Csak ideiglenes a megtakarításokat érintő intézkedés

Aki segít az országnak, mert hajlandó a megtakarítását kincstárjegyben vagy államkötvényben tartani, annak jól is kell járnia, magasabb kamatot kell kapnia, mint ha banki megtakarítása lenne – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió reggeli műsorában. Ezért magas kamatot kínálnak az állampapírok után, és egy adót vetnek ki a nem államkincstári, hanem banki jellegű megtakarításokra. Ahogy a háborúnak vége lesz, akkor ezt az átmeneti intézkedést ki fogja vezetni a kormány.

A kérdésről nemrégiben Nagy Márton is beszélt a Világgazdaságnak adott interjúban. A Gazdaságfejlesztési Miniszter jelezte: a 2024-es költségvetésből jól látszik, hiába csökkent az energiaszámlánk, a kamatköltségek megemelkedtek, szinte ugyanannyival, ezermilliárd forinttal. Ebből adódóan a büdzsé továbbra is feszes helyzetben van.

– Ilyenkor tehát az is feladatunk, hogy a kamatcsapdából gyorsan kikerüljünk az infláció leszorításán és az állampapírpiac erősítésén keresztül. Az állam finanszírozása stabil, nem erről, hanem a költségekről van szó. Az a kérdés, hogy lehet-e alacsonyabb kamatok mellett finanszírozni magunkat – ismertette a miniszter.

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel együtt természetesen előtérbe kerülnek azok a célok is, amelyek a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzéséről szólnak.

Adódik a kérdés: mit keres nyolcezermilliárd forint pénzügyi megtakarítás látra szóló betétben 0,5 százalékos kamat mellett, miközben az infláció húsz százalék feletti?

– Miért hagyjuk, hogy a lakosság vagyona elinflálódjon? Mi nem adóztatjuk a megtakarításokat, hanem olyan megtakarítási formák felé tereljük a lakosságot, ahol a pénz megőrzi a reálértékét. Itt van például az önfinanszírozás kérdése is mint stratégia cél. A külföldiek részaránya újra növekszik, miközben az lenne inkább a fontos, hogy inkább belföldről finanszírozzuk magunkat, a hazai lakosság és az intézményi befektetők legyenek túlsúlyban – magyarázta a miniszter.

Április végére egyébként megközelítette a 19 400 milliárd forintot a háztartások hazai értékapírvagyona, ezen belül az állampapír-állomány először lépte át a kormány által négy éve kitűzött 11 ezermilliárdos szintet. Az elmúlt négy év során több mint ötezermilliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-tulajdon. A hajrá meglehetősen erősre sikerült, az idei első négy hónapban ugyanis 1065 milliárd forintnyi állampapírt vettek a háztartások.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)