– Az osztatlan közös tulajdon rendszerint kedvezőbb árú, azonban a tulajdonostársak elővásárlási joga és az elhúzódó egyezség rejthet buktatókat – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Problémamentes lehet ugyanakkor például egy ikerház, ahol az épület külön, míg a telek osztatlan közös tulajdont képez vagy a helyi előírások miatt társasházként kezelik. A hangsúly viszont osztatlan közös tulajdonok esetében nem a tulajdonosok vagy a lakóegységek számán van, hanem az érvényes, ügyvéd által írt használati megosztáson, amely garanciát jelent a kizárólagosságra – húzta alá a szakértő.
Fotó: Bach Máté
Főleg nagyobb ingatlanok esetén van jelentősége az elővásárlási jognak mint adásvételt nehezítő tényezőnek. Így például egy százlakásos társasház parkolója osztatlan közös tulajdon lehet, ami bonyolíthatja az ügyletet. Az is megesett, hogy az adásvételi szerződést már megkötötték, mire az egyik tulajdonostárs az utolsó pillanatban bejelentette: mégis él az elővásárlási jogával. Arra is lehet példa, hogy több hónapot kell várni a tulajdonviszonyok rendezésére vagy egyáltalán a megvásárolhatóságra, ilyenkor a vevők elállhatnak az üzlettől és másutt keresnek maguknak eladó ingatlant.
A szakértő azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy esetenként húsz, de akár negyven százalékkal is olcsóbb lehet az osztatlan közös tulajdon egy hasonló paraméretű ingatlannál, ha nem rendelkezik használati megosztással. Ez utóbbi hiánya azonban több hátulütővel járhat, hiszen patthelyzet alakulhat ki egy esetleges felújítás, korszerűsítés esetén.
Jó példa erre a klímatelepítés vagy ház külső szigetelése. Ugyanúgy nehezíti ez a helyzet a közművekkel kapcsolatos ügyintézést, felújítást. Ilyen esetekben egyébként általában almérők működnek. Balogh László azt is megjegyezte, hogy generációs probléma is előfordulhat, ha például a fiatalok már belefognának a felújításba, ám az idősebb családtagok nem.
