A csok plusz első közös otthonra vonatkozó nyolcvanmillió forintos összeghatárát nézve és az átlagos négyzetméterárakat figyelembe véve a fővárosban egy 57 négyzetméteres új építésű lakásra, egy 79 négyzetméteres téglalakásra, egy 108 négyzetméteres panellakásra vagy egy 115 négyzetméteres családi házra elengedő átlagosan – mondták el lapunk megkeresésére az Otthon Centrum szakértői. Hozzátették, a fővároson belül nagy különbségek vannak. Például egy téglalakás esetében attól függően, hogy mely kerületben keresgélünk 66 (pl. XIII. kerület) vagy akár 124 négyzetméteres (XXI. kerület) lakásra elengedő a hitelösszeg. A családi házak esetében Budán csak 100 négyzetméter alatti házra lenne elegendő.
Fotó: Kallus György/Világgazdaság
A megyei jogú városok átlagos négyzetméterárait figyelembe véve egy 98 négyzetméteres új építésű lakásra, egy 142 négyzetméteres használt lakásra, egy 163 négyzetméteres panellakásra vagy egy 171 négyzetméteres használt házra elegendő a maximum nyolcvanmillió forint. Természetesen a városok között itt is komoly különbségekkel kell számolni – mutat rá a szakértő, és példákat is hoz. Debrecenben 102 négyzetméteres használt lakásra elengedő az összeg, ellenben Nagykanizsán vagy Miskolcon ennek a duplája is kijön az árból.
A Balatonnál egy 44 négyzetméteres új építésű lakásra, egy 65 négyzetméteres használt lakásra vagy egy 101 négyzetméteres használt házra elegendő a keret. Itt is jelentős különbségek akadnak, hiszen amíg Alsóörsön csak 60 négyzetméteres házra elég, addig Balatonfenyvesen akár 150 négyzetméterre is. Az említett ingatlanok jellemzően a települések tótól távolabbi részén helyezkednek el.
Az ingatlan elhelyezkedése és állapota jelentős hatással lehet az árra, ahogyan a csok plusz is formálhatja az ingatlanpiacot – utóbbit már Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője fejtette ki lapunknak. Ami az adataik alapján egyértelműen kitűnik, a kedvezményes konstrukciót igénybe vevők nagyjából kétharmada kertes házat (önálló, családi ház, ikerház, sorház) keres. A csok (plusz) felől nézve így nem feltétlenül a társasházi ingatlanok iránt növekszik meg a kereslet, ám a kép árnyaltabb, hiszen a nyolcvanmillió forintos összeghatárba új építésűek is beletartoznak, ezek között pedig csak Budapesten ezerötszáz lakás, illetve ház felel meg a keresési feltételeknek – ismertette a szakember. Viszont az ingatlanok elosztását, méretét nézve nem annyira a fővárosban (vagy nagyvárosban) találják meg számításaikat az első közös otthont keresők, sokkal inkább az agglomerációs településeken. És bár a kertes házak lehetnek a csok plusz nyertesei – tette hozzá a szakértő –, a továbbköltözők miatt a többi lakástípus is gazdára találhat. Hiszen mindig lesznek olyanok, akik tovább, a családjukhoz közelebb vagy éppen kisebbe költöznek, a társasházakban pedig szempont lehet a lift megléte is. Ugyanígy a továbbköltözők lehetnek az újlakás-piac reménységei is, bár a csok plusz segítségével új építésű ingatlan is vásárolható.
Az OTP Lakóingatlan-értéktérkép, amely a legfrissebb, 2023-as NAV-adatokat dolgozza fel, tovább árnyalja a képet. Száz négyzetméternél nagyobb ingatlanokat az északi, keleti és déli peremkerületekben lehet vásárolni 80 millió forintos értékhatáron belül, a legnagyobb alapterületűeket Soroksáron lehet megvenni. Megyei bontás szerint egyértelműen Nógrád megyében kaphatók a legnagyobb ingatlanok, itt akár 456 négyzetméter is kijöhet a megadott keretből, a második legolcsóbb Békés vármegye 275 négyzetméteres maximummal.
Borítókép: illusztráció. (Fotó: Kallus György/Világgazdaság)
