Bár a dezinflációs folyamat áprilisban megtorpant, az első fél évi 3,7 százalékos fogyasztóiár-emelkedés belesimul a régiós trendbe. A hazai inflációt az első fél évben elsősorban az élelmiszerek fogyasztói árának enyhe emelkedése, a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek olcsóbbá válása, az üzemanyagok árának viszonylag nagy kilengése és a szolgáltatások magas szinten ragadt inflációja határozta meg.
A KSH jelezte azt is, hogy a külkereskedelmi egyenleg javulásában közrejátszott, hogy az árubehozatal összességében nagyobb mértékben csökkent, mint a kivitelé, az importált energiahordozók ára pedig alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A termékexport az ipari termelés visszaesésével párhuzamosan mérséklődött, míg az építőipar élénkült, és a legtöbb, szolgáltatást kínáló ág teljesítménye is emelkedett. Növekedett a kiskereskedelmi forgalom, ezzel egyidejűleg élénkült a turisztikai szálláshelyek és a vendéglátóhelyek forgalma. Az áruszállítás és a személyszállítás teljesítménye egyaránt meghaladta az előző év azonos időszakit. Szintén kedvező, hogy a munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány a második negyedévi értékeket tekintve az eddigi legmagasabb volt, bár a munkanélküliségi ráta is emelkedett.
A hazai és nemzetközi előrejelzések megegyeznek abban, hogy jövőre már jóval lendületesebb lesz a magyar gazdaság növekedése az ideinél, amely másfél százalék körülire várható. Jelenleg a kormány 2025-re 3,5–5, a Magyar Nemzeti Bank 2,7–3,7, míg például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 3,3 százalékos bővülést vár.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!