„Minél fiatalabb az anya, annál nagyobb valószínűséggel érkezik testvér a családba”

– Az intézkedéseinket családpolitikai szempontok alapján hozzuk, a legfőbb célunk az, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen és a gyermekeseknél több pénz maradjon – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hornung Ágnes. A családokért felelős államtitkár hangsúlyozta, a jövő évi költségvetés újratervezésekor kiemelt szempont volt, hogy a családtámogatásokat megőrizzék. Sőt, az államtitkár azt is előrevetítette, hogy lehetőség szerint tovább is fogják bővíteni a meglévő családtámogatási rendszert a kormány családpolitikai célkitűzései mentén.

Budapest, Hornung Ágnes Fotó: Teknos

– Váratlan intézkedésként jelent meg a diákhitel-tartozás teljes elengedése azon harminc év alatti nők számára, akik gyermeket vállalnak. Az kezd kirajzolódni az intézkedések irányából, hogy az állam arra akarja ösztönözni az egyetemen tanuló fiatal felnőtteket, hogy akár a tanulmányaik megszakítása árán is vállaljanak gyermeket. Van ilyen szándék?

– Az intézkedéseinket családpolitikai szempontok alapján hozzuk. A legfőbb célunk az, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen és a gyermekeseknél több pénz maradjon. Minél fiatalabb az anya, annál nagyobb valószínűséggel érkezik testvér a családba. A diákhitel-tartozás elengedése – a harminc év alatti édesanyák adómentességéhez hasonlóan – arra bátorítja az adott esetben még tanulmányaikat végző vagy azt befejező fiatal nőket, hogy ne féljenek gyermeket vállalni. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egyetem elvégzése után az anyukák nem tudnak rögtön munkába állni akkor, ha kisbabával vannak otthon. Azzal próbáljuk könnyíteni a terheiket, hogyha diákhitelt vettek fel, és a tanulmányaik alatt vagy az azt követő két éven belül gyermekük születik, elengedjük a teljes fennálló tartozást.

– A legnagyobb várakozás a babaváró támogatás meghosszabbítását érintette, hiszen ez az egyik legnépszerűbb családtámogatási elem. Orbán Viktor miniszterelnök évzáró sajtótájékoztatóján jelezte, hogy voltak a kormányon belül viták erről a támogatási formáról. Miről szólt ez a vita?

– A kormány az érvek ütköztetését követően arról döntött, hogy meghosszabbítja a babaváró támogatást. Ez egy akár tízmillió forintos szabad felhasználású kölcsön, amelyhez az állam nagyfokú támogatást nyújt. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert a gyermekvállalás számos anyagi teherrel jár. Számokban is kimutatható egyébként, hogy százezres nagyságrendben születtek újabb babák a babaváró által is. Azért szabad felhasználású ez a kölcsön, hogy akár lakásépítésre, akár lakásfelújításra, akár autóvásárlásra, akár bútorvásárlásra költhessék a családok. Mi ezt az oldalt képviseltük ebben a kérdésben. 

Hornung Ágnes, családokért felelős államtitkár. Fotó: Teknős Miklós

A támogatás részletei változatlanok: ugyanúgy, ahogy eddig is, azok a házaspárok vehetik igénybe, ahol az édesanya 18 és 41 év közötti, és legalább egyikük három év biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. 

Amennyiben a támogatás igénylését követően öt éven belül megszületik az első gyermek, végig kamatmentessé válik a hitel, és három évre a törlesztése is felfüggeszthető. Ezután ha megszületik az újabb gyermek, a tartozás harminc százalékát elengedi a hitelintézet, és újabb három évig lehetőség van a törlesztés felfüggesztésére. Ha pedig megérkezik a harmadik gyermek is, akkor a teljes fennálló hiteltartozást elengedi az állam.

– Van három támogatási forma, amelyek viszont nem lesznek elérhetők január 1-jétől: a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, az otthonfelújítási támogatás és az otthonfelújítási hitel. Ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket?

– Minden családtámogatási forma segítség, de ahogyan már említettem, gazdasági szempontból nagyon nehéz év áll mögöttünk. A rezsicsökkentéssel minden magyar családnak hatalmas segítséget nyújt a kormány: átlagosan havi 181 ezer forint marad náluk, függetlenül a gyermekek számától. Ez óriási, Európában egyedülálló segítség. 

Voltak olyan források, amelyeket a rezsivédelmi alapba kellett átcsoportosítani, hogy fenntartható legyen az intézkedés. 

Az autóvásárlással kapcsolatban a tapasztalat azt mutatja, hogy előlegként be kell fizetni a vételár egy részét, és nagyon sokat csúszik az új autók érkezése. Ez idő alatt a családok pénze a forgalmazóknál vesztegel, a támogatást ugyanis a vétel létrejötte után kapják meg. Emiatt is döntött arról a kormány, hogy ezt a támogatási formát felfüggesztjük, vagyis új támogatási kérelmet nem fogadunk be minimum egy évig, majd addig, amíg az autóipar helyzete nem normalizálódik.

– A családtámogatások nagy része a bevezetése óta sokat veszített az értékéből. A csok részeként járó, akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás ma már kevesebb, mint a felét éri, mint a bevezetésekor, hiszen 2016 óta radikálisan emelkedtek a lakásárak. Ugyanez fennáll az adókedvezménynél is, ahol forintösszegben van meghatározva a gyermekek után járó kedvezmény, ám az infláció ennek értékéből is sokat elvett a bevezetése óta. Foglalkozik-e ezzel a problémakörrel a kormány?

– A csok és a többi lakáscélú támogatás hosszú évek óta segíti a magyar családok otthonteremtését. A mostani nehéz helyzet ellenére az állam a lehetőségeihez képest próbálja a lehető legtöbb segítséget nyújtani. Folyamatosan gondolkozunk azon, hogy miként lehet a rendszert finomhangolni. Jelenleg több mint harminc családtámogatási forma érhető el, de mindig keressük azt, hol és hogyan lehet tovább javítani a rendszeren. Amit ön említett, komplex gazdasági kérdés, hiszen a lakásárak emelkedését nagyon sok minden befolyásolja. Ennek csak kisebb része a kormány otthonteremtési támogatásainak hatása.

– Mik a további irányok a kormány családpolitikájának alakításában? Az jól látszik, hogy az első gyermek megszületését minél előbbre próbálja hozni a kormány. Milyen további intézkedések várhatók? 

– Három fő cél van, amelyeket már 12 éve követünk, változatlanul. 

Az első és a legfontosabb, hogy a vágyott gyermekek minél előbb megszülethessenek. Most számos olyan újabb intézkedés született, amely ezt a célt szolgálja. 

A második cél az anyagi biztonság megteremtése. Fontos, a gyermekvállalás ne jelentsen anyagi terhet a családok életében, sőt, szeretnénk, ha a gyermekes családok jobb helyzetbe kerülnének akkor, ha a gyermekvállalás mellett döntenek, mintha nem vállalnának gyermeket.

Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár. Fotó: Teknős Miklós

A harmadik cél, hogy lehessen minőségi kapcsolat a családi élet és a munka között. Azt szeretnénk, hogy valódi döntés lehessen a szülők számára az, hogy vissza szeretnének-e térni a munka világába, vagy a gyermekkel otthon maradnának. Ha az előbbi mellett döntenek, akkor fontos például az, hogy legyen a közelben bölcsőde. Ennek érdekében nagy előrelépést értünk el a bölcsődei ellátás férőhelyeinek bővítésében. Ha pedig a szülők úgy döntenek, hogy szeretnének a lehető legtovább otthon maradni a gyermekükkel, akkor ezt is megtehessék, ne korlátozzák őket ebben az anyagiak.

– Ezek szerint a meglévő rendszer bővítése várható az említett három fő célkitűzés mentén?

– Igen. Az elmúlt 12 évben meghozott családpolitikai intézkedések gyakorlatilag az egész életutat lefedik.

Az a cél, hogy ezeket az elemeket a lehető legjobban hozzáigazítsuk a családok részéről felmerülő igényekhez, illetve a gazdasági környezethez. Lehetőség szerint pedig bővíteni fogjuk ezeket. A most született intézkedések is ezt támasztják alá.

A legfontosabb a magyar családok számára is az, hogy a háború véget érjen, béke legyen, biztonságban tudjuk a szeretteinket és folytathassuk a gazdaság és a családtámogatási rendszer növekedését.

Borítókép: Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár (Fotó: Teknős Miklós)