Az idei év első 10 hónapját vizsgálva – és az előző év azonos időszakával összevetve – településtípusonként eltérő átlagos eladási idővel találkozhatunk minden ingatlantípus esetében – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ismertette, a lakások gyorsabban adhatók el, mint a házak, Budapesten egy panellakás átlagosan 74 nap alatt talál gazdára, a csúszózsalus technológiával épült házak lakásaira viszont hetven nap alatt érkezik vevő, téglalakásra szinte napra pontosan három hónap alatt. Minden lakástípust egybevéve 82 nap az átlagos eladási idő, ez két héttel rövidebb 2022 1-10. hónapjához képest. Balogh László rámutatott, ez bár ellentmondásosnak tűnhet, annak köszönhető, hogy kevesebb a tranzakció, a reálisan árazott ingatlanokat viszont megveszik azok, akik motiváltak abban, hogy még idén (tovább)költözzenek.
Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton
A szakértő elmondta még, átlagos tendencia, hogy egy lakást 2-3 hónap, házat viszont 3-4 hónap alatt lehet eladni. Ez kiderül a házak adataiból is, Budapesten sorházat 97, ikerházat 117, míg önálló családi házat átlagosan 124 nap alatt lehet eladni. A szakértő megjegyezte, csak azokat a hirdetéseket vették figyelembe, amelyeket azért töröltek az ingatlan.com adatbázisából, mert valóban eladták az ingatlant.
A megyei jogú városokban is gyorsan eladhatók a lakások, a csúszózsalus technológiával épültek 67 nap alatt, a panelek átlagosan 81, míg a téglaépítésű lakások átlagosan 91 nap alatt. A házaknál viszont átlagosan két hetet nőtt az eladási idő: sorházat 123, ikerházat 125 nap alatt, míg családi házat átlagosan 137 nap alatt lehet értékesíteni. A községekben viszont fordított az arány, a családi házakat négy hónap alatt megveszik, a sorházak, ikerházak vevőire 5 hónapot kell várni.
Az Otthon Centrum szakértői lapunk megkeresésére azt mondták, az utolsó negyedév adatai alapján a tanyák értékesítése még ennél is több időt vesz igénybe, átlagosan 197 napot. Két szegmensben láttak kedvezőbb értékesítési időt, egyrészt a külső pesti kerületekben és főváros közeli településeken a használt téglalakások átlagosan 83 nap alatt kelnek el. Másfelől a fővárosi panellakások is hasonló idő alatt értékesíthetők. Kitértek rá, az újépítésű lakások iránt 10-20 százalékkal csökkent a kereslet, ezért korábbi évek gyakorlatával ellentétben, már nem, vagy csak kisebb mértékben emelnek árat a fejlesztők. Elsősorban drágább árazású projektek esetében árcsökkentést is tapasztalnak – tették hozzá.
Balogh László az adatokat összegezve azt mondta, az értékesítési idő növekedése a kereslet visszaesésének is betudható, ugyanakkor önmagában csak ezt az adatot vizsgálni félrevezető lehet. Ugyanis a csökkenő eladási idő élénkülő piacot sejtet, míg a napok növekvő száma szintén félrevihet. Ugyanis ha a csok plusz élénkíti a keresletet, az elején átmenetileg a jelenleginél hosszabb eladási idő mutatkozhat. Mindezt pedig azért, mert azok az ingatlanok is gazdára találhatnak, amelyeket sokáig árultak vagy nem volt sürgős az eladásuk. A szakértő felhívta a figyelmet a reális árazás fontosságára is. Az észszerű alku megtérülhet akkor, ha az eladó később vevőként hasonló engedményt tud elérni, ha viszont valakinek nem sürgős a költözés, azt is megteheti, hogy egy komoly vevőért minimális vagy további 1-2 százalékot enged a vételárból, és például negyed évre (amennyivel hamarább eladta ingatlanát) állampapírba fekteti a pénzét. Ezáltal az engedmény mértéke a kedvező kamatozásnak köszönhetően mindenképp visszajön.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)
