Nagy Márton felhívta a figyelmet arra is, hogy a minimálbérrel kapcsolatosan rengeteg az ártó szándékú vagy tájékozatlan megnyilvánulás, amelyek félreértelmezik vagy félre akarják értelmezni a kormányzat céljait, a gazdasági folyamatokat. A helyzet tisztázása érdekében a nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta a pontos fogalmak használatának fontosságát.
Így a miniszter kiemelte, hogy a kormány a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyetértésben a legkisebb bérkategória, vagyis a minimálbér tekintetében a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát tűzte ki elérendő célként . A rendszeres bruttó átlagkereset a bruttó átlagkereset és az úgynevezett nem rendszeres kereseti elemek (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) különbsége. Összege tehát alacsonyabb, mint a bruttó átlagkereset.
Annak érdekében, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát elérje, évi nyolcszázalékos átlagos bérnövekedés szükséges, amely háromszázalékos inflációval kalkulálva a kormány álláspontja szerint teljesíthető, az évi 4-5 százalékos reálbér-emelkedés pedig szintén reális célkitűzésnek minősül.
Ami az egymillió forintos átlagkeresetet illeti, azzal kapcsolatban leszögezte, hogy a bruttó átlagkereset az alapbér és az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összegét jelenti. Ez a legmagasabb statisztikai bérkategória tehát, ami egy munkavállaló havi javadalmazásakor realizálódik. Ez az összeg a jelenlegi 650 ezer forintról négy év alatt emelkedne egymillió forintra. Nagy Márton végezetül ismét kiemelte, a béremelés nem valósulhat meg egészséges és fenntartható gazdasági folyamatok nélkül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!