Júniusban a kiskereskedelem forgalma a nyers adat szerint 1,7, naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal nőtt az értékesítés – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónaphoz képest a mutató 0,1 százalékos mérséklődést mutat. Az első hat hónapban éves alapon 2,7 százalékos a bővülés.
A Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte:
júniusban csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok, azaz mintegy húszmilliárd forinttal többet, mint tavaly júniusban. Figyelemre méltó az árucikkek széles körére kiterjedő és a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem 14 százalékos bővülése is.
A tárca kiemelte: a bővülésben fontos szerepet játszott az infláció visszaszorítása, amelyet a kormány hatékony intézkedései továbbra is alacsony szinten tartanak. Júniusban az infláció 3,7 százalékot ért el, ráadásul az élelmiszer-infláció éves alapon 1,1 százalékra mérséklődött, sőt júniusban az élelmiszerek ára az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent. A reálbérek kilenc hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. A fogyasztói bizalom helyreállását mutatja a turizmus dinamikus növekedése is, mely az év első felében közel nyolc százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.
A minisztérium várakozása szerint a következő hónapokban várhatóan folytatódik a kiskereskedelmi forgalom növekedési tendenciája, mivel a jövedelmek emelkedése és a munkaerőpiaci aktivitás fokozódása további pozitív hatást gyakorol a szektorra.
– A kormány a piaci verseny élénkítése érdekében működteti az árfigyelő rendszert, mely nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon a kiskereskedelmi piac stabilitását erősíti, ezáltal hozzájárulva a hosszú távú gazdasági növekedés fenntartásához – tette hozzá a tárca.
– A viszonylag alacsony bővülés ellenére a következő negyedévekben is a fogyasztás lesz éves alapon a GDP fő húzóereje. Ez egy ekkora reálbéremelkedés mellett nem is meglepő, csak éppen nem mindegy, hogy mekkora ez a húzóerő. A húzóerő nagysága meghatározza, hogy mennyiben sikerül a gazdasági teljesítménynek az év egészében növekedést elérnie. Ahhoz, hogy ez a húzóerő megjelenjen, szükség van a háztartások gazdasági helyzetértékelésének javulására, amihez pedig paradox módon jó gazdasági adatok kellenének: bár az alacsony kereslet segíti az infláció alacsonyan maradását, de a gazdasági növekedés beindulását nem – magyarázta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a reálbérek növekedése idén nagyságrendileg már nem fog változni, ám segíthet a kereslet beindulásában, ha a háztartások azt érzik, hogy jövedelmük értéke tartósan növekedő pályára kerül, így jövőre is érdemi reálbéremelkedéssel lehet számolni – még ha az várhatóan nem is lesz tízszázalékos.
– Persze lehet, hogy szükséges az idő is: kell, hogy a háztartások ne csak tudják, de érezzék is, hogy a magas infláció korszaka lezárult és azt ne is várják vissza – tette hozzá a közgazdász.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom továbbra sem akar magára találni, éves bázison ugyanis kismértékben, nőtt csak a forgalom, míg a havi adatok ismét csak stagnálást jeleznek. Úgy látja, hogy jelenleg az üzemanyag-forgalom sem tudja támogatni a kiskereskedelmet, itt az éves index csupán 0,5 százalékos bővülést mutat, amelyre az előző évinél magasabb üzemanyagárak is befolyással lehettek.
– A második negyedéves, vártnál kedvezőtlenebb GDP-adatban a külső kereslet mellett a fogyasztás is jelentős szerepet játszhatott. A háztartások továbbra is óvatosak, a béremelkedésből fakadó jövedelem-bővülésüket csak részben fordítják fogyasztásra, annak egy jelentős részéből továbbra is a tartalékaikat töltik fel. Kérdés továbbra is, hogy az óvatossági motívum mikortól kezdhet el érdemben oldódni, mikortól nő majd meg a fogyasztási hajlandóság, amely támaszt jelentene a növekedésnek is, ellensúlyozva ezzel a külpiacok irányából érkező lassulás hatását – ismertette Molnár Dániel.
