Csökken hazánk kiszolgáltatottsága

Folytatjuk tegnapi cikkünket, melyben Magyarország kiemelt stratégiai területeit mutatjuk be. Eddig a közlekedésről, azon belül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport tervezett visszavásárlásáról és az energetikai szektorról volt szó. Most az akkumulátorgyártástól eljutunk az egészségiparig.

Az autóiparban forradalom zajlik, rohamos az elektromobilitás térhódítása, amelyhez nélkülözhetetlenek az akkumulátorok. A terület beruházásaiért megfeszített verseny zajlik az országok között. Magyarországon a járműipari ágazat az akkumulátorágazattal együtt a hazai ipar harminc százalékát adhatja 2030-ra, ezért a kormány továbbra is ezt tekinti a hazai ipar húzóágazatának. Míg 2011-ben az eladott autók mindössze 0,1 százaléka volt elektromos, addig ez mára tíz százalékra nőtt, 2030-a pedig elérheti az ötvenöt százalékot. A kormány stratégiai célja, hogy tovább erősítse a hazai gazdaság összekötő szerepét, így a nyugati autógyártók és a keleti akkumulátorgyártók Magyarországon találkozzanak. Megkerülhetetlen tény, hogy míg az elektromos autókat főként nyugati cégek gyártják, addig az akkumulátorokat keletiek. A világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártó vállalata keleti. 

Magyarországra az elmúlt hat évben 14,34 milliárd eurónyi közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett és mintegy húszezer munkahely jött létre akkumulátoripari működőtőke-befektetések eredményeként. 

Jelenleg Magyarország és Németország az európai akkumulátorgyártás legfőbb beruházási célpontja. Hazánk a világ negyedik legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet Kína, az Egyesült Államok és Németország után.

Magyarországon az élelmiszeripar szintén stratégiai ágazat, ráadásul olyan, melynek működése nemzetbiztonsági jelentőségű. A terület közel 3900 vállalkozásnak és mintegy száznegyvenezer embernek biztosítja a megélhetést. Jelentős eredmény, hogy bár hazánk a lakosságszámát tekintve csak 95. a világon, az élelmiszer-kivitel terén a 32. helyen áll. Nagy István agrárminiszter több eseményen hangsúlyozta az elmúlt időszakban, hogy az ágazat szereplői nagyszerűen helytálltak a nehéz időkben. Így a járvány idején, az orosz–ukrán háború és a válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók mellett is megtermelték az ország kenyerét. A kormány elkötelezettségét mutatja a stratégiai ágazat mellett, hogy  a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz 

Magyarország soha nem látott mértékű, nyolcvanszázalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít. Ez háromszor több, mint a megelőző hét évben volt. Ilyen támogatás csak Magyarországon van az egész Európai Unióban.

Magyarországon stratégiai jelentőségű a telekommunikációs, távközlési ágazat is, melyben cél a többségi hazai tulajdon kialakítása, ahogy ez volt kijelölt irány a pénzügyi szektorban is. Ezek mellett meg kell említeni a védelmi ipart is, melyet még inkább felértékel az Ukrajnában dúló háború. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is arról beszélt a minap, hogy a magyar védelmi ipar felépítésének és megerősítésének folytatása stratégiai jelentőségű; a szektor újabb kiugrási lehetőséget ad a magyar gazdaságnak. Jelezte: a védelmi iparra úgy kell tekinteni, mint a megújuló új magyar haderő eszközigényének kielégítését szolgáló szektorra, a magyar nemzetgazdaság motorjának egyik hengerére. Az elmúlt időszakban a sport is stratégiai ágazattá nőtte ki magát, jelentős infrastrukturális fejlesztések mentek végbe, és egyre több jelentős nemzetközi versenynek, eseménynek ad otthont az ország. A kormány fontosnak tartja azt is, hogy a magyar egészségügyi ellátás kevésbé legyen kiszolgáltatva a külföldi beszállítóknak, ezért kiemelt stratégiai ágazatnak számít az egészségipar.

Borítókép: Magyarországon az élelmiszeripar szintén stratégiai ágazat, ráadásul olyan, melynek működése nemzetbiztonsági jelentőségű (Fotó: MTI/Oláh Tibor)