A sörfőzés Magyarországon a XVIII. századig kisipari mesterség volt, a nagyobb főzdék felbukkanásáig a XVII. század végéig kellett várni – derül ki a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány cikkéből.
Kezdetekben az uradalmakon kívül főként kocsmárosok foglalkoztak sörfőzéssel, a családjuk bevonásával. Az, aki önálló főzdét szeretett volna alapítani, a nagyobb városoktól válthatta meg erre a jogot, vagy városi házzal kellett rendelkeznie. Ez azonban nem volt egyszerű, mivel
a városok akkori településszerkezete és a szűk utcák miatt gyakoriak voltak a főzdékből kialakuló tűzesetek, így a városi önkormányzatok ritkán adták meg a jogot a sörfőzéshez.
Így sokkal inkább kedvező volt pálinkát és bort termelni.
Fordulat a XIX. században
Az 1843-as ipartörvény hatására 1843-ban, forgalmi fogyasztási adó megfizetése után már szabad volt a sörbehozatal és a sörfőzés is Pesten. Tizenegy évre rá megalakult a Kőbányai Serfőző Társaság,
a főzdét egy Münchenben tanult vállalkozó, Schmidt Péter nyitotta, akitől 1862-ben id. Dreher Antal vásárolta meg – így lényegében megalakult a Dreher sörfőzdéje is.
Vidéken Pécsett, 1848-ban Hirschfeld Sámuel hozta létre a mai Pécsi Szalon Sörgyár jogelődjét, 1895-ben pedig az Első Soproni Serfőzde és Malátagyárat alapították meg, amely 2003 óta a Heineken csoport tagja. Az első világháború, a két háború közötti gazdasági világválság, majd a második világháború okozta megváltozott világrend hatására a sörgyártás is átalakult. 1949-ben és ezt követően állami kézbe kerültek az üzemek, önálló működésük ismét csak az 1980-as évek végén indulhatott el. Ekkora azonban a külföldi nagyvállalatok erőteljes térnyerése magával vonta a gyárak nemzetközivé válását is.
A négy nagynak tekinthető hazai sörgyár – a Dreher, a Borsodi, a Soproni és a Pécsi Szalon – immár többségében külföldi tulajdonosok kezében összpontosul.
Így állunk jelenleg
Magyarországon egy 2019-es felmérés szerint a sört fogyasztó férfiak hetente egyszer 2,8 literrel isznak meg belőle, és az átlagéletkoruk 46,7 év. A női fogyasztók elmaradnak az 1,1 literes értékükkel, átlagéletkorban viszont 48,4 évükkel idősebbnek mondhatják magukat.
A hazai nagy sörgyárak együttes értékesítése 2021-ben 6370 millió hektoliter volt, ami 3,1 százalékkal haladta meg a 2020. évi értéket. A 2021-es hazai termelés 5568 millió hektoliter volt, ami 3,5 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest. A 2020-as év főleg a koronavírus járvány miatti korlátozások következtében volt rossz hatással a sörgyártókra. Ezeken a számokon látható a világjárvány hatása.
A jelen legnagyobb gondját a gyártási költségek megemelkedése okozza az iparágakban. Ez főként az energiaszolgáltatási árak drasztikus növekedésével magyarázható. Mind az éves, mind a havi szintű fogyasztói átlagárakban megfigyelhető az emelkedés az itthon leginkább fogyasztott két sörfajta a lagerek és azIPA-k esetében is.
A 2021-es adatok alapján a magyar gyártású sörök főként az Európai Unió tagállamaiba érkeznek (80,46 százalék), viszont figyelemreméltó a kelet-ázsiai országokkal való növekvő áruforgalmunk. Kínába 2014-ben még csupán a sörexportunk 0,71 százaléka érkezett, 2021-ben viszont már 10,6 százalékát szállítottuk ide. Hasonlóan magas értéket képvisel a Dél-Koreába exportált magyar sör mennyisége is, ide 2021-ben a teljes sörkivitel 8,94 százaléka került.
További részletes diagramok és a magyar sörkereskedelem alakulásának aktuális értékei ide kattintva elérhetők.
