Az agrárium válságálló ágazat

Az agrárium számára a legnagyobb kihívás az élelmiszeripar felfuttatása, amelynek nyomán csökkenhet a mezőgazdaság sérülékenysége. Most nehezebb időszak áll előttük, ám a szakemberek bíznak benne, hogy ez csak idén és a jövő év első felében tart majd. A május 1-jén létrejött MBH Bank kiemelt ágazata az agrárfinaszírozás, amelyről a VG.hu-nak számolt be Hollósi Dávid, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Hollósi Dávid MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának Ügyvezető Igazgatója. 20230328 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

A magyar agrárhitelezési piac sajátosságai egyediek, nem vehető egy kalap alá a többi ügyfélszegmens finanszírozásával. Koncentráltabb, mint a vállalati vagy a lakossági banki hitelezés, az igényeket, valamint a lehetőségeket pedig az időjárás alakulása is nagymértékben befolyásolhatja. Az agrárium válságálló ágazat. Élelmiszert mindig fogyasztunk, tehát állandóan van rá kereslet. A bankszektor az agráriumot tartja az egyik legstabilabb piacnak, ahol a bedőlési ráta tradicionálisan a legalacsonyabbak között van – fejti ki Hollósi Dávid.

Az egyesült MBH Banknak hozzávetőleg 30 ezer számlavezető agrár- és élelmiszeripari ügyfele van, amelyeknek több mint a felét közvetlenül finanszírozzák

Az MKB Bank és a Takarékbank egyesüléséből május elején létrejött MBH Bank szakértőinek számításai szerint jelenleg négy bank osztozik a hazai agrárhitelezési piac kilencven százalékán, s ebben mára ők a piacvezetők. 

Az agrárium és az élelmiszeripar – együtt az élelmiszer-gazdaság – ma már olyan nagy egység, amelybe mindinkább beletartozik az agribiznisz is. Ez utóbbi alapvetően az agráriumot és az élelmiszeripart kiszolgáló egyéb ágazatokat foglalja magában.

Hollósi Dávid a VG.hu-nak elmondta azt is, hogy tavaly a Magyar Bankholdingban az MKB Bank – amelyet a Budapest Bank, valamint az MKB összevonásával már létrehoztak – és a Takarékbank 540 milliárd forintos hitelállománnyal zárta az esztendőt, ami az agráriumban mintegy harmincszázalékos piaci részesedést jelentett. 

Az egyesült MBH Banknak hozzávetőleg 30 ezer számlavezető agrár- és élelmiszeripari ügyfele van, amelyeknek több mint a felét közvetlenül finanszírozzák. 

„Míg más banknál a sajátos elbánást igénylő agrárfinanszírozási ágazat csak egy szegmense a vállalatfinanszírozásnak, nálunk az agrárfinanszírozási hálózat közvetlenül az agrárüzletág vezetéséhez tartozik. A kollégáink csak ezzel foglalkoznak, függetlenül a vállalat méretétől. Több mint kétszáz szakember dolgozik az agrárüzletágban, és folyamatosak a fejlesztések – sorolta Hollósi Dávid. Majd rámutatott: „Kiemelten fontos a szoros kapcsolat a vidékkel, a kistermelőkkel, családi vállalkozásokkal. A szántóföldi kistermelő kertészetek, állattenyésztők szempontjából nem a bankok a fő versenytársaink, hanem az integrátorok, illetve azok a piacok, ahol ők halasztott fizetésre hitelt kapnak.“

Az Agrár Széchenyi Programban négy kártyából hármat az MBH Bank bocsát ki, azaz 75 százalék a részesedésük a piacon. Ezek kamattámogatott, olcsó és egyszerű feltételekkel elérhető termékek. A másik népszerű konstrukció, a Baross-program kerete pillanatok alatt kimerült, különösen a támogatott forgóeszközhitel-konstrukció. 

A Baross-programban háromszor ekkora mennyiségben is elment volna a forgóeszköz-finanszírozást célzó csomag

 – tett utalást a jelenlegi piaci viszonyokra Hollósi Dávid.

Az MBH Bank agrárüzletágában egyszerre van négy szegmens: a kistermelők, a közepes termelők, a nagytermelők és az agrárnagyvállalatok. A kicsiknek adják a „doboztermékeket” – a Széchenyi-kártyát, a folyószámlahitelt, a forgóeszközhitelt –, a nagyobbaknak pedig már egyedi megoldásokat kínálnak, az igényeiknek és a lehetőségeiknek megfelelően. Adnak persze szívesen piaci alapon is hitelt, csak az most hozzávetőleg húszszázalékos kamattal valósítható meg.

„A saját érdekünkben el kell kezdenünk növelni a magyar termékek mennyiségét, ami viszont nagyon költségigényes“                                                                                                                     Fotó: Bach Máté

Hollósi Dávid a VG.hu-n megjelent interjúban azon meggyőződésének adott hangot, hogy mielőbb el kell kezdeni a magyar termékek mennyiségének növelését. Az agrárium számára a legnagyobb kihívás az élelmiszeripar felfuttatása, ezzel csökkenhet a sérülékenysége. „A saját érdekünkben el kell kezdenünk növelni a magyar termékek mennyiségét, ami viszont nagyon költségigényes“ – fogalmazott.

Számítanak arra, hogy az agrár- és élelmiszeripar kockázati profilja némileg romlik. Most egy nehezebb időszak következik, ám bíznak benne, hogy ez csak idén és a jövő év első felében tart majd. Remélik, 2024-ben újra bővülni fog a fogyasztás. Jelenleg a fogyasztó teljesen ki van szolgáltatva, és ezen változtatni kell.

Ami a belátható jövőt illeti, arról a szakember úgy tartja, a piac biztosan koncentrálódik. Fokozottan tudásalapú és nagyon hatékony lesz. Idén az agrárium jövedelemtermelő képessége – a szakértők szerint – szinte valamennyi alágazatban várhatóan csökken. Az extra fogyasztás, amire az egész rendszer berendezkedett, már a múlté. A vevők áttérnek az olcsóbbra: a saját márkás termékekre, a tömegtermékekre. Az emberek majd nem mennek el nyaralni, színházba vagy koncertre, de az ételt akkor is megveszik.

Borítókép: Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója      (Fotó: Bach Máté)