Kiderült, hogyan alakultak júliusban az árak: itt vannak a legújabb inflációs adatok

A Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált az adatokra.

2024. 08. 08. 8:43
Illusztráció Fotó: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Júniushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, az üzemanyagok 3,8 százalékkal drágultak. Tavaly júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 2,7 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatok ismeretében jelezte: az infláció mértéke, ami a piaci várakozásoknak megfelelően kedvező, az előző hónapokhoz hasonlóan alacsony szinten mozog. 

Nagy Márton miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyultak, és a célzott beavatkozások sikeresen letörték és visszaszorították az inflációt. 

Az online árfigyelő rendszer működtetése élénk kiskereskedelmi versenyt generál, és támogatja az infláció tartósan alacsony szinten tartását. Ez a rendszer nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon erősíti a kiskereskedelmi piac stabilitását és fenntartja a gazdasági növekedést.

A miniszter kiemelte, hogy az alacsony infláció egyaránt jó a családoknak és a vállalkozásoknak is, az ugyanis pozitív változásokat eredményezett a nemzetgazdaságban, hiszen a reálbérek emelkedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. A szeptember óta növekvő reálbérek hozzájárulnak a fogyasztói bizalom erősödéséhez, mely megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom hat hónapja tartó töretlen bővülésében, valamint a turizmus dinamikus növekedésében is, mely az év első felében közel nyolc százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. 

– Júliusban havi alapon 0,6 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak, ebben ugyanakkor egyszeri hatás játszott szerepet, a kötelező akciózás kivezetésével a korábban árstopos élelmiszereket a kereskedőknek már nem kell beszerzési áron értékesíteniük, amely egyszeri áremelkedést okozott több termék esetében is. Ezt részben tudta ellensúlyozni az idényáras termékek havi alapú ötszázalékos árcsökkenése. Viszont az éves áremelkedési ütem még ezzel együtt is visszafogott volt, 2,7 százalékos – ismertette Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Kiemelte: 

az élelmiszerek esetében sem a mezőgazdasági árak, sem az élelmiszeripari termelői árak alakulása nem jelzi, hogy érdemi árnyomás lenne, amely a következő hónapokban felfelé hajtaná a fogyasztói árakat.

A szakértő szólt arról is, hogy az üzemanyagok ára érdemben felfelé húzta a havi áremelkedési ütemet. Itt ugyanakkor jelentős részben a júniusi drágulás hatása jelenik meg, amely a hónap második felében következett be, így az akkori felmérési időszakból kicsúszott.

A havi és az éves inflációs mutatót is elsősorban a szolgáltatások árváltozása húzta felfelé. Júniushoz képest 1,1 százalékkal drágultak átlagosan a szolgáltatások. Itt kiemelendőek az üdülési szolgáltatások áremelkedése, amely jelentős részben a külföldi üdülés drágulása nyomán tíz százalékot is meghaladta, de a postai szolgáltatások árváltozása is pozitív hatással volt a havi árindexre.

– Ezen termékkörben tehát az látható, hogy a kereslet élénkülésére a vállalatok is reagálnak. Kedvező ugyanakkor, hogy a teljes szolgáltatás-infláció júliusban lassulást mutatott, 9,1 százalékra, amely azt jelzi, hogy habár vannak kivételek, de összességében a szolgáltató szektoron belül is a megelőző évinél visszafogottabbak az átárazások – magyarázta az elemző.

Molnár Dániel szerint a következő hónapokban lassú ütemben, de gyorsulhat az infláció mértéke. Ebben jelentős szerepet játszik a bázishatás, vagyis az, hogy a tavalyi év második felét jellemző, havi alapú árcsökkenések kiesnek majd a bázisból, amely visszafogott áremelkedés mellett is gyorsulást eredményez az éves rátában. 

– Ezzel együtt is éves átlagban 4,2 százalékot tehet ki az infláció, amely jövőre 3,5 százalékra lassulhat. Az előrejelzés kapcsán a legnagyobb kockázatot továbbra is az üzemanyagárak jelentik, kérdés, hogy a Közel-Keleten sikerül-e megelőzni az eszkalációt, amely a világpiaci olajárakra is negatív hatást gyakorolna – tette hozzá.

A statisztikai hivatal több tétel árváltozását is ismertette. Éves összevetésben a következőket mérték az élelmiszerek esetében:

a cukor ára 46,3, 

a liszté 12,4, 

a sertéshúsé 10,7,

 a csokoládé és kakaóé 10,0,

az éttermi étkezésé 8,0, 

a gyümölcs- és zöldségléé 7,1, 

az étolajé 6,5, 

az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5, 

a tejé 4,8 százalékkal drágult. 

A termékcsoporton belül 

a tojás ára 14,7, 

a tejtermékeké 8,0, 

a száraztésztáé 7,6, 

a kenyéré 4,6 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások 9,1 százalékkal drágultak, ezen belül:

a lakbér 11,7,

a testápolási szolgáltatások 10,3,

az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,1, 

a járműjavítás és -karbantartás 10,0, 

a lakásjavítás és -karbantartás 9,0, 

a sport- és múzeumi belépők 8,3, 

az üdülési szolgáltatás 5,6 százalékkal. 

A ruházkodási cikkek, valamint a szeszes italok, dohányáruk ára 4,2–4,2 százalékkal emelkedett, ez utóbbin belül a dohányáruké 4,3 százalékkal. A háztartási energia 4,5 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gáz 9,3, az elektromos energia 2,1 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül

a használt személygépkocsik ára 7,4 százalékkal csökkent, 

az új személygépkocsiké 6,3, 

a szobabútoroké 1,9, 

a konyha- és egyéb bútoroké 1,7, 

a fűtő- és főzőberendezéseké 1,3 százalékkal nőtt. 

A gyógyszer, gyógyáruk 6,5, a járműüzemanyagok 6,0 százalékkal drágultak éves összevetésben. Júniushoz képest is láthatók a részletes változások. Havi összevetésben az élelmiszerek átlagosan 0,6, ezen belül

a liszt 38,1, 

a cukor 13,9, 

az étolaj 9,0, 

a tej 6,8, 

a tojás 4,3, 

a baromfihús 3,0,

a sertéshús 2,5 százalékkal került többe. 

Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) ára 5,0 százalékkal csökkent, ezen csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 1,1, ezen belül

az üdülési szolgáltatások 12,3, 

a postai szolgáltatások 5,0 százalékkal drágultak

A háztartási energiáért 0,8, ezen belül a vezetékes gázért 1,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,8 százaékkal nőtt.


 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.