A szakértő a területi mozgások kapcsán felidézte, hogy amikor a falusi csok legutóbbi bővítését bejelentették, a kistelepüléseken visszaesett a kereslet. Ez látszólag negatív hatás, ám Balogh László szerint ez azért történt, mert olyan mértékben emelkedik januártól a falusi csok elérhető összege a két- és a háromgyerekeseknek, hogy jobban megéri 2024-re halasztani a költözést. Mivel a falusi csok – tette hozzá a szakértő – összegének felét felújításra vagy bővítésre kell fordítani, az igénylők megjelenésével együtt javul az adott település ingatlanállományának minősége is.
A csok plusz bevezetésével az agglomerációs, ötezer főnél népesebb települések ugyanúgy továbbra is népszerűek maradhatnak. Főleg annak tükrében, hogy rendszeresen jelent be a kormányzat valamilyen vidéki beruházást, munkahelyteremtő fejlesztést. Példaként említhető Debrecen, illetve Hajdú-Bihar vármegye. Hazánk második legnagyobb városa elképesztő ütemben fejlődik, itt a többi régióhoz képest nem is igazán érződik sem az ingatlanpiaci forgalom csökkenése, sem a drágulás mérséklődése. A másik ilyen fejlődő térség, illetve város Zalaegerszeg és környéke. Itt főleg a hadiipari beruházások jelentősek, míg viszonylagos közelsége, határközelisége miatt Szombathely is népszerű célpontnak számít.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!