Maga az ingatlanpiaci lufi fogalma nem mindig definiálható egyértelműen, tény ugyanakkor, hogy a magyarországi ingatlanárak most csökkenést mutatnak. Használt lakások esetében jobban, újépítésűeknél kevésbé – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, az ingatlanár-csökkenés jelenlegi mértéke nem utalna arra, hogy kipukkadt volna a lufi, ugyanakkor ha több egymást követő negyedévben csökkennek az árak, és éves alapon legalább tíz százalékkal mérséklődnek, már utalhat erre. Az ingatlanpiaci lufi másik jellemzője még a gyors lefolyás, amely hátterében kényszerhelyzet áll, és sokszor csak utólagosan vesszük észre az említett jelenséget.

(Fotó: Bach Máté)
Erre példának a 2009-es válságot említette a szakértő, amelynek előzményeként 2007-től az alacsony kamatozású, akkor kedvező árfolyamú devizahitelek felfutottak, a megnövekedett ingatlanpiaci kereslet ugyanis magasabb árakat eredményezett. A bezuhanást követően sokan megváltak ingatlanjaiktól, azonban a vevők száma jócskán lecsökkent, a visszafogott kereslet miatt pedig csak drasztikus árcsökkentéssel tudták ezt megtenni.
A 2023-as évvel összevetve ez a helyzet nem áll fent, nincs kényszerhelyzet sem. Most jellemzően megváltozott élethelyzet miatt értékesítünk ingatlant, de ezt a korábbinál csak alacsonyabb áron lehet megtenni. Balogh László hozzátette, a jövőre bevezetendő csok+ támogatási formáról eddig tudható információk alapján idén főleg inkább a többgyerekesek szeretnék jobban kihasználni a most elérhető kedvezményeket – ez sem utal az ingatlanlufi kipukkadására. Bár a szakértő szerint e vevőkör száma néhány ezerre tehető, az adásvételeik hozhatnak némi élénkülést a piacon.
Az adásvételek szempontjából nem megkerülhetőek a lakáshitelek sem, amelyek kamata jövőre már csökkenhet, és a gazdaságfejlesztési miniszter kérése nyomán már meg is jelentek az első olyan konstrukciók, amelyeknél önkéntes kamatplafont vállaltak a hitelintézetek. A magyar helyzet – mutatott rá Balogh László – abban a tekintetben sajátos, hogy kiemelkedően magas a saját tulajdonú ingatlanok aránya, az állomány nagyjából 17-18 százalékát terhelték jelzáloggal. A saját tulajdonok magas aránya befolyásolja az ingatlanhoz jutás mikéntjét, mivel a vásárláshoz legtöbben már meglévő házukat, lakásukat (is) eladják.