Az akcióterv egyik pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése. Ennek részeként a kormány célja a Munkáshitel Program elindítása és a gyermekek után járó családi adókedvezmény két lépésben történő megduplázása.
Emellett a kormány arra törekszik, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között. A kormány célja, hogy 2028-ra a minimálbér 1000 euróra, az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.
Czomba Sándor emlékeztetett, hogy ennek a gyors bérdinamikának a gazdasági növekedésen kell alapulnia.
– Várakozásaink szerint a jelenlegi bérdinamika az év végéig fennmaradhat, csupán decemberben lehet egy kisebb lassulás, köszönhetően a tavaly decemberre előrehozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés bázisba kerülésének. A jövő évi bérdinamika mértékét illetően egyrészről a legkisebb bérek növekedési üteme lesz meghatározó, másrészről pedig a gazdasági kilátások. Arra számítunk, hogy jövőre is kétszámjegyű ütemben, 10,5 százalékkal nőnek majd a bruttó keresetek. Ehhez viszont szükség van két tényezőre. Egyrészt a sajtóban már belengetett, 12 százalék körüli minimálbér-emelésre, valamint a garantált bérminimum szintén érdemi növelésére. Másrészt pedig, figyelembe véve, hogy a legtöbb vállalat az év elején emeli a béreket, a gazdasági növekedés nagyobb lendületre kapcsolására már az év legelején, amely mérsékelné a vállalati szektorban is jelenlévő óvatosságot. Megítélésünk szerint a magyar gazdaság képes hosszabb távon is fenntartani a gyors, 10 százalék körüli bérdinamikát, azonban ennek feltétele, hogy a foglalkoztatás gerincét adó hazai kkv-szektor hatékonysága is érdemben javuljon, amelyben az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati intézkedések is jelentős segítséget jelenthetnek – jelezte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!