– A viszonylag alacsony bővülés ellenére a következő negyedévekben is a fogyasztás lesz éves alapon a GDP fő húzóereje. Ez egy ekkora reálbéremelkedés mellett nem is meglepő, csak éppen nem mindegy, hogy mekkora ez a húzóerő. A húzóerő nagysága meghatározza, hogy mennyiben sikerül a gazdasági teljesítménynek az év egészében növekedést elérnie. Ahhoz, hogy ez a húzóerő megjelenjen, szükség van a háztartások gazdasági helyzetértékelésének javulására, amihez pedig paradox módon jó gazdasági adatok kellenének: bár az alacsony kereslet segíti az infláció alacsonyan maradását, de a gazdasági növekedés beindulását nem – magyarázta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a reálbérek növekedése idén nagyságrendileg már nem fog változni, ám segíthet a kereslet beindulásában, ha a háztartások azt érzik, hogy jövedelmük értéke tartósan növekedő pályára kerül, így jövőre is érdemi reálbéremelkedéssel lehet számolni – még ha az várhatóan nem is lesz tízszázalékos.
– Persze lehet, hogy szükséges az idő is: kell, hogy a háztartások ne csak tudják, de érezzék is, hogy a magas infláció korszaka lezárult és azt ne is várják vissza – tette hozzá a közgazdász.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom továbbra sem akar magára találni, éves bázison ugyanis kismértékben, nőtt csak a forgalom, míg a havi adatok ismét csak stagnálást jeleznek. Úgy látja, hogy jelenleg az üzemanyag-forgalom sem tudja támogatni a kiskereskedelmet, itt az éves index csupán 0,5 százalékos bővülést mutat, amelyre az előző évinél magasabb üzemanyagárak is befolyással lehettek.
– A második negyedéves, vártnál kedvezőtlenebb GDP-adatban a külső kereslet mellett a fogyasztás is jelentős szerepet játszhatott. A háztartások továbbra is óvatosak, a béremelkedésből fakadó jövedelem-bővülésüket csak részben fordítják fogyasztásra, annak egy jelentős részéből továbbra is a tartalékaikat töltik fel. Kérdés továbbra is, hogy az óvatossági motívum mikortól kezdhet el érdemben oldódni, mikortól nő majd meg a fogyasztási hajlandóság, amely támaszt jelentene a növekedésnek is, ellensúlyozva ezzel a külpiacok irányából érkező lassulás hatását – ismertette Molnár Dániel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!