Az általunk ismert világot alapjaiban változtatta meg a villamosítás. Ez a fosszilis tüzelőanyagot használó technológiák vagy eljárások – mint például belső égésű motorok és gázkazánok – elektromos meghajtású megfelelőkkel, többek között elektromos járművekkel vagy hőszivattyúkkal való helyettesítését jelenti. Ezek a cserék jellemzően hatékonyabbak, általában csökkentik az energiaigényt, és a villamosenergia-termelés szén-dioxid-mentesítésével egyre inkább csökkentik az emberi üvegházhatású gázok kibocsátását – mondta el lapunk megkeresésére Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.
Fotó: AFP
A villamosítás tehát a karbonsemlegesség elérésének leghatékonyabb és legolcsóbb módja. Amennyiben megújulók és atomenergia segítségével termelünk áramot, az energiaszektor, a közlekedés, az épületekhez köthető energiafelhasználás (fűtés, hűtés, világítás, melegvíz-ellátás, főzés), sőt az ipari és mezőgazdasági energiafelhasználás egy része is kizöldíthető.
A zöldítés viszont nagyban múlik Kínán – hívta fel a figyelmet Toldi Ottó. Ugyanis amíg az Európai Unió a globális üvegházgáz kibocsátás 7-8 százalékáért felelős, Kína egymagában a harminc százalékáért. Az USA részesedése 13,6 százalék, míg Indiáé 7,6 százalék. Kína a világ legnagyobb energiafogyasztója, termelője és importálója is egyben, kibocsátásának 64 százaléka eredeztethető a széntüzelésű erőműveken alapuló villamos energia szektorából – mutatott rá Toldi Ottó. A vezető kutató rámutatott: klímavédelmi szempontból nagyon nem mindegy tehát, milyen irányba halad majd a jövőben az ázsiai óriás. Emlékeztetett: 2020 szeptemberében a kínai kormány bejelentette, hogy az ország elkötelezett amellett, hogy 2030-ra elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, és 2060-ra megvalósítsa a szén-dioxid-semlegességet. Ezt az utat azonban furcsa kettősség jellemzi. Drámai gyorsaságú zöldítés zajlik az egyik oldalon, és új széntüzelésű erőművek építése a másik oldalon. Úgy tűnik, az orosz–ukrán és a közel-keleti háború, valamint a szankciók nemcsak az érintett régiókban, hanem globálisan is lelassították a zöldátállást, mivel előtérbe került az ellátásbiztonság garantálása. A geopolitikai helyzet normalizálódásával azonban remélhetően visszatérhetünk a zöldítésben oda, ahol a krízisek előtt tartottunk, és Kína is folytatni fogja a szénhasználatról való fokozatos leválást és a megújulóenergia-források részesedésének gyors növelését.
A zöldítés nem valósítható meg nukleáris energia nélkül. Toldi Ottó ezzel kapcsolatban emlékeztetett, miután az EU sokáig nem ismerte el fenntarthatónak és klímabarátnak az atomenergiát, az európai zöldmegállapodás végrehajtása értelmében 2019-től felgyorsult az atomerőművek tervezett leállítása Nyugat-Európában. Ilyen tervek készülnek többek között Németországban, Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban. Franciaországban is jelentős csökkentést határoztak el az atomerőművek áramtermelési részesedésében. Olaszország, Portugália, Ausztria, Dánia pedig továbbra is ragaszkodott az atomenergia-ellenes álláspontjához. Aztán jött az európai energiaválság szinte közvetlenül a koronavírus-járványt követően, majd kitört az orosz–ukrán és most pedig a közel-keleti háború – sorolta a kutató az időbeli láncolatot. Felértékelődött tehát az ellátásbiztonság, a dúsított urán kereskedelme és ára pedig nem érzékeny a geopolitikai konfliktusokra, a beszerzési lehetőségek diverzifikáltak. Ma pár európai országot leszámítva – többek között Németország, Ausztria, Portugália, Dánia – szinte mindenhol felülvizsgálták az atomenergiával kapcsolatos terveket.
