Mindez azzal a bizarr eredménnyel járt, hogy a német áramtermelésben negyven százalék a fosszilis energiaforrások aránya (Franciaországban hét, Ausztriában 18 százalék), és az összes felhasznált német áram 57 százaléka fosszilis eredetű, azaz, ahogyan írtuk, Németországé lett Európa egyik legpiszkosabb energiamixe.
Ami a lakossági rezsiköltségeket illeti, a német áram- és gázárak nagyon erős időbeli és térbeli szórást mutatnak, a német régiótól, a szolgáltatótól és a szerződéskötéskori tőzsdei áraktól függően. Általánosan azonban elmondható, hogy 2022-ben, az energiapiaci válság alatt az elektromos áram ára megháromszorozódott, mostanra pedig a piac megnyugvásával és a fogyasztás csökkenésével is kétszer annyiba kerül, mint a háború kitörése az atomerőművek leállítása előtt.
A német állam költséges rezsivédelme visszafogta a ténylegesen fizetett áramköltségeket, de így is az átlagos német család 1100 eurót fizet évente az áramért, a 2021-es 900 euróhoz és az atomerőművek fénykorában fizetett 500-600 euróhoz képest.
Még szemléletesebb, az összevetés, amíg az átlagos német háztartás 41 eurócentért kap meg egy kWh áramot, a francia 23 centért – emelte ki Tatár Mihály. És bár a lakosság is egyértelmű elszenvedője a német energiareformnak, de a legsúlyosabb hatások a német energiaintenzív ipart érték, mert ott az atomerőművek leállítása, az orosz gázról való leszakadás, és a felgyorsított zöldátállás nemcsak magas árakat, hanem általános üzleti bizonytalanságot, termelési környezetet is okoz – zárta gondolatait a szakértő.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/DPA/Patrick Pleul)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!