Kamatvágás óvatosabb tempóban

A hét legfontosabb hazai eseménye a jegybank kamatdöntő ülése lesz: itt ismét csak a kamatvágás mértéke a kérdés. Lassan, de biztosan csökken az eurózóna és az Európai Unió államadóssága.

Csökkent az eurózóna államadóssága, de ennek mértéke országonként eltér Forrás: Shutterstock

Lakásárindex

Az MNB pénteken közli a tavalyi negyedik negyedéves lakásárindexet. Regős Gábor itt emlékeztetett, 2023. III. negyedévében a lakásárak országosan éves összehasonlításban 1,5 százalékkal emelkedtek, miközben az egy negyedévvel korábbihoz viszonyítva 1,7 százalékkal mérséklődtek. Negyedéves alapon mindhárom településtípusban csökkentek a lakásárak: a fővárosban két százalékkal, a vidéki városokban 0,9 százalékkal, míg a községekben 2,8 százalékkal – sorolta Regős Gábor.

Újabb, de kisebb kamatcsökkentés jöhet

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai eseménye kétségkívül a keddi kamatdöntés lesz – bár nagy meglepetésre nem lehet számítani. A jegybanki kommunikáció alapján a döntéshozók lassítanak a lazítás ütemén, azaz az alapkamat 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkenhet. Az inflációs adatok alapján van tér az alapkamat csökkentésére. Ugyanakkor az Egyesült Államokból kedvezőtlen adatok érkeztek: az infláció magasabban alakult a vártnál, aminek nyomán a piac a korábbi hátom helyett már csak egy kamatcsökkentést vár az év során. Emiatt gyengültek a régiós valuták – így a forint is –, ami rövid távon is korlátozza a jegybank mozgásterét, míg hosszabb távon a nemzetközi kamatkörnyezet és az erre rakódó prémium határozzák meg a magyar kamat lehetséges értékét.

Államadósságok az euróövezetben

Az Eurostat heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő 2023-as költségvetési és államadósság adatokat érdemes kiemelni – mondta Regős Gábor. Ismertette, a harmadik negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok szerint az eurózóna és az Európai Unió GDP-arányos költségvetési deficitje is 2,8 százalékon állt az egy negyedévvel korábbi három százalék után, miközben egy évvel korábban még négy, illetve 3,8 százalék volt a hiány. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a legnagyobb deficit Szlovákiát (hét százalék), Bulgáriát (6,6 százalék) és Magyarországot (5,7 százalék) jellemezte, miközben a legmagasabb többlet Dániában (2,7 százalék), Portugáliában (2,5 százalék), illetve Horvátországban (2,2 százalék) alakult ki.

GDP-arányosan a harmadik negyedévben az eurózóna és az Európai Unió államadóssága is mérséklődött. Az eurózóna államadóssága az egy évvel korábbi 92,2 százalékról 89,9 százalékra, míg az Európai Unióé 84,6 százalékról 82,6 százalékra csökkent. Az egyes tagállamok közül Görögország (165,5 százalék), Olaszország (140,6 százalék) és Franciaország (111,9 százalék) volt leginkább eladósodva, míg a legkisebb adósság Észtországot (18,2 százalék), Bulgáriát (21,0 százalék) és Luxemburgot (25,7 százalék) jellemezte. Az egyes tagországok adóssága eltérő irányba változott egy év alatt: a GDP-arányos érték leginkább Belgiumban (2,5 százalékpont), Észtországban (2,3 százalékpont), Finnországban (2,0 százalékpont) nőtt, míg legjobban Görögországban (12,0 százalékpont), Portugáliában (10,9 százalékpont) és Cipruson (10,3 százalékpont) csökkent – sorolta a vezető közgazdász.

Az amerikai GDP-től függ a lazítás mértéke

Az Egyesült Államokban megjelenő adatközlések közül az első negyedéves GDP-adatok csütörtökön megjelenő első becslését érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. A harmadik negyedévben az amerikai növekedési adatok kedvezően alakultak: a tengerentúlon használt, negyedéves alapú évesített növekedés 3,4 százalékot tett ki, ami ugyanakkor mérséklődés az előző negyedéves 4,9 százalékhoz képest. Egy kedvező amerikai növekedési adat ismét abba az irányba tolhatná a monetáris politikát, hogy a korábban vártnál kevesebb lazítást hajtson végre az idei évben.