Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség nehéz feladat, de kísérletet teszünk arra, hogy bevezessük + videó

Az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényen tartott előadást Magyarország miniszterelnöke.

Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság

Az uniós zöldmegállapodás politikai értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az uniós ipar visszaeséséhez vezet, mert az ilyen munkahelyeket más országokba helyezzük át a volt olasz miniszterelnök szerint.

Az uniós cégek fele az energiaköltségeket tekinti a beruházások második legfontosabb akadályának a miniszterelnök tájékoztatása szerint.

Még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, az előrejelzések szerint 2030-ig nem csökken jelentősen azon órák aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg az energiaár árszintjét

– tájékoztatott a jelentésről Orbán Viktor. – Draghi elnök úr szerint az akkumulátorfejlesztéshez nyújtott támogatás kulcsfontosságú volt, az iparág javuló kilátásokat mutat az unióban, még akkor is érdemes csinálni, ha nem az uniós szereplők profitálnak ebből a legjobban. Európa így is csak Japán és Dél-Korea mögött áll.

Az autóiparra nézve azt mondta Draghi volt miniszterelnök Orbán Viktor tájékoztatása szerint, ha nem vezetjük le, hogy milyen iparpolitika áll összhangban az éghajlat-politikával, akkor olyan éghajlat-politikát valósítunk meg, ami tönkreteszi az iparunkat.

– A jelentés javaslatokat is tesz, amelyek egy része egybevág azzal, amit mi gondolunk és a magyar nemzetgazdaságnak is érdeke – ismertette Orbán Viktor. Mint mondta, fontos tudatosítani magunkban, hogy új helyzet van, hazánknak pedig válaszolnia kell a megváltozott világgazdaságra. 

Az ázsiai országok egymás közötti kereskedelme a teljes világgazdasági kereskedelme hatvan százalékára fog növekedni belátható időn belül

– fogalmazott a miniszterelnök. 

Ismertette, hogy a Nyugat válasza erre a blokkosodás, a keleti és a nyugati világgazdaságot megpróbálják elválasztani egymástól. A kormányfő szerint ez visszatérés a hidegháború logikájához és 

azzal kísérleteznek Brüsszelben és Washingtonban is, hogy életre keltsék a huszadik századot.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Kína egy ideig próbált ez ellen küzdeni, de most az látható, hogy Kínában zajlik egy saját pénzügyi rendszer kiépítése.

Két pénzügyi rendszerben létezhetünk a jövőben a kormányfő tájékoztatása szerint. Ennek, mint mondta, nem csak elméleti következményei lehetnek. Ezen a ponton emlékeztetett: a Reuters tanulmánya, jelentése szerint a Covid időszakában az amerikaiak milyen ipari dezinformációs kampányt finanszíroztak a kínai vakcinák használata ellen. Mindez az idősebbeket emlékeztetheti az 1990 előtti szovjet versus kapitalista időszakra a miniszterelnök szerint.

Mint mondta, az amerikaiak nemsokára 1,6 milliárd dollárt fognak Kína elleni információs háborúra költeni, ez Magyarországon is tapasztalható lesz, a Szuverenitásvédelmi Hivatal dolga lesz mindennek a kiszúrása.

 

Uniós irányzatok

Az uniós irányzatokról szólva Orbán Viktor elmondta, az egyik irányzat a transzatlanti irányzat. Szerintük Európának be kell tagozódnia a most komoly versenyelőnnyel rendelkező USA alá.

A másik álláspont szerint európai stratégiai autonómiára van szükség, ezt a kifejezést a francia elnök vezette be. Ők nem egy transzatlanti betagozódásban látják Európa jövőjét, hanem egy stratégiai autonómiában, ahol Európa saját érdekeinek megfelelően alakítja a többi szereplőhöz a saját viszonyát.

Nekünk, magyaroknak történelmi ösztönrendszerünk alapján a második a szimpatikus, milyen kár, hogy ez sem fog működni. A stratégiai autonómia gondolata olyan vezetőktől érkezett, akik ennek részeként föderális Európát látnak

– mondta. 

A miniszterelnök szerint a föderális Európa egy olyan vágyálom, amelyik súlyos hajótörést fog szenvedni. Mint mondta, stratégiai autonómia föderális alapon egy vágyálom. 

Nem lehet közös migrációs politikát csinálni föderális alapon, de bele fognak ütközni a jóléti falba is, ugyanis föderális alapon csak gyenge uniós teljesítményre vagyunk képesek. A harmadik fal, amibe a föderális elképzelések beleütköznek, a közös hitelfelvétel, mivel egy föderális Európát finanszírozni kell, amire viszont az uniónak nincs pénze

 – fogalmazott. Mint mondta, vannak olyan államok, amelyeknek öngyilkosság lenne a közös hitelfelvétel. 

Patrióta fordulat következett be Hollandiában, Olaszországban és több más országban is, ez a meghatározó tendencia. Ha az unió erre a kérdésözönre válaszolni akar, nem föderális, hanem nemzeti alapon kell megtennie

 – tette hozzá.

Új világ van, a múlt válaszai pedig nem adnak megoldást a problémákra. A józan ész hangjára van szükség, és új gazdaságpolitikát kell hirdetni. A feladat Magyarország számára, hogy megfogalmazza: mi lenne a semleges gazdaságpolitika, ami esélyt ad a sikerre

– jelezte Orbán Viktor.

 

Gazdasági semlegesség

A kormányfő tájékoztatása szerint a gazdasági semlegességről nem tudtunk, de a mindennapi életünk részévé vált. Ez volt a járvány során is, amikor vakcinákat szereztünk keletről és nyugatról is. A migrációban is hasonlóan járt el Magyarország, ugyanis nem ideológiai alapon kezelte a problémát.

A gazdasági semlegesség lényege az, hogy ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan területek, áteresztőcsatornák, ahol a két világgazdasági rendszer érintkezik. 

A hidegháború idején Bécs egy ilyen hely volt. 

Magyarország 2010-ben a liberális gazdaságpolitika helyett végrehajtott egy gazdasági fordulatot, így meg van ennek a politikai alapja. Akkoriban nem tudták, hogy így alakul majd a világpolitika, de ez most épp kapóra jön nekünk.

A miniszterelnök tájékoztatása szerit a gazdasági semlegesség arra épül elsősorban, hogy 

azzal üzletelünk, akivel mi szeretnénk. A második alapelv szerint azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri. A harmadik alapelv az, hogy kimondjuk: csak a saját értékeink mentén tárgyalunk.

„Nem lehet összekeverni ideológiai kérdéseket gazdasági kérdésekkel, arra kell törekedni, hogy a gazdasági kapcsolatot kizárólag gazdaságiak legyenek, és semmit ne kelljen feladni értékeinkből” 

– magyarázta. Hozzátette: az unióban ezért blokkolták a nekünk járó uniós pénz egy részét, mert Magyarország elfogadta a gyermekvédelmi törvényt.

A negyedik pont Orbán Viktor tájékoztatása szerint, hogy 

minden égtáj felé tájékozódnunk kell, nem csak nyugat felé, ugyanis a világ megváltozott. A modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória

 – tette hozzá.

A modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória

A miniszterelnök elmondta, hogy a modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória, annak számos példáját látni Ázsiában is. 

Ha fejlődni akarunk, akkor minden égtáj felé nyitottnak kell lennünk

 – tette hozzá. 

A gazdasági semlegesség kapcsán elmondta, hogy jelen kell lenni a londoni, a japán, a kínai és az arab pénzpiacon is. Leszögezte, hogy a beruházásoknak is semlegesnek kell lenniük, majd ismertette, hogy 25 milliárdnyi tőkét hoztak hazánkba a németek, míg az amerikaiak és a kínaiak kilenc-kilenc százalékot, tehát valamilyen szinten érvényesül már a beruházási semlegesség. 

Magyarország a beruházási semlegesség felé halad és fogadja a beruházásokat a világ minden centrumából

 – jegyezte meg. Szót ejtett róla, hogy érdemes megnézni Szerbiát, ahol szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek Kínával. 

Negyedik tartalmi elemként a technológiai semlegességet nevezte meg Orbán Viktor, majd elmondta, hogy Paks 2 egy interkontinentális beruházás, mivel orosz, amerikai és francia cégek dolgoznak együtt. A kormányfő elmondta, hogy az ötödik elem az energetikai semlegesség. 

A miniszterelnök szerint az unió ebben az évben egy százalékot tud növekedni, nem tud kitörni a nulla és három százalék közötti GDP-növekedés sávjából. 

Nekünk ez kevés. Nekünk a három és hat százalék közötti sávban kell lennünk. Azt gondolom, a következő évben be tudunk ebbe lépni, és meg tudjuk célozni a sáv felső szélét is

– mondta. Hozzátette: fontos, hogy ne csússzunk adósrabszolgaságba. A magyar gazdaság egyelőre képes erre, a gazdasági semlegességnek ez kulcsfontosságú pontja. Az adósságot ezért csökkenteni kell. Emellett szükségünk van külső tőkére is a magyar mellett. Mint mondta, tőkejuttatási programot kell felajánlani a kis- és középvállalkozásoknak. Úgy véli, a gyermekek után járó adókedvezményt is meg kell duplázni. Mint mondta, hitelt azoknak is kell adni, emellett a szakmunkásoknak is, nem csak az egyetemistáknak.

A miniszerelnök szerint a gazdasági semlegesség csak akkor áll meg a lábán, ha nem maradunk ki a technológiai fősodorból és modern technológiákra van szükség. 

A politika tükre a költségvetés, ezért elvárható, hogy a 2025-ös költségvetésben a gazdasági semlegesség politikájának elemei megjelenjenek

 – fogalmazott.

Mint mondta, a legnagyobb feladat Magyarország számára, hogy semleges ország maradjon egy gazdaságilag blokkosodó világban, ha pedig nem vagyunk biztosak a válaszban, újra meg kell kérdezni a ChatGPT-t. – Mi vagyunk a nemzetünk jövőjének őrzői és ezt a jövőt mi fogjuk megírni – idézett a ChatGPT által írt beszédből Orbán Viktor, majd jelezte: 

biztosak lehetünk mindannyian abban, hogy ha elszánjuk magunkat, akkor Magyarország meg tudja csinálni a gazdasági semlegesség politikáját

– Nincs más hátra, mint előre – zárt beszédét a miniszterelnök.
 

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 10.30-tól előadást tartott Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényén. Az előadásról a Magyar Nemzet élő szöveges tudósításban számolt be.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)