas színvonalon támogatják.
Borítókép: A Magyarország–Budapest stand a MIPIM-en Cannes-ban (Forrás: HIPA/IFK)
