Tudatos fejlesztések kellenek az élelmiszeriparban

Az élelmiszeripar a legfontosabb része az agráriumnak, fontos, hogy a következő időszakban ez a terület is nagyobb mértékű támogatásban részesüljön, mivel a hazai gazdák legfontosabb és legbiztosabb piaca a hazai élelmiszeripar. Az élelmiszerexportáló cégek számát bővíteni kell, csakúgy, mint a célpiacokat – többek között ezekről esett szó egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen Tusványoson.

A csatolt képen balról jobbra szerepel: Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, Mezei Dávid, az MBH bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrárkapcsolatokért és agrártámogatásokért felelős központjának vezetője, Kerezsi Miklós, a Hodler Csoport elnöke, Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatóhelyettese Tusványoson Forrás: MBH Bank

– A regionalitás az élelmiszeripar, és ezzel együtt az agrárium fejlődésének kiemelten fontos eleme lehet – hangsúlyozta Kerezsi Miklós. Szerinte egyfajta szemléltváltásra, hatékony vállalatokra van szükség a termékláncok tetején, amelyeknek szervezniük kell az agráriumot is. 

– A térség döntéshozóinak hinniük kell abban, hogy ha az értékláncok tetején erős szereplőket tud felépíteni, ők képesek lesznek megszervezni a teljes értékláncot a kistermelőkig – mondta, hozzátéve, hogy azért is érdemes erősíteni a regionális együttműködést, mert például a talajviszonyok és más termelési adottságok, a fogyasztói szokások hasonlóak, vannak azonban olyan erősségek, kitörési pontok, amelyek a régiónak csak egyik vagy másik országában vannak jelen. Ezek az adottságok – például egy tengeri kikötő vagy az EU-tagság, az eltérő kamatkörnyezet – a régió egésze számára rejthetnek jelenleg nem teljes mértékben kiaknázott lehetőségeket. 

Merni kell befektetni a szomszédos országokban 

– jelentette ki Kerezsi Miklós.

Nobilis Márton és Giczi Gergely egyetértettek abban, hogy Magyarország és a Kárpát-medence élelmiszeripara számára kulcsfontosságú, hogy a minőségi termékek piacán versenyezzen, szerintük magasabb hozzáadott értékű termékek kellenek. 

– Fogyasztó van, termelési kapacitás van, 20-25 millió ember ellátására is elég. Ez exportnyomást jelent, amihez fel kell készíteni a magyar cégeket, feltérképezni a lehetőségeket – fűzte hozzá Giczi Gergely. Szerinte mennyiségi és minőségi élelmiszerrel kell ellátni a piacokat.  Rámutatott arra, hogy Magyarországon az élelmiszerexport legnagyobb részét mindössze 30-40 cég bonyolítja, vagyis bővíteni kell az exportáló cégek számát, továbbá a célpiacokat is. Az élelmiszer-kivitel 95 százaléka ugyanis Európába, 85 százaléka az Európai Unióba irányul. 

– A Közel-Kelet, Ázsia és Afrika egyes országai ideális célt jelentenek – mondta, hozzátéve, hogy általánosságban véve Nyugatról Keletre való mozgás figyelhető meg a globális exportban.

Az élelmiszeripar fejlesztésében az elkövetkező években a 750 milliárd forintos támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő források miatt különösen nagy szerepe lesz a banki finanszírozásnak is – hangsúlyozta Nobilis Márton. Mezei Dávid ehhez kapcsolódóan kijelentette: az MBH Bank magyar tulajdonú bankként szívesen finanszírozza a hazai élelmiszeripar megerősödését megalapozó fejlesztéseket.

A hatékonyság és a versenyképesség növelése érdekében azonban emellett a tudás bővítésének is rendkívül nagy szerepe lesz – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen.

Borítókép: Kerekasztal-beszélgetés Tusványoson. Balról jobbra: Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, Mezei Dávid, az MBH bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrárkapcsolatokért és agrártámogatásokért felelős központjának vezetője, Kerezsi Miklós, a Hodler Csoport elnöke, Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatóhelyettese (Fotó: MBH Bank)