Nagy átalakuláson megy keresztül a lakáshitelezés. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunknak elmondta: a 2008-as válságot követően – amikor a gazdasági-környezeti feltételek javulásnak, a kamatok pedig csökkenésnek indultak – kapott újra lendületet a hitelezés is. Kifejtette, hogy a 2010-es évek közepére hét-nyolc százalékos lakáshitelkamatok voltak jellemzőek, mindez pedig alacsonyabb ingatlanárak és kisebb gazdasági teljesítmény mellett. Az elmúlt évtized közepétől az ingatlanok ugyanakkor folyamatosan és jelentősen drágultak, nemritkán egy év alatt húsz-huszonöt százalékot, ami havi szintre bontva is jelentős áremelkedést jelentett. A szakértő erre egy példát is hozott: egy ötven négyzetméteres, 45-50 millió forintos lakás egy hónap alatt egymillió forintot is drágulhatott. Ugyanakkor ha valaki csupán ugyanennyivel igényelt magasabb hitelt, egy 15-20 éves (de mindenképp hosszabb távú) konstrukció havi törlesztőrészletében legfeljebb néhány ezres pluszt jelentett. Az árak és a bérek növekedésével és a kamatok csökkenésével így jutott el az ingatlanvásárlások hitelezési aránya a 2021 nyarán mért 50-53 százalékra országos átlagban. Ha nem csak a kifejezetten lakáscélú konstrukciókat nézzük, amilyen a babaváró is, az ingatlanügyletek közel kétharmada során történt hitelfelvétel.
Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs
Balogh László elmondta: jelenleg kevesebbet és kevesebben vásárolnak hitelből, most az egyedi élethelyzetek miatti vásárlások uralják a piacot, emiatt pedig akkor sem esik évi nyolcvan-százezezer alá az ingatlan adásvételek száma, ha kedvezőtlenek a kilátások vagy a jelenlegi feltételek. Ugyanakkor – tette hozzá – a típus, a méret vagy az állapot tekintetében kompromisszumot kötünk.
Az új építésű lakásokról szólva megjegyezte: azzal, hogy a megvásárlásukhoz húszszázalékos önerő kellett, és az építtető viseli az átadásig terjedő esetleges kockázatokat, sokan befektetésnek használták és úgy tudták eladni drágábban a már kész lakásokat, hogy nem költöztek be, és még hitelfelvétellel együtt is megérte új építésű lakást venni a tervezőasztalról, és később drágábban továbbadni.
Ma a saját célra vásárlók kerültek előtérbe, amihez hozzájön a csokszabályok módosítása és az is, hogy jelenleg az állampapír sokkal jobban megtérülő befektetés az ingatlannál. A szakértő szerint a mai helyzetben nehéz megállapítani, az ingatlanvásárlások mekkora hányadánál igényeltek hitelt, a legnagyobb érdeklődés az átmeneti megoldásként szolgáló személyi kölcsönök és a támogatott konstrukciók iránt van.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs)
