Gazdasági semlegesség – ezért lehet megoldás Magyarország számára

A gazdasági semlegesség az egyetlen út Magyarország számára, a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása pedig az egyik megoldás lehetne Európa versenyképességére. Magyarországon a már túlságosan megszilárdult és sérülékeny struktúrák helyett kellene kialakítani a finanszírozásban, a beruházásban, a felvevőpiacokban, a technológia és az energia területén a semlegességet.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című konferenciáján az NKE Ludovika főépületében, a Széchenyi-díszteremben 2024. szeptember 25-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A gazdasági semlegesség nehéz feladat, de kísérletet teszünk arra, hogy bevezessük – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szerdai előadásában. A gazdasági semlegesség lényege Orbán szerint, ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan pontok, ahol a két világgazdaság összeér. Ilyen volt Bécs is korábban, és ahogyan az előadásból kiderül, ezt a szerepet szánja Magyarországnak is. A kormányfő szerint az ideológiai kérdéseket nem lehet gazdasági kérdésekkel összekeverni, arra kell törekednünk, hogy a gazdasági érdekeink kizárólag gazdaságiak legyenek. Mindezért szerinte minden égtáj felé tájékozódnunk kell.

Elemzők szerint a gazdasági semlegességnek számos előnye van. Azért is fontos célkitűzés, mert új erőközpontok rajzolódnak ki, a korábban egycentrumú, a Nyugat dominanciájára épülő világgazdaságot a többpólusú, blokkosodott világgazdaság válthatja fel, amelyben az alkalmazkodás kulcsfontosságú tényező lesz – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzésében.

A gazdasági semlegesség ellentéte a közgazdaságtanban a gazdasági függőség, amelyben a kevésbé fejlett vagy periférikus nemzetek  gazdasági növekedés, technológia, beruházás és kereskedelem tekintetében nagymértékben  a fejlettebb centrumországoktól függenek – magyarázta az intézet.

Számos esetben épp a liberalizált kereskedelem ágyazott meg az egyoldalú függőségeknek.

Magyarországon az elképzelések szerint a már túlságosan megszilárdult és sérülékeny struktúrák helyett ki kellene alakítani a finanszírozásban, a beruházásban, a felvevőpiacokban, a technológia és az energia területén megjelenő semlegességet. Egy olyan kis nyitott gazdaságnak, mint Magyarország, fontos alkalmazkodnia és igazodni a külső körülmények megváltozásához. Ezért racionális felvetés az, hogy ha egy ország minden irányban függ valamennyire, akkor igazából senkitől sem függ egyoldalúan. A gazdasági, a pénzügyi, a technológiai, az energetikai és a beruházási diverzifikáció pedig egészségesebb gazdaságszerkezetet eredményezhet.

A Nyugat-Balkán mint megoldás Európa versenyképességére

Nagy Márton kedden részt vett a Berlini Folyamat keretein belül megvalósuló Nyugat-Balkán Üzleti Konferencián, ahol a főbb témákat a nyugat-balkáni regionális együttműködés elmélyítése, a térség országainak európai uniós integrációja, valamint a zöldenergia és a digitalizáció ezekben a folyamatokban betöltött szerepe képezte. Itt Nagy Márton kiemelte, Magyarország és az Európai Unió érdeke is az, hogy a nyugat-balkáni országok mielőbb csatlakozzanak a közösséghez, hiszen új lendületet adhatnak az uniós gazdaságnak, ami az európai versenyképesség megmentésének egy lehetséges formája lehet.

A gazdasági növekedés üteme a nyugat-balkáni országok esetében a 2019–2023 közötti időszakban átlagosan 2,8 százalék volt, míg a koronavírus-járványt követő 2021–2023-as helyreállási időszakban átlagosan 5,3 százalékot tett ki.

Egy jó példa: a keleti nyitás

Magyarország a másfél évtizeddel ezelőtt meghirdetett keleti nyitással szakított az egyoldalú gazdaságpolitikával – mutatott rá korábban Varga Mihály pénzügyminiszter, miután hivatalában fogadta Baghdad Amreyevet, a Türk Befektetési Alap elnökét. A pénzügyminiszter kiemelte: hazánk a gazdasági semlegességének is köszönheti, hogy méretéhez képest kiemelkedő az exportteljesítménye, magas beruházási rátával és versenyképes adórendszerrel bír. A kínai beruházások megugrása is a nyitás politikáját támasztották alá.  A kínai cégek már most 6400 milliárd forintnyi beruházást hoznak Magyarországra.

A huszadik századot nem lehet életre kelteni

Az elmúlt hét egyik legfontosabb eseménye volt, hogy az Európai Bank korábbi elnöke elkészített egy több száz oldalas tanulmányt. A Draghi-jelentésből az derült ki, hogy nagy baj van, Európa lemarad, mint a borravaló.

Mario Draghi szerint is létező dolog a világrendszerváltás, azaz Ázsia felemelkedése. Egy ilyen helyzetre két módon lehet reagálni: vagy benevezünk ebbe a versenybe, vagy azt mondjuk, hogy kizárjuk az ellenfelet, és blokkosodunk. Az unió az utóbbi felé hajlik, „de az igazság az, hogy Magyarországnak a blokkosodás egy tragédia lenne” – mondta Orbán Viktor. Ha ilyen történik, jelentéktelen szereplője leszünk a világgazdaságnak. Ráadásul ez a blokkosodás egy modern kori KGST lenne – ebből szeretne Magyarország kimaradni, ezzel szemben a gazdasági semlegesség számos előnyt kínál.