– Arra a kérdésre, hogy mikor és hol alakultak ki osztatlan közös tulajdonok, nehéz egyértelmű választ adni. Országos szinten nagyjából egységes a szóródás, nincs olyan, hogy valahol egyáltalán nem, vagy túl nagy arányban fordulna elő ilyen tulajdonviszony – mondta Balogh László. Voltak olyan időszakok – például a rendszerváltástól az ezredfordulóig –, amikor több osztatlan közös tulajdon alakult ki az ingatlanpiacon. Ez leginkább a társasházi lakások esetében fordul elő.
Nem árt vigyázni az osztatlan közös tulajdonnal
Az ára miatt vonzó lehet az osztatlan közös tulajdon, azonban ha sokig tartana valamennyi tulajdonostárssal megegyezni, a vevők nem várják ki és másik ingatlan után néznek. A pénzügyi intézmények döntő többsége nem is ad több lakásból álló ingatlanban található, osztatlan közös tulajdonban lévő lakásokra hitelt, ám családi házas ingatlanok esetén – ha annak helyzete használati megosztással rendezett – van mód hitelfelvételre.

Az OTP Ingatlanpont szakértőit is megkerestük a témában. Válaszukban arra hívták fel a figyelmet, hogy lakások esetében akkor jöhet létre osztatlan közös tulajdon, ha az épület nem kap használatbavételi engedélyt vagy valamely más okból (például peres eljárás) nem történik meg az albetétesítés. Budapest belvárosában gyakori példa, hogy egy nagyobb méretű lakást alakítottak át több kisebb lakássá. Jellemzően ezek egymástól elszeparált garzonok, amelyeket kiadásra szánnak.
Az OTP lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a pénzügyi intézmények döntő többsége nem ad több lakásból álló lakóingatlanban található, osztatlan közös tulajdonban lévő lakásokra hitelt. Családi házas ingatlanok esetén azonban – amennyiben annak helyzete használati megosztással rendezett – van mód hitelfelvételre.
Osztatlan közös tulajdonnál az ingatlan tulajdonosainak ügyvéd által ellenjegyzett használati megállapodással kell rendelkeznie, amelynek az ingatlan résztulajdon értékesítése esetén az új tulajdonosra is ki kell terjednie. Mindez azért fontos, mert az önálló lakóegységet megtestesítő tulajdoni hányad a kölcsön fedezete, és ennek kizárólagos használati jogát a megosztási szerződésben rendezni kell.
További Gazdaság híreink
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Frank Yvette)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!