Az élelmiszer-pazarlás megelőzésével, tudatos vásárlással mindenki sokat tehet a bolygóért – mondta az agrárminiszter az élelmezési világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón szerdán Budapesten a Városligetben.
Nagy István az Agrárminisztérium, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös rendezvényén kiemelte: a világnap jelentőségét jól mutatja, hogy az előrejelzések szerint a föld népessége 25 százalékkal növekedhet, a világ lakosságának élelmiszerigénye hatvan százalékkal emelkedhet az évszázad közepére.
A világnap felhívás arra, hogy közösen tegyünk azért, hogy hosszú távon senki ne rekesztődjön ki az élelmiszerhez való hozzáférésből – fogalmazott. Erre utal a világnap idei mottója is: „élelemhez való jog a jobb életért és jobb jövőért” – idézte a miniszter.
Világszerte egyre nagyobb figyelmet kap az éhezés elleni küzdelem, a fenntartható mezőgazdaság és a társadalmi igazságosság – emelte ki. A kihívás az, hogy miként lehet biztosítani a termelésben fenntartható módon, az elosztásban pedig igazságosan élelmet minden ember számára. A népesség növekedésével és az éghajlat változásával egyre fontosabb az innovatív és fenntartható megoldások megtalálása – hangsúlyozta, hozzátéve: az élelmezési rendszer jövője csak a fenntartható módszerek alkalmazásával lehet biztosított.
Kitért arra, hogy a magyar EU-elnökség alatt Magyarország is kiemelkedő szerepet vállal az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó uniós szabályok formálásában.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy az élelmiszer-pazarlás harmincszázalékos csökkentését tűzték ki célul a kiskereskedelemben, az éttermekben, a háztartásokban együttesen, és tízszázalékos csökkentési célt a feldolgozási és gyártási szektorban.
Az eddigi eredményekről szólva elmondta, hogy Magyarország több mint negyedével tudta csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016-ban elindított „Maradék nélkül” programjának a segítségével.
Évente hozzávetőleg 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a teljes hazai élelmiszerláncban. Közölte, hogy a felmérések szerint 2016–2022 között a teljes háztartási élelmiszer-hulladék mennyisége 12,1 százalékkal csökkent, míg a valós pazarlást jelentő kategórián belül 27,6 százalékkal.
Hozzátette, hogy a sikerre számos európai ország felfigyelt, és az Európai Bizottság jó gyakorlatként ajánlja a magyar programot. A csökkenés ellenére még mintegy 230 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el évente – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, ennyi étellel 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven át, és a pazarlás egy főre vetítve negyvenezer forintos veszteséget jelent évente. Kitért arra is, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentésében jelentős szerepe van a fogyasztói edukációnak. Fel kell hívni az emberek figyelmét az élelmiszerek helyes tárolására, a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő közötti különbségre, a maradékok felhasználásának lehetőségeire – mondta. Hozzátette, hogy a Maradék nélkül program ebben is segít; a honlapjukon tárolási kisokos, fagyasztási segédlet és maradékmentő receptek is szerepelnek.
Viorel Gutu, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgató-helyettese és regionális képviselője arról beszélt, hogy a világnapot Magyarország kezdeményezésére hozták létre 1979-ben, megemlékezve a FAO 1945-ös alapításáról, hogy ráirányítsa a figyelmet az éhezésre.
Hozzátette: 1981 óta évente több mint 150 országban emlékeznek meg a világnapról. Az idei év fontos célja, hogy felhívja a figyelmet a kiegyensúlyozott táplálkozásra, az egészségesebb étrendre és a fenntartható élelmiszer-termelésre. Jelenleg több mint 2,8 milliárd ember nem tud hozzájutni az egészséges, tápláló élelmiszerhez, bár nem éhezik – mondta.
Az éhezést súlyosbítják az időjárási katasztrófák és háborús konfliktusok. Az élelmiszer-biztonság az alapja az élelemhez való jognak – fejtette ki. Úgy vélte, hogy a fenntarthatóbb élelmezési rendszerek kialakításában az innovációnak, digitalizációnak is fontos szerepe van.
Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke közölte:
mintegy évi 15 milliárd forint értékű, tízmillió kilogramm élelmiszert tudnak megmenteni a megsemmisítéstől, hogy eljuttassák a rászorulóknak.
Ismertette, hogy a FAO és az Élelmiszerbank idén már 19. alkalommal indította útjára az élelmezési világnapi adománykonvojt a belvárosban. Az idei, szerdai programra 200 méter hosszú járműkonvoj érkezett, a 19 kamionból álló kocsisor harmincezer kilogramm tartós élelmiszert szállít. A 45 millió forint értékű szállítmányból a következő napokban kilencezer élelmiszercsomag készül rászorulók számára. A konvoj szállítmányai a Magyar Élelmiszerbank Egyesület partnercégeitől érkeztek.
