Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset ugyanakkor 433 100 forint volt. A bruttó 13,1, a nettó 12,9, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 520 000, a nettóé 360 100 forintot ért el, 15,6, illetve 15,3 százalékkal meghaladva az előző év azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Augusztusban
- a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
- A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 601 300 forintra becsülhető, ez 13,8 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
- A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 600 800, a költségvetésben 596 800, a nonprofit-szektorban 619 700 forintot tett ki, 13,1, 15,2, illetve 16,6 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 418 100, a kedvezményeket figyelembe véve 433 100 forintot ért el, 13,1, illetve 12,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023. augusztusban.
- A reálkereset 9,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett.
- A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 360 100 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Idén január és augusztus között
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 300 forint volt.
- A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 800, a kedvezményeket figyelembe véve 436 600 forintot ért el.
- A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,9, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A stabilan alacsony szintre szorított és ott tartott infláció, valamint a jelentős bérnövekedés hatására a reálbérek augusztusban is kiemelkedő mértékben növekedtek, a fizetések vásárlóereje a nyár utolsó hónapjában 9,4 százalékkal emelkedett. A reálbérek tartós és érdemi bővülése hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, így a fogyasztás élénküléséhez, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez – közölte Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a fizetések reálértéke már egy éve töretlenül emelkedik, miközben a foglalkoztatottság is folyamatos bővülést mutat. 2010-hez képest ma már 1 millióval több ember dolgozik Magyarországon, míg egy átlagos munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza.
Ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el. A kormány célja a gazdaság fellendítése és a növekedés eredményeinek a társadalom minél szélesebb rétegeihez való eljuttatása, különös tekintettel a családokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra.
Az akcióterv egyik pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése. Ennek részeként a kormány célja a Munkáshitel Program elindítása és a gyermekek után járó családi adókedvezmény két lépésben történő megduplázása.
Emellett a kormány arra törekszik, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között. A kormány célja, hogy 2028-ra a minimálbér 1000 euróra, az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.
Czomba Sándor emlékeztetett, hogy ennek a gyors bérdinamikának a gazdasági növekedésen kell alapulnia.
– Várakozásaink szerint a jelenlegi bérdinamika az év végéig fennmaradhat, csupán decemberben lehet egy kisebb lassulás, köszönhetően a tavaly decemberre előrehozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés bázisba kerülésének. A jövő évi bérdinamika mértékét illetően egyrészről a legkisebb bérek növekedési üteme lesz meghatározó, másrészről pedig a gazdasági kilátások. Arra számítunk, hogy jövőre is kétszámjegyű ütemben, 10,5 százalékkal nőnek majd a bruttó keresetek. Ehhez viszont szükség van két tényezőre. Egyrészt a sajtóban már belengetett, 12 százalék körüli minimálbér-emelésre, valamint a garantált bérminimum szintén érdemi növelésére. Másrészt pedig, figyelembe véve, hogy a legtöbb vállalat az év elején emeli a béreket, a gazdasági növekedés nagyobb lendületre kapcsolására már az év legelején, amely mérsékelné a vállalati szektorban is jelenlévő óvatosságot. Megítélésünk szerint a magyar gazdaság képes hosszabb távon is fenntartani a gyors, 10 százalék körüli bérdinamikát, azonban ennek feltétele, hogy a foglalkoztatás gerincét adó hazai kkv-szektor hatékonysága is érdemben javuljon, amelyben az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati intézkedések is jelentős segítséget jelenthetnek – jelezte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a következőket mondta a keresetekről nemrégiben: „Igen, szeretnénk, ha emelkedne a fizetések vásárlóereje, de olyan bérnövekedés elképzelhetetlen, ami nincs összhangban a gazdasági növekedéssel” – idézi fel a Világgazdaság.
Orbán Viktor miniszterelnök ezt megelőzően úgy fogalmazott, hogy a kormány szerint elérhető az egymillió forintos fizetés Magyarországon néhány éven belül, ám ennek kapcsán pedig nagyon sok félreértés jelent meg a hazai nyilvánosságban. Nagy Márton ennek kapcsán jelezte: nem az átlagbérek, hanem a bruttó átlagkeresetek esetében tekintik elérhetőnek az egymillió forintos bűvös határt.
