Csok plusz: népszerűek maradhatnak az agglomerációs települések

Változatlanul népszerűek maradhatnak az agglomerációs települések, akár a falusi csokot, akár a csok pluszt nézzük. A lapunknak nyilatkozó szakértő jelezte: a két támogatási forma nem konkurense egymásnak, viszont az ingatlanpiacra egyaránt jó hatást gyakorolnak.

Debrecen, 2018. augusztus 12. Nemesné-Bogdándy Éva (b) gyerekeivel, Olíviával és Olivérrel játszik az udvaron. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) két gyerek után igényelhető támogatásának felhasználásával házat épített a debreceni Nemes család. Saját terveik alapján, 600 négyzetméteres telken készült el az egyszintes, 120 négyzetméteres hasznos lakóterületű épület, a város egyik zöld övezetében. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

– Ha az országon belüli, évente több százezres nagyságú költözést nézzük, már a csok 2016-os bevezetése óta látható, hogy a nagyvárosok közelében lévő agglomerációs településeken igényelték többen a családi otthonteremtési kedvezményt. Ennek megfelelően zajlott-zajlik egyfajta kiáramlás a nagyobb városokból – mondta lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A csok plusz feltételei nem tesznek különbséget használt és új építésű ingatlan között, kínálat viszont bőven akad 150 millió forinton belül
Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Kifejtette, a csokigénylések és az országon belüli költözések összefüggenek, hiszen az ingatlanárak miatt inkább kijjebb költöznek azok, akik kertes házat vagy nagyobb lakóteret szeretnének. A szakértő emlékeztetett, a fővárosban igen alacsony a csokigénylők száma, ám a kiköltözés aránya innen a legnagyobb: negyvenezren vándoroltak ki az elmúlt években, Pest megyébe pedig huszonötezren érkeztek. Balogh László a számokkal kapcsolatban figyelmeztetett arra is, hogy a népességáramlás valójában kétirányú, és mindig vannak vissza-, illetve elköltözők is.

A lakáspiaci aktivitás is összefügg a csokigénylésekkel. A főváros agglomerációja e tekintetben abszolút nyertesnek mondható, szinte valamennyi település népszerű és nőtt a lakosságszáma. Az Ingatlan.com statisztikáiból az is kimutatható, hogy a legtöbben a korábbi otthonuk 15-20 kilométerén belül, ugyanazon vagy valamelyik szomszédos településen, de mindenképp az adott régióban szeretnének maradni. Igen alacsony azoknak az aránya, akik az ország egyik végéből/régiójából a másikba költöznek. 

Arról sincsen tehát szó, hogy az ország egyik részéről feltűnően sokan vándorolnának el, míg másik részébe sokan érkeznek, ez ugyanis igen nagy szélsőségeket eredményezne az ingatlanárakban – kiugróan durva árkülönbségek jelentkeznének a felkapottabb és az elnéptelenedő régiókat összevetve.

Az életkor is meghatározó tényező, hiszen családalapításhoz, -bővítéshez inkább nagyobb lakókörnyezetre, zöldterületre és viszonylagos nyugalomra van szükség. A felnövő generáció ezzel szemben pont a nyüzsgést, a bővebb munkalehetőséget keresi, ezért sokan visszaköltöznek a nagyvárosokba vagy a fővárosba.

A szakértő a területi mozgások kapcsán felidézte, hogy amikor a falusi csok legutóbbi bővítését bejelentették, a kistelepüléseken visszaesett a kereslet. Ez látszólag negatív hatás, ám Balogh László szerint ez azért történt, mert olyan mértékben emelkedik januártól a falusi csok elérhető összege a két- és a háromgyerekeseknek, hogy jobban megéri 2024-re halasztani a költözést. Mivel a falusi csok – tette hozzá a szakértő – összegének felét felújításra vagy bővítésre kell fordítani, az igénylők megjelenésével együtt javul az adott település ingatlanállományának minősége is.

A csok plusz bevezetésével az agglomerációs, ötezer főnél népesebb települések ugyanúgy továbbra is népszerűek maradhatnak. Főleg annak tükrében, hogy rendszeresen jelent be a kormányzat valamilyen vidéki beruházást, munkahelyteremtő fejlesztést. Példaként említhető Debrecen, illetve Hajdú-Bihar vármegye. Hazánk második legnagyobb városa elképesztő ütemben fejlődik, itt a többi régióhoz képest nem is igazán érződik sem az ingatlanpiaci forgalom csökkenése, sem a drágulás mérséklődése. A másik ilyen fejlődő térség, illetve város Zalaegerszeg és környéke. Itt főleg a hadiipari beruházások jelentősek, míg  viszonylagos közelsége, határközelisége miatt Szombathely is népszerű célpontnak számít. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)