Számszerűsíthető károkat okozhat a magyar gazdaságban a lassan két hete tartó afrikai meleg, amely jelentősen visszafoghatja néhány ágazat termelését. Két évvel ezelőtt például egy százalékpontot elvett a hazai GDP-növekedésből az akkori hőség és az aszály, de ez főleg az agráriumban keletkezett károkra vezethető vissza. Tény azonban, hogy ha a mezőgazdaságban problémák vannak, az közvetve a kiskereskedelemre is kihat.
A termelékenységre nagyon rossz hatással van az extrém meleg. Ráadásul ebben az időszakban a fogyasztás is csökken, csak azok a termékek értékesíthetőek a boltokban, amelyek a hőség elviseléséhez szükségesek. Az Országos Kereskedelmi Szövetség a kérdésünkre úgy válaszolt: alapvetően azt látjuk, hogy minden, ami a melegben jól jön, jobban fogy (víz, fagyi, jég, sör, légkondicionáló).
Az élelmiszer-forgalom júniusban–júliusban még viszonylag erős szokott lenni, a szabadságok hatása inkább augusztusban érződik, az előző havi nyári forgalomhoz képest inkább ekkor tapasztalható némi visszaesés a költésben.
A statisztika szerint az élelmiszerboltok forgalma nyáron általában erős, augusztusban éppen a szabadságolások miatt megugrik, a fogyasztók, különösen a tanulók az étkezésüket otthon oldják meg, ehhez pedig be kell vásárolni. Ugyanakkor a melegben vagy strandolnak az emberek (szabadság alatt), vagy otthon hűsölnek. A kánikula minden évben átrendezi a kiskereskedelmi forgalom alakulását, most az extremitás a legnagyobb zavaró tényező. Vámos György kiskereskedelmi szakértő szerint nagy kérdés, hogyan alakul majd a nyári napi fogyasztási cikkek forgalma. Természetes – mondja –, hogy ilyenkor megugrik a víz, a fagylalt és a sör forgalma, de más termékeké – különösen az iparcikkeké – csökken. Ami borítékolható, hogy a statisztikai adatokban azt látjuk majd, hogy egyes iparcikkek nyári forgalma csökken (nem a léghűtő berendezéseké, ahol már most időleges hiány van), némely élelmiszer viszont megugrik.
Érdekesség, hogy extrém hőségben a sör sem fogy jól. Nem azért, mert a vásárlók nem veszik meg a boltban, hanem mert a vendéglátóhelyek teraszán ilyen melegben kevesebben ülnek ki, így pedig kevesebb sört fogyasztanak.
Vámos György szerint persze a tartós fogyasztási cikkeknél, a meleg miatt (nem akar valaki végigmenni a városon egy konyhabútorért vagy szekrénysorért) elhalasztott vásárlások teljesülnek majd, de nem tudni, mikor. Az sem mindig egyértelmű, hogy ilyen melegben mi az, amivel vásárlásra lehet ösztönözni a vevőket. És az is kérdés, hogy a szezonális termékekből lesz-e elegendő. Ami biztos, hogy dinnyéből és kukoricából jó termés mutatkozik, de lehet, hogy más gyümölcsökből importra kényszerülnek a boltosok.
Akkor van gond, ha a környező országokban is hiány van gyümölcsből.
Fontos, hogy ilyen melegben a kisboltok, lakóhelyhez közeli üzletek szerepe felértékelődik. Egyrészt kevesebbszer vásárolnak a fogyasztók, így a nagy alapterületű üzletekben csökkenhet a heti kosárérték, míg a közeli kisboltban gyorsan beszerezhető a felvágott, a tej, a kenyér és az ásványvíz, így ott nőhet a heti kosárérték. Várhatóan az online vásárlások is megugranak mind az étel, mind a napi fogyasztási cikk területén. Ugyanez megtörténhet egy-egy iparcikknél is, de hangsúlyozottan nem ezen a területen lesz rekordforgalom a kiskereskedelemben idén nyáron.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
