– Alapjaiban fenyegeti a német ipart az energia drágulása, a kormánynak ezért azonnal további tehercsökkentő intézkedéseket kell tennie, különben csődök és társadalmi-gazdasági zavarok következnek – hangsúlyozta a német iparszövetség elnöke az érdekképviselet egy szerdán ismertetett felmérése alapján.
A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – mintegy hatszáz cég részvételével készített felmérése szerint a feldolgozóipari középvállalatok 58 százaléka erős, 34 százaléka pedig egzisztenciális, a fennmaradást fenyegető veszélynek tartja az energia és a nyersanyagok drágulását.
A költségek rohamos emelkedése miatt a vállalkozások 42 százaléka arra kényszerül, hogy elhalassza az éghajlatvédelemmel összefüggő beruházásait. Szakértők szerint ez különösen aggasztó, tekintve, hogy az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) adatai szerint a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja eddig már hetvenmilliárd euróval vetette vissza a német vállalatok beruházásait – írta a Handelsblatt című üzleti lap a BDI felméréséről készített összeállításában.
A kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt a német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító iparvállalatok érdekképviseletének felmérése szerint a szektor közepes méretű cégeinek csaknem tíz százaléka már csak a termelés visszafogásával vagy teljes felfüggesztésével tud védekezni a drágulás ellen. Nagyjából 25 százalékuk azt mérlegeli, hogy külföldre telepíti termelőkapacitásait.
A legnagyobb bajban az úgynevezett energiaintenzív – a termékeik előállításához kiugróan sok energiát felhasználó – ágazatok szereplői vannak. Ezzel kapcsolatban a Handelsblatt rámutatott, hogy egy tonna alumínium előállításához hozzávetőleg 15 megawattóra (MWh) villamos energiára van szükség, ami az augusztusi – MWh-nként hatszáz eurós – ár mellett tonnánként kilencezer eurós áramköltséget jelent.
Azonban a világpiacon nagyjából 2400 eurót adnak egy tonna alumíniumért, vagyis a német cégek tonnánként 6600 euró veszteséget termelnek.
A WVM (Wirtschaftsvereinigung Metalle) fémipari érdekképviselet szerint a kormánynak azonnali pénzügyi segélyt kell nyújtania az energiaintenzív ágazatokban termelő cégeknek. A gyors és a lehető legkevesebb bürokráciával járó segítség elmaradása miatt visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek a német ipar szerkezetében – ismertette a Handelsblatt a WVM állásfoglalását, amely szerint a kormány támogatásával az úgynevezett ipari áram árszínvonalát az utóbbi tíz év átlagához kell igazítani. Ez MWh-nként 41,74 euró, az augusztusi ár alig egytizede.
Gyors intézkedéseket sürget a BDI vezetője, Siegfried Russwurm is, aki a középvállalati felméréshez csatolt nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormány újabb – harmadik, ezúttal 65 milliárd eurós – tehercsökkentő programja nem segíti eléggé a vállalkozásokat. Mint írta, a gazdaságot Németország történetének legnagyobb energiaválsága sújtja, amelynek kormányzati kezelése nem megfelelő.
– Így például egyáltalán nem kielégítő, hogy a tartalékba helyezett széntüzelésű erőművek közül még csak kettőben indították újra a termelést, a még működő három atomerőmű közül pedig csak kettőnek hosszabbították meg az üzemidejét, és csupán néhány hónapra. Minél gyorsabban el kell indítani egy külön az ipar helyzetére, gondjaira szabott programot is, amelynek részeként a kormánynak a többi között be kell szállnia a villamosenergia-hálózati díjak finanszírozásába, hogy tompítsa az áremelkedést – sürgette a BDI elnöke.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)
