Ehhez képest az eurózónában bár három-négyszázalékos kamattal is érhetők el hitelek és ezek már a drágábbak közé tartoznak, a jelzálog-hitelezés aránya is máshogy alakul. Németországban, ahol nagyjából fele-fele a bér- és a saját lakások aránya, az ingatlanok 22 százalékát terheli jelzálog, Angliában és Írországban ez az arány harminc, Hollandiában pedig negyven százalék körüli, amihez az is hozzájön, hogy a magyarországihoz képest jóval magasabbak az ingatlanárak, kölcsön felvétele nélkül sokan nem is tudnának saját otthont vásárolni.
A szakértő visszatérve azt mondta, idehaza a reálbérek újbóli emelkedését követően növekedhet a hitelfelvételi kedv. Amíg ugyanis a tavalyi évben beleszámolva az ingatlanvásárlásra is fordítható babavárót, az adásvételek jóval több mint hatvan százaléka során igényeltek kölcsönt, most ez az arány nagyjából egyharmados, de ahogyan korábban írtuk, mindenképp ötven százalék alatt van.
Egyelőre Balogh László szerint lufihatásról nem beszélhetünk, azonban (rövid távon) folytatódhat az ingatlanárak csökkenése, ezért az járhat jól, aki még idén kihasználja a számára elérhető kedvezményeket.
Ugyanis ha jövőre élénkül a piac – lásd a megemelt összegű falusi csok miatti várható keresletnövekedést vagy a hitelkamatok csökkenését – az eladók az aktuális helyzethez igazítják majd az áraikat.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!