Január elsejétől hivatalosan is életbe lépett a 2025-ös minimálbér-megállapodás, amelynek értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak legkisebb kötelező munkabére kilenc százalékkal, bruttó 290 800 forintra, míg a garantált bérminimum hét százalékkal, 348 800 forintra emelkedik – írta a Világgazdaság. Ezzel a minimálbér nettója 193 390, míg a szakmunkás-minimálbéré 231 965 forintra nő. A minimálbér-emeléssel számtalan juttatás és adókedvezmény is változik.
A gyermekgondozási díj, azaz a gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a 2025-ös minimálbér-megállapodás alapján a gyermekgondozási díj felső határa havi bruttó 407 120 forintra emelkedik.
A diplomás gyed mértéke felsőfokú alapképzés esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 70 százaléka, vagyis 2025-ben 203 560 forint.
Szintén több pénzt kaphatnak idén az államtól azok a szülők is, akik gyermeküket otthon nevelik. Mivel a gyermekek otthon gondozási díjának (gyod) összege 2022-től megegyezik a minimálbér száz százalékával, a gyod összege 2025-ben bruttó 290 800 forintra emelkedik.
A munkanélküli-segély, hivatalos nevén az álláskeresési járadék odaítélése az igénylést megelőző négy negyedév keresete alapján történik, de van egy maximum, amely a mindenkori minimálbérhez van kötve, így nem haladhatja meg a minimálbér egy napra számított összegét. Ez 2025-ben bruttó 9694 forint, tehát az álláskeresési járadéknak is ez a felső határa.
A gyes összege nem változott 2025-ben, így 2024-hez hasonlóan 28 500 forint, amelyből 10 százalékos nyugdíjjárulékot levonnak. Hasonlóan a gyodhoz és az álláskeresési járadékhoz, a táppénzt is a mindenkori minimálbér alapján számolják ki.
A táppénz egy napra járó maximális összege a 2025-ös minimálbér összege kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg, így tehát a táppénz maximálisan kapható napi összege 2025-ben 19 387 forint.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása után igénybe vehető járulékkedvezmény is emelkedik január elsejével, összhangban a minimálbérrel. A járulékkedvezmény a minimálbér kétszereséig, vagyis legfeljebb 581 624 forintig terjed. Azok, akik meghatározott betegségekben szenvednek, mint a mozgásszervi fogyatékkal élők, a cukorbetegek, a laktóz- és a gluténérzékenyek a minimálbér egyharmada szerinti összeg 15 százalékára lehetnek jogosultak. Ez a kedvezmény 2025-ben havonta 14 535 forintot jelent.
Az Andersen adótanácsadó cég összeszedte a főbb változásokat az adókedvezményeknél. Sportrendezvényre, kulturális szolgáltatásra irányuló juttatások, illetve állatkerti belépőjegyek, bérletek (kategóriánként külön-külön) a minimálbér összegéig, azaz 2025-ben 290 800 forintig adhatók adómentesen. Az évente legfeljebb három alkalommal adható, csekély értékű ajándék értékhatára is változott.
Ha a juttatás egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát, tehát 2025-ben a 29 080 forintot, az ajándék egyes meghatározott juttatásként lehet adóköteles.
Ha egyidejűleg több munkavállaló vagy üzleti partner számára szervezett, túlnyomórészt vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen ajándéktárgyak átadására kerül sor, és az átadott ajándékok értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, tehát 2025-ben a 72 700 forintot, akkor ezen juttatás szintén egyes meghatározott juttatásnak minősíthető.
A szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmények igény bevehető maximális mértéke is sok esetben a minimálbérhez vagy annak kétszereséhez kötött. 2025-ben maximálisan érvényesíthető kedvezmények havi összege munkaviszony esetén:
– A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 18 902 forint.
– A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a foglalkoztatás időtartamának függvényében: 37 804 forint, majd 18 902 forint.
– A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a foglalkoztatás időtartamának függvényében: 37 804 forint, majd 18 902 forint.
– A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 75 608 forint.
– Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 75 608 forint.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, másnéven az ekho szerint adózókat is érinti a minimálbér emelése. Az adóztatható jövedelem 60 millió forintos maximális határa ahhoz kötött, hogy az adóévben legalább az éves minimálbér után (2025-ben ez 3 489 600 forint) megfizetik-e az általános szabályok szerint a közterheket.
Ha kisebb összeg után fizetik meg, az ekho értékhatára arányosan csökken. Az adónem választása esetén a munkáltató köteles a minimálbér mértékéig, 290 800 forintig az általános szabályok szerinti közterheket levonni a munkavállalótól.
Az adótanácsadók arra is felhívják a figyelmet, hogy bizonyos tőkejövedelmeket (vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem) meghatározott mértékig szochokötelezettség terhel. Mivel ezen kötelezettség alapjának a felső határa a minimálbér huszonnégyszereséhez kötött, változik ez az összeg is. Eszerint 2025-ben a felsorolt tőkejövedelmek tekintetében 907 296 forint a fizetendő szocho maximuma.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
