Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 645 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 444 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 13,5, a nettó átlagkereset 13,4, a reálkereset pedig 9,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
– A célzott és hatékony kormányzati intézkedések visszaszorították az inflációt, amely áprilisban 3,7 százalékot ért el. Ennek, valamint a 15 százalékos minimálbér és tízszázalékos garantált bérminimum emelésnek köszönhetően 2023 szeptembere óta, azaz nyolc hónapja töretlenül emelkednek a reálbérek – értékelte az adatokat Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár jelezte:
a Gyurcsány-korszakhoz képest a kormány nemcsak egymillióval növelte a foglalkoztatottak számát, hanem azt is elérte, hogy egy átlagos dolgozó már több mint háromszor akkora fizetést vihet haza, mint 2010-ben. Azaz nemcsak többen dolgoznak hazánkban, hanem lényegesen jobban is keresnek.
– Mindez inkluzív módon valósult meg, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum is 3,6-szororsára nőtt, azaz nagyobb mértékben, mint az átlagbér, ezáltal tovább erősítve az alulról nyitott középosztályt. A reálbérek dinamikus növekedése és az óvatossági motívum oldódása támogatja a fogyasztás emelkedését, amely fokozza a gazdasági növekedés ütemét – tette hozzá az államtitkár.
– Áprilisban az átlagkereset emelkedése minimálisan lassult, a reálbérek átlagos emelkedése azonban továbbra is jelentős. Egyelőre tehát az a félelem továbbra sem igazolódik be, hogy a keresetek növekedési üteme érdemben csökkenne a bért nem januárban emelő vállalkozások kisebb béremelései miatt – valamekkora mérséklődés van, de nem jelentős – nyilatkozta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a bérek emelkedésében elsősorban az állami bérkorrekcióknak van szerepe, de azért érdemi növekedés látható a vállalati szférában is, amelyet a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, a néhány ágazatban még jelen lévő munkaerőhiány, illetve a tavalyi magas infláció kompenzálásának igénye hajt.
Az ágazatokat tekintve a keresetek – a fentiek alapján nem meglepő módon – két olyan ágazatban nőttek legjobban, ahol az állam a meghatározó munkáltató: az oktatásban 28,7 százalékkal és az egészségügyben 21,4 százalékkal. A legkisebb növekedést 0,8 százalékkal az energiaipar mutatta fel – ebben a bázishatásnak is szerepe lehetett.
– A következő hónapokban a keresetek emelkedése dinamikus maradhat, a nagyobb vállalkozások későbbi, az eddigieknél esetlegesen kisebb béremelései csak kismértékben módosíthatják lefelé a dinamikát. A 9,5 százalékos reálkeresetnövekedés továbbra is tudja támogatni a fogyasztást – kérdés, hogy az óvatossági motívum ezt mennyire akadályozza vagy nem akadályozza, de várhatóan a GDP bővülésén belül a második negyedévben is a fogyasztás lehet a fő húzóerő – tette hozzá a szakértő.
