A gazdasági teljesítmény felfuttatása kiemelt kormányzati cél, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök is többször beszélt az elmúlt napokban, hetekben. A helyzet nem könnyű, mert az Európai Unió versenyképessége hanyatlik, sőt a legerősebb tagállama, Németország is gyengélkedik. A kormányfő meghirdette a „gazdasági semlegességet”, amelynek megvalósításával elérhető a három–hat százalék közötti növekedési sáv. A terv részleteiről több cikkben is beszámoltunk, most a jelenről adunk helyzetképet.
Ha az elmúlt fél évet kívánjuk összegezni, akkor a jó hírnek nevezhetjük, hogy az uniós átlag felett nőtt a gazdaság teljesítménye, amely 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mutatott értéket.
Sőt, a nemzetközi összehasonlításokban is használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint másfél százalékkal bővült a hazai gazdaság, ami felülmúlta az Európai Unió egészének (0,7 százalékos) növekedési ütemét és a tagállamok rangsorának első feléhez tartozott.
A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában nagyobb, Csehországban kisebb mértékben emelkedett a bruttó hazai termék (GDP), mint Magyarországon. A tagországok többségében nőtt, ugyanakkor az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban lényegében stagnált (–0,1 százalék) a gazdasági teljesítmény a 2023. első felében.
Az élénkülést felhasználási oldalon a háztartások bővülő fogyasztása és a javuló külkereskedelemi egyenleg eredményezte. A GDP növekedését ugyanakkor visszafogta a beruházások tartósnak bizonyuló csökkenése, amelyben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megállapítása szerint az állami megrendelések elmaradása és a magas kamatok is szerepet játszottak.
A háztartások fogyasztását támogatta a keresetek növekedése, miközben a fogyasztói árak növekedési üteme mérséklődött. Az előbbi szorosan összefüggött azzal, hogy – tizenkét havi csökkenés után – 2023 szeptemberétől újból emelkedik a bérek reálértéke. A háztartások tényleges fogyasztása 2024 első felében 3,7 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forint volt, 14 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a reálkereset 9,9 százalékkal nőtt.
Bár a dezinflációs folyamat áprilisban megtorpant, az első fél évi 3,7 százalékos fogyasztóiár-emelkedés belesimul a régiós trendbe. A hazai inflációt az első fél évben elsősorban az élelmiszerek fogyasztói árának enyhe emelkedése, a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek olcsóbbá válása, az üzemanyagok árának viszonylag nagy kilengése és a szolgáltatások magas szinten ragadt inflációja határozta meg.
A KSH jelezte azt is, hogy a külkereskedelmi egyenleg javulásában közrejátszott, hogy az árubehozatal összességében nagyobb mértékben csökkent, mint a kivitelé, az importált energiahordozók ára pedig alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A termékexport az ipari termelés visszaesésével párhuzamosan mérséklődött, míg az építőipar élénkült, és a legtöbb, szolgáltatást kínáló ág teljesítménye is emelkedett. Növekedett a kiskereskedelmi forgalom, ezzel egyidejűleg élénkült a turisztikai szálláshelyek és a vendéglátóhelyek forgalma. Az áruszállítás és a személyszállítás teljesítménye egyaránt meghaladta az előző év azonos időszakit. Szintén kedvező, hogy a munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány a második negyedévi értékeket tekintve az eddigi legmagasabb volt, bár a munkanélküliségi ráta is emelkedett.
A hazai és nemzetközi előrejelzések megegyeznek abban, hogy jövőre már jóval lendületesebb lesz a magyar gazdaság növekedése az ideinél, amely másfél százalék körülire várható. Jelenleg a kormány 2025-re 3,5–5, a Magyar Nemzeti Bank 2,7–3,7, míg például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 3,3 százalékos bővülést vár.
