Nagyon sok pénzből újították fel a várfürdőt, ezt érdemes lesz közelebbről is szemügyre venni

Átadták a Gyulai Várfürdő átalakított főépületét szerdán, a Békés vármegyei város egymilliárd forint hazai forrást fordított a beruházásra.

A Gyulai Várfürdõ átalakított fõépülete az avatásának napján, 2024. május 29-én. MTI/Lehoczky Péter Fotó: MTI/Lehoczky Péter

Magyarország nem akar blokkosodott világot, azon dolgoznak, hogy Magyarország észak és dél, kelet és nyugat találkozási pontja legyen az iparban és a turizmusban is. – A Gyulai Várfürdő már közel jár ehhez – fogalmazott az átadón Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.

Fotó: MTI/Lehoczky Péter

Kifejtette, 2020-ban a koronavírus-járvány küldte padlóra a turizmust; majd az orosz–ukrán háború miatt kialakult energiaválság és magas infláció következtében szűkültek be a fejlesztési lehetőségek és a források. Innen kellett felállnia az országnak és Gyulának is. „Ez a beruházás is bizonyítja, nekünk a béke az első” – húzta alá.

A politikus szólt arról is, hogy Gyulának kitüntetett helye van a nemzeti emlékezetben is a török elleni harcok, Kerecsényi László várkapitány vagy Erkel Ferenc révén. Hozzátette, szerinte a polgár nem úgy él, ahogy tud, hanem azért dolgozik, hogy úgy élhessen, ahogy szeretne. – Gyulát pedig polgárváros jelzővel szokás illetni – jelentette ki.

Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester hangsúlyozta, 2010 óta azzal a céllal fejlesztenek, hogy erősítsék a város négy évszakos jellegét, hiszen közvetve vagy közvetlenül több ezer ember megélhetését biztosítja a városban a turizmus.

Ennek első állomása 2010-ben az AquaPalota megépítése volt, amely a 2010-es holt szezon (az év utolsó három és a következő év első három hónapja) százezret el nem érő vendégforgalmát másfélszeresére bővítette. 

2023-ban ez a szám már megközelítette a kétszázezret.

Hozzátette, a gyulai önkormányzati cégek saját erőből is fejlesztenek, a várfürdő 2023-as, 476 millió forintos adózott eredményéből elvégezte két medence rekonstrukcióját; bővítette a napelemparkot és újranyitotta a 4. számú termálkutat, amivel az ötvenméteres medence fűtését látják el. A több hektáros parkban pedig automata öntözőrendszert építettek ki – ismertette.

Görgényi Ernő közölte, a Kisfaludy-programban elnyert hárommilliárd forintból megépült egy új gyermek-víziparadicsom, most pedig – a reumatológiai rész kórházba történő kiköltöztetésével – átalakították, mintegy ezer négyzetméterrel bővítették a főépületet. Növelték az öltözőszekrények számát, új mosdóblokk épült, kialakítottak egy új masszázsszalont és egy új látványéttermet, és nőtt a pihenő vendégtér is.

– A fejlesztés azonban itt nem áll meg – jelentette ki. Hamarosan elkezdik az 1833-ban épült lovarda felújítását, és 

szeretnének egy új termálfürdőt is építeni.

Kovács József (Fidesz) országgyűlési képviselő beszédében felelevenítette, hogy Gyulán már az 1500-as évek elején volt törökfürdő; az 1800-as évek végén pedig gőzfürdő. A Várfürdő 1959. május 1-jén nyitotta meg kapuit; 1970-ben minősítették vizét gyógyvízzé, akkor már évi egymillió látogatója volt.

Kun Miklós vezérigazgató elmondta, látják, hogy Győrben, Hévízen, Debrecenben, Makón és Nagyváradon is fejlesztik a fürdőket; amitől nem maradhatnak le Gyulán sem. Látogatószám alapján a gyulai az ország hetedik legnagyobb fürdője, a látogatók kétharmada visszatérő vendég, akiket folyamatos fejlesztéssel lehet megtartani – közölte.