Életbe lépett a védelem költségvetése

Január elsejével hatályos a védelem költségvetése. Az idei év pénzügyi kereteit meghatározó büdzsét még júliusban fogadta el az Országgyűlés. Összegzés készítettünk a költségvetés fontosabb irányzatairól.

Az új esztendővel hatályba lépett a 2024-es költségvetés, amelyet a kormány a védelem költségvetésének nevezett el. Az instabil világgazdasági környezet, az elhibázott brüsszeli szankciós politika és az elhúzódó háború negatív hatásai Magyarországot is kihívások elé állították. Az eddig elért eredményeket nem szabad veszni hagyni, ezért olyan költségvetésre volt szükség, amely garantálja az ország fizikai és gazdasági biztonságát. Megvédi a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, és továbbra is fenntartja az Európában egyedülálló rezsivédelmi rendszert.

A költségvetési törvényt július 7-én fogadta el az Országgyűlés 121 igen és 44 nem szavazattal. Ennek része a többi között a Honvédelmi alap, amely megteremti a terület fejlesztéseinek forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. 

A közel 1310 milliárd forintos alapnak köszönhetően a honvédelemre fordított kiadások az idén meghaladják a bruttó hazai termék két százalékát.

Ahogy már többször jeleztük, a kormány kiemelt célja, hogy hazánkban a háborús idők ellenére is folytatódjon a gazdasági növekedés. Ennek mértéke a jelenlegi várakozások szerint négy százalék körüli lehet. A kormány fenntartja azt a célját is, hogy megőrzi az ország pénzügyi stabilitását és egyensúlyát. Így ebben az évben 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol, valamint azzal, hogy az államadósság 66,7 százalékra csökken. A brüsszeli szankciók miatt megugrott infláció mértéke tovább zsugorodhat, éves szinten hatszázalékos szinttel kalkulál a büdzsé. Mindezek mellett ebben az évben is megmaradt a Rezsivédelmi alap, amely védelmet nyújt a kiszámíthatatlan világpiaci energiaárak emelkedésével szemben. Ezzel segíti az állam a magyar családok és vállalatok anyagi biztonságát és energiaellátását. A Rezsivédelmi alap forrásai az idén meghaladják az 1340 milliárd forintot.

2024-ben a legtöbb ágazat több forrásból gazdálkodhat, mint az előző évben. Megmaradtak a családtámogatások, továbbra is él a családi adórendszer az adókedvezményekkel együtt. Jelentősen több forrás jut az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, valamint a béremelések forrásai is rendelkezésre állnak a büdzsében. Az inflációkövető nyugdíjemelés, valamint a 2022-ben visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj forrásai is rendelkezésre állnak. 

A nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra fordítható összege több mint 6540 milliárd forintra emelkedett erre az évre, ami a költségvetés legnagyobb tétele. 

Ha a gazdasági növekedés várható mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, és az államháztartás egyenlegcélja teljesül, a nyugdíjasokat novemberben a havi járandóságuk mellett nyugdíjprémium illeti meg. A nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátásban részesülők – a kormány külön döntése alapján – a nyugdíjprémiummal megegyező módon számított egyszeri juttatást kapnak. Az állam az elmúlt években – a gazdasági növekedésnek köszönhetően – már öt alkalommal fizetett eddig nyugdíjprémiumot és egyszeri juttatást. A kormány az idei négyszázalékos GDP-növekedéssel számolva 20,5 milliárd forintot helyezett céltartalékba a nyugdíjprémium kifizetésére. Azokat az idős embereket is támogatja az állam, akik elérték a nyugdíjjogosultságukat, de továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak. Részükre 2024-ben is fenntartja a kormány a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulásiadó- és járulékmentességét. 

Szintén fontos megemlíteni, hogy a gyermekes családok otthonteremtését 2024-ben minden eddiginél magasabb összegekkel támogatja az állam.

Lapunk beszámolt arról az idetartozó hírről is, hogy a múlt hónap elején költségvetési munkacsoportot hozott létre a kormány Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével. A munkacsoport feladata a költségvetés egyensúlyának szigorú védelme. A fegyelmezett gazdálkodás érdekében a testületet vezető pénzügyminiszter erős jogkört kap, akár vétójoggal is élhet. A munkacsoport jóváhagyása nélkül semmilyen javaslat nem kerülhet a kormány elé.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)