Brutális büntetéssel sújt le a gázfűtésre Németországban az új fűtési törvény. A jövő évtől az új építésű lakásokban a fűtést legalább 65 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani. A törvény betartását akár ötvenezer euróig (több mint 19 millió forint) terjedő bírsággal érnék el, igaz, az átállásra türelmi idő is vonatkozik.
Nem is lehetne egyik napról a másikra kiváltani a gázfűtést. Pásztor Szabolcs és Sárdi Gergő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója, illetve junior elemzője lapunk megkeresésére elmondták,
Németország fűtési igényének több mint nyolcvan százalékát fosszilis energiával fedezi, a változás pedig az ingatlantulajdonosok több mint kétharmadát érinti.
Az új fűtési megoldásoknak komoly kezdeti beruházási költsége van, amely nem csak kizárólag az eszközök beszerzését jelenti, hanem érintheti magát az ingatlan átépítését is. Hosszú távon korszerűbb és hatékonyabb fűtési rendszer jöhet létre, azonban az induló költségek kifejezetten magasak. Még úgy is, hogy a klímabarát fűtési módok telepítésére alapesetben harminc-, az alacsony jövedelműek viszont akár hetvenszázalékos támogatást is kaphatnak az érintettek. Figyelembe véve azt, hogy az inflációs hullám a német gazdaságot sem kerülte el, és sok németországi háztartásban szintén csökkent a reálbér, a nagyobb anyagi kötelezettségvállalásnak most a korábbinál kisebb tere van – tették hozzá a kutatók.
Türelmi idő ugyanakkor létezik. A kutatók ismertették, a meglévő épületekben és az új fejlesztési területeken kívüli új épületekben továbbra is lehet új olaj- és gázfűtési rendszereket telepíteni, amíg az adott önkormányzat be nem nyújtja az éghajlatsemleges fűtésre való áttérés tervét, amely magában foglalhatja például a távfűtés kiterjesztését. A nagyvárosoknak 2026-ig kell benyújtaniuk ezeket a terveket, míg a kisvárosok esetében 2028 a határidő. A kompromisszum tehát a korábbi megállapodásokhoz képest négy évvel meghosszabbítja a települési fűtési tervvel nem rendelkező otthonok számára a klímabarát fűtésre való átállást. A törvény széles körű elmozdulást indít el a hőszivattyúk irányába.
A kormány számára a kutatócsoportok által készített modellek szerint 2030-ra az új berendezések több mint nyolcvan százaléka hőszivattyú lesz, a fennmaradó húsz százalékot távfűtéssel kívánják fedezni. Ahol mindez nem áll rendelkezésre, „napkollektoros és hibrid rendszerek, amelyek fosszilis tüzelőanyaggal működő rendszert hőszivattyúval kombinálnak” is szóba jöhetnek. A hidrogénre alkalmas gázkazánok telepítése is lehetséges, de ha nem áll rendelkezésre hidrogén, akkor egyre nagyobb arányban biogázzal kell működniük, ami drágítja őket. Szóba kerülhetne még a klímaalapú fűtés, ám a kutatók ezt szorosan nem sorolnák ebbe a kategóriába. Nem mellesleg jelentős áramigénye van, ahogyan a hőszivattyúknak is, az egykori áramexportőr Németország jelenlegi helyzetét pedig jól mutatja, hogy jelenleg importra szorulnak.
Teljesen ellentmondásosan és nagyon radikálisan történik az átállás, azonban nem gondolnánk, hogy visszaállnának az atomenergiára – vélekedett Pásztor Szabolcs és Sárdi Gergő az erőltetett ütem és a gázfelhasználás lakosság körében bevezetendő tilalma kapcsán. A németeknél ugyanis nagyon nagy az atomenergia elutasítottsága, még akkor is, ha 2022-es közvélemény-kutatások szerint egyre többen hajlanának a reaktorok élettartamának kitolására és a nukleáris energia további növelésére. Akkor lenne valószínűbb a visszatérés, ha mindez kormányzati támogatást élvezne, amely jelenleg nehezen elképzelhető. Alapvetően a feszültséget az okozza, hogy szükség van a struktúraváltásra, azonban a jelenlegi energiamix és a gazdaság szerkezete nem teszi lehetővé azt, hogy nagyon rövid időn belül komoly változásokat lehessen tenni ráadásul fenntartható módon.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
