A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint néhány hónapja elképzelhetetlen mélyrepülésben van a lakáshitelpiac: éves szinten hét hónapja csökken a folyósított hitelek összege, a 2023. januári 40,8 milliárd forintnál utoljára 2016 decemberében vettek fel kisebb összeget egyetlen hónap alatt az ügyfelek, arra pedig az erre vonatkozó jegybanki statisztika 2017-es indulása óta nem volt példa, hogy mindössze 4101 szerződést kössenek egyetlen hónap alatt a bankokkal a lakáshitel-felvevők. A lakáshitelpiac 42 százaléka tűnt el éves összevetésben – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Tartja magát a konstrukció piaca
Ehhez képest első ránézésre a személyi hitelek piaca jól teljesít. Az itt is igaz, hogy a kihelyezett kölcsönösszeg éves összevetésben 2022. augusztus óta csökken, ám míg a piaci lakáshitelek esetében a tavalyi csúcsot jelentő júniusi 82,8 milliárd forinthoz képest 65 százalékkal zsugorodott az idén júliusi 29,3 milliárd forintos hitelösszeg, addig a személyi kölcsönök esetében a 2022-es rekord 54,6 milliárd forinthoz képest az idén januári 29,9 milliárdos adat „csak” 43,6 százalékos visszaesést takar. Tavaly ráadásul 2021-hez képest még növekedni is tudott a szóban forgó hitel folyósítása: az egy évvel korábbi 468 milliárd forinttal szemben közel 492 milliárd forint személyi kölcsönt igényeltek az ügyfelek – emeli ki a VG.hu összeállítása.
A VG.hu összeállítása szerint ugyanakkor kedvezőtlen jelek is vannak. 2022 decemberében már csak 26,5 milliárd forint értékű személyi kölcsönt igényeltek a háztartások. Ilyen gyenge teljesítményre alig találunk példát: normál piaci körülmények között öt évet kell visszamenni, 2017 decemberében volt kisebb a kibocsátás. (Ezen felül a 2020-as koronavírus-járvány idején a fogyasztási hitelekre, így a személyi kölcsönökre elrendelt kamatsapka időszakában volt példa kisebb hitelvolumenre, ám a szakértő szerint ez annak volt köszönhető, hogy az akkor még 0,9, majd 0,6 százalékos alapkamat +5 százalékban maximált kamatok mellett a bankok kifejezetten visszafogták a hitelezésüket. Ráadásul ennek ellenére a kamatsapka rendelet hatálya alatt is volt két hónap, amikor a bankok többet hiteleztek, mint tavaly decemberben.)
Az idei év ebből a szempontból jól indult: bár az új szerződések értéke még mindig nem érte el a harmincmilliárd forintot, de 2022 januárjával összevetve a visszaesés csak 8 és nem 20 százalékos, mint amit a decemberi adat mutatott. A bankvezetőket kérdezve, miközben a lakáshitelpiacon még hosszú hónapokig armageddont várnak, addig a fogyasztási hitelezésben úgy vélik, tartani tudja majd magát a piac.
Megélhetésre adósodunk el?
A nagy kérdés az, hogy ennek a szinten tartásnak kell-e, lehet-e örülni. Gergely Péter szerint ugyanis egyre több adat mutat arra, hogy a magas inflációs környezetben felélt tartalékokat a lakosság egy része hitelből pótolja. Ennek egyik jele, hogy a lakossági folyószámla-hitelkeretek kihasználtsága az MNB statisztikáiban immár egy negyedéve minden hónapban meghaladja az egy évvel korábbi szinteket, s hasonló adatot látunk a hitelkártya-tartozások esetében is – ráadásul ott utoljára 2015 májusában tartoztak több pénzzel a hitelkártya-tulajdonosok a bankjuknak, mint tavaly decemberben, amikor a hitelkártya-adósság 145 milliárd forintra rúgott.
A személyi hiteleknél – a BiztosDöntés.hu szakértője szerint – az mutatja, hogy megnőtt a fizetést kiegészítő célzattal felvett személyi kölcsönök aránya, hogy tavaly november óta ismét kétmillió forint alatt marad a felvett személyi kölcsönök átlagösszege.
