Hornung Ágnes: A családok ügye nemzetstratégiai kérdés

Nem változik semmi azzal, hogy a kormányzat működésében átnevezték a családügyi kabinetet, hiszen a családtámogatásokat érintő legfontosabb kérdések eddig is minden fórumon megfordultak a kormányon belül – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott év végi interjúban Hornung Ágnes. A családügyi államtitkárt, aki nemrég tette le országgyűlési képviselői esküjét, arról is kérdeztük, hogy mit jelent a családtámogatási rendszer negyedik pilléreként megjelölt testi-lelki egészség védelme a gyakorlatban.

20230821 Budapest Hornung Ágnes államtitkár Fotó: Kurucz Ár Fotó: Kurucz Árpád

– Ön jelentkezett parlamenti képviselőnek? 

– Nem, felkértek rá, ami elismerés a családügynek is. De a lényegre visszatérve: a családpolitika stratégiai terület, így nem változott érdemben a kormány hozzáállása ezen a téren. 

A jövőben is azért dolgozunk, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen. 

Miniszterelnök úr arról beszélt néhány nappal ezelőtt, hogy a nagy küzdelmek éve után jövőre a kormány célja kiemelten a családokat helyezni a középpontba. 

– Nemrég a parlamentben döntöttek arról, hogy az illetékmentesség a csok plusz esetében is segíti majd a családokat. Várhatók még módosítások, mielőtt elérhetővé válik az új konstrukció? 

– Mindent a közvélemény elé tártunk, amit az új támogatási rendszerről tudni kell. 

Az új csok plusz programba január elsejétől azok tudnak belépni, akik új gyermeket vállalnak, és valamilyen ingatlantranzakcióban vesznek részt. 

Azaz ha az első közös lakásukat vásárolják meg, nagyobb ingatlanba költözik a család vagy ha bővíteni kívánják otthonukat. Az a lényeg, hogy hány gyermekessé válik a család az új gyermek érkezésével: ha egygyermekessé, akkor 15, ha kettő, akkor harminc-, ha három- vagy több gyermekessé, akkor ötvenmillió forintos államilag támogatott hitelt tudnak igénybe venni, aminek a kamata maximum háromszázalékos, ezt az állam a teljes futamidőn át garantálja. Hatalmas segítség, hogy új és használt lakásra is vonatkoznak a feltételek, és az illetékmentesség is az ingatlan teljes értékére vonatkozik. 

Fotó: Mirkó István

Az ingatlanok értékhatárait rögzítettük, ez az első közös ingatlan esetében nyolcvanmillió forint, nagyobb lakás vásárlásánál vagy a bővítésnél pedig 150 millió forint. Nem változik az sem, hogy a csok plusz az ország egész területén elérhető, és a falusi csokkal érintett kistelepüléseken kombinálható is. Ha egy fiatal házaspár minden elérhető támogatást igénybe tud venni, akkor 15 millió forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhet a falusi csokból, és ha a babaváró támogatást is ingatlanra fordítják, akkor az már 26 millió forintnyi segítséget jelent. Emellé lesz elérhető a maximum ötvenmillió forintos alacsony kamatozású támogatott hitel, így akár 76 millió forintnyi pénzhez is juthatnak, ami valóban érdemi segítséget jelent a családoknak. 

– Jól hangzik a 76 millió forint, de vajon a banki hitelbírálat nem fogja jelentősen korlátozni azoknak a számát, akik valóban hozzá is tudnak jutni ehhez az összeghez? 

– Ezek maximumösszegek, és igen, ezek nagy része hitel, a hitelképességet pedig a bank vizsgálja, mint mindenhol a világban. A kedvező kamat miatt a törlesztőrészletek alacsonyabbak, emiatt akinek kevesebb a jövedelme, az is felveheti majd a csok pluszt. A banki hitelbírálatot nem lehet megkerülni, de könnyebbséget jelenthet az, hogy az első lakás vásárlásánál a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve az önerőt tíz százalékra tudtuk csökkenteni. 

– És azzal lehet valamit kezdeni, hogy a bankok ne várjanak el irreá­lisan magas beérkező jövedelmet azoktól, akik történetesen a maximumösszegeket igényelnék? 

– Ezt a folyósító bank szabályozza. Az állam részéről megalkottuk a kedvező jogszabályi környezetet, a költségvetés pedig biztosítja az állami támogatást, amit a bankoknak fizetünk a kedvezményes kamat és a piaci kamat közötti különbség miatt. Egyébként számítunk arra, hogy a bankok kénytelenek lesznek versenyezni az ügyfelekért, akik a csok pluszt szeretnék igénybe venni. 

– Mikor jöhet a háromgyerekes édesanyák adómentessége? Tényleg a pénzügyminiszter bólintására várnak? 

– Erről már többször beszélt miniszterelnök úr, például az őszi budapesti demográfiai csúcson, majd néhány nappal ezelőtt kérdésre válaszolva az év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján. Reméljük, minél előbb eljön ez a pillanat. 

– A családügyi kérdésekben nem változott az, hogy kiknek kell támogatniuk egy-egy előterjesztést? 

– A kormány eddig is úgy működött, hogy voltak kabinetek, minden fontos kérdést minden illetékes kabinet megvizsgált, a csok plusz is végigjárta ezt az utat, mielőtt a kormány elé került. A kormányzás szervezése nem változik, a mi területünket ez nem befolyásolja. 

– Nemrégiben arról beszélt, hogy a magyar családpolitikai rendszernek létrehoznak egy negyedik pillért, ami a testi, lelki, szellemi egészség védelméről szól. Mit jelent ez konkrétan? 

– A három fő pillér változatlan: az otthonteremtés, az anyagi biztonság és a munka–magánélet közötti egyensúly. 

Ezt talapzatként egészíti ki a testi, lelki és szellemi egészség, ami ugyanazzal a karakterisztikával rendelkezik, mint a családpolitika egésze: a teljes életút során figyelemmel kell lenni rá. 

Ugyanúgy fontos a gyermekek, a fiatalok, a felnőttek és az idősek testi, lelki, szellemi egészsége is. A várható konkrét intézkedések terén nem hangzatos dolgokra kell gondolni, hanem apró, de fontos törekvésekre, amelyek több tárca együttműködésével valósulhatnak meg. Például a fiatal felnőtteket szűrjük arra is, hogyha vannak esetleg olyan, a későbbi gyermekvállalást megnehezítő elváltozások, akkor azt időben kezelni lehessen. Mi, a családügyi terület részéről ebben a témában is katalizátorszerepet tudunk betölteni, a javaslatainkat több tárcával együttműködve tudjuk megvalósítani. 

– Ön a Demencia Társadalmi Tanács elnöke, ez a kezdeményezés is ide tartozik? 

– Az életút utolsó részét hivatott segíteni a Nemzeti demenciaprogram, ami elkészült, terveink szerint a jövő évben kerülhet a kormány elé. A demencia sajnos már hazánkban is népbetegség, 250 ezerre tehető az ezzel küzdő honfitársaink száma. A családtagokat is beleszámolva közvetve egymillió embert érint a probléma, ami több mint a társadalom tíz százaléka. 

Azok, akik először találkoznak a betegséggel – ez jellemzően a család és a háziorvos –, sajnos egyelőre nagyon későn ismerik fel a tüneteket, ezért a betegek rossz állapotban kerülnek az ellátórendszerbe. 

Demenciaprogramunk 2030-ig tart, több fázisa van, az első az érzékenyítés: tudatosítani kell a társadalomban, hogy létezik a betegség. Fontos, hogy a család vagy a háziorvos már a betegség első jeleit is észrevegye. Helyes kezeléssel viszont jelentősen tudjuk lassítani a betegség lefolyását, ezzel tehermentesítjük az ellátórendszert is. Az otthoni szakápolási program kiterjesztésével csökkenteni szeretnénk a betegre és a családjára nehezedő terheket, majd szeretnénk az intézményrendszert és az infrastruktúrát is fejleszteni.