Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség nehéz feladat, de kísérletet teszünk arra, hogy bevezessük + videó

Az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényen tartott előadást Magyarország miniszterelnöke.

Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság

– A rendezvénynek az a célja, hogy visszakanyarodjunk a normális kerékvágásba és arra összpontosítsunk, ami Magyarország soros EU-elnökségének a legnagyobb kihívása – fogalmazott Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában. A miniszterelnök elmondta, hogy egy szokatlanul nehéz időszakban vette át hazánk az EU-elnökségét. 

– A versenyképesség és a gazdasági semlegesség olyan fogalmak, amelyekkel a jövőben sokat fogunk találkozni – tette hozzá. Mint jelezte, tesznek egy kísérletet arra, hogy a gazdasági semlegesség kifejezését bevezessék a magyar politika és a gazdaság területére. A kormányfő elmondta, hogy nem hagyatkozhatunk csupán a ChatGPT-re, hanem nekünk kell mélyebbre ásni a gazdasági semlegesség megértéséhez.

Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Versenyképesség

A magyar elnökség középpontjában a versenyképesség áll. Mint ahogyan a miniszterelnök mondta, e köré építik programjukat. A kormányfő tájékoztatott: 

Bóka János miniszter csapatai szerint rá kell venni az európai vezetőket arra, hogy novemberben kössünk egymással egy budapesti találkozón egy versenyképességi paktumot. Ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen össze kell hozni a versenyképességnek azt az értelmezését, és néhány jelentős intézkedést, amelyben a legtöbb tagállam egyetért. 

Vannak ezenkívül más akadályok is, például gyerekesen viselkedő uniós vezetők. 

Azt hiszik, kiszúrnak velünk, de csak magukat nevettetik ki. Az Európai Unió egy óvodánál azért komolyabb dolog

– jelentette ki. A kormányfő úgy véli, két politikai problémával találkozik az ember amikor a versenyképesség hanyatlásáról beszél Európában.

Az unió belső kommunikációs kultúrája arra épül, hogy az értékeinkről, egységről kell mondani mindenféléket, aki szebben mondja, az áll előrébb a sorban. Bajokról, kihívásokról beszélni tabutémának minősül a brüsszeliták világában

 – tette hozzá. Mint mondta, másfelől az ember könnyen megkapja a nyugatellenes stigmát, ha erről beszél. 

 

Draghi-jelentés

Mario Draghi volt olasz miniszterelnök írt egy jelentést az európai versenyképességről, a miniszterelnök szerint ezt érdemes elolvasniuk az egyetemistáknak is. A miniszterelnök elmondta, hogy a Draghi-jelentés szerint az olcsó orosz energiaforrás eltűnt, az EU pedig elvesztette a teljes éves GDP-növekedését, miközben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítani az új infrastruktúra kiépítésére. Az EU vállalatai kétszer-háromszor magasabb energiaárakkal dolgoznak, mint az USA vállalatai. Orbán Viktor ismertette, hogy a jelentés szerint az EU világkereskedelmi részesedése csökken, az EU-ban működő vállalatok hatvan százaléka az uniós szabályozásokat nevezi meg legnagyobb kihívásként. A jelentés szerint az EU lemaradása tovább nő a jövőben.

Az uniós zöldmegállapodás politikai értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az uniós ipar visszaeséséhez vezet, mert az ilyen munkahelyeket más országokba helyezzük át a volt olasz miniszterelnök szerint.

Az uniós cégek fele az energiaköltségeket tekinti a beruházások második legfontosabb akadályának a miniszterelnök tájékoztatása szerint.

Még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, az előrejelzések szerint 2030-ig nem csökken jelentősen azon órák aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg az energiaár árszintjét

– tájékoztatott a jelentésről Orbán Viktor. – Draghi elnök úr szerint az akkumulátorfejlesztéshez nyújtott támogatás kulcsfontosságú volt, az iparág javuló kilátásokat mutat az unióban, még akkor is érdemes csinálni, ha nem az uniós szereplők profitálnak ebből a legjobban. Európa így is csak Japán és Dél-Korea mögött áll.

Az autóiparra nézve azt mondta Draghi volt miniszterelnök Orbán Viktor tájékoztatása szerint, ha nem vezetjük le, hogy milyen iparpolitika áll összhangban az éghajlat-politikával, akkor olyan éghajlat-politikát valósítunk meg, ami tönkreteszi az iparunkat.

– A jelentés javaslatokat is tesz, amelyek egy része egybevág azzal, amit mi gondolunk és a magyar nemzetgazdaságnak is érdeke – ismertette Orbán Viktor. Mint mondta, fontos tudatosítani magunkban, hogy új helyzet van, hazánknak pedig válaszolnia kell a megváltozott világgazdaságra. 

Az ázsiai országok egymás közötti kereskedelme a teljes világgazdasági kereskedelme hatvan százalékára fog növekedni belátható időn belül

– fogalmazott a miniszterelnök. 

Ismertette, hogy a Nyugat válasza erre a blokkosodás, a keleti és a nyugati világgazdaságot megpróbálják elválasztani egymástól. A kormányfő szerint ez visszatérés a hidegháború logikájához és 

azzal kísérleteznek Brüsszelben és Washingtonban is, hogy életre keltsék a huszadik századot.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Kína egy ideig próbált ez ellen küzdeni, de most az látható, hogy Kínában zajlik egy saját pénzügyi rendszer kiépítése.

Két pénzügyi rendszerben létezhetünk a jövőben a kormányfő tájékoztatása szerint. Ennek, mint mondta, nem csak elméleti következményei lehetnek. Ezen a ponton emlékeztetett: a Reuters tanulmánya, jelentése szerint a Covid időszakában az amerikaiak milyen ipari dezinformációs kampányt finanszíroztak a kínai vakcinák használata ellen. Mindez az idősebbeket emlékeztetheti az 1990 előtti szovjet versus kapitalista időszakra a miniszterelnök szerint.

Mint mondta, az amerikaiak nemsokára 1,6 milliárd dollárt fognak Kína elleni információs háborúra költeni, ez Magyarországon is tapasztalható lesz, a Szuverenitásvédelmi Hivatal dolga lesz mindennek a kiszúrása.

 

Uniós irányzatok

Az uniós irányzatokról szólva Orbán Viktor elmondta, az egyik irányzat a transzatlanti irányzat. Szerintük Európának be kell tagozódnia a most komoly versenyelőnnyel rendelkező USA alá.

A másik álláspont szerint európai stratégiai autonómiára van szükség, ezt a kifejezést a francia elnök vezette be. Ők nem egy transzatlanti betagozódásban látják Európa jövőjét, hanem egy stratégiai autonómiában, ahol Európa saját érdekeinek megfelelően alakítja a többi szereplőhöz a saját viszonyát.

Nekünk, magyaroknak történelmi ösztönrendszerünk alapján a második a szimpatikus, milyen kár, hogy ez sem fog működni. A stratégiai autonómia gondolata olyan vezetőktől érkezett, akik ennek részeként föderális Európát látnak

– mondta. 

A miniszterelnök szerint a föderális Európa egy olyan vágyálom, amelyik súlyos hajótörést fog szenvedni. Mint mondta, stratégiai autonómia föderális alapon egy vágyálom. 

Nem lehet közös migrációs politikát csinálni föderális alapon, de bele fognak ütközni a jóléti falba is, ugyanis föderális alapon csak gyenge uniós teljesítményre vagyunk képesek. A harmadik fal, amibe a föderális elképzelések beleütköznek, a közös hitelfelvétel, mivel egy föderális Európát finanszírozni kell, amire viszont az uniónak nincs pénze

 – fogalmazott. Mint mondta, vannak olyan államok, amelyeknek öngyilkosság lenne a közös hitelfelvétel. 

Patrióta fordulat következett be Hollandiában, Olaszországban és több más országban is, ez a meghatározó tendencia. Ha az unió erre a kérdésözönre válaszolni akar, nem föderális, hanem nemzeti alapon kell megtennie

 – tette hozzá.

Új világ van, a múlt válaszai pedig nem adnak megoldást a problémákra. A józan ész hangjára van szükség, és új gazdaságpolitikát kell hirdetni. A feladat Magyarország számára, hogy megfogalmazza: mi lenne a semleges gazdaságpolitika, ami esélyt ad a sikerre

– jelezte Orbán Viktor.

 

Gazdasági semlegesség

A kormányfő tájékoztatása szerint a gazdasági semlegességről nem tudtunk, de a mindennapi életünk részévé vált. Ez volt a járvány során is, amikor vakcinákat szereztünk keletről és nyugatról is. A migrációban is hasonlóan járt el Magyarország, ugyanis nem ideológiai alapon kezelte a problémát.

A gazdasági semlegesség lényege az, hogy ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan területek, áteresztőcsatornák, ahol a két világgazdasági rendszer érintkezik. 

A hidegháború idején Bécs egy ilyen hely volt. 

Magyarország 2010-ben a liberális gazdaságpolitika helyett végrehajtott egy gazdasági fordulatot, így meg van ennek a politikai alapja. Akkoriban nem tudták, hogy így alakul majd a világpolitika, de ez most épp kapóra jön nekünk.

A miniszterelnök tájékoztatása szerit a gazdasági semlegesség arra épül elsősorban, hogy 

azzal üzletelünk, akivel mi szeretnénk. A második alapelv szerint azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri. A harmadik alapelv az, hogy kimondjuk: csak a saját értékeink mentén tárgyalunk.

„Nem lehet összekeverni ideológiai kérdéseket gazdasági kérdésekkel, arra kell törekedni, hogy a gazdasági kapcsolatot kizárólag gazdaságiak legyenek, és semmit ne kelljen feladni értékeinkből” 

– magyarázta. Hozzátette: az unióban ezért blokkolták a nekünk járó uniós pénz egy részét, mert Magyarország elfogadta a gyermekvédelmi törvényt.

A negyedik pont Orbán Viktor tájékoztatása szerint, hogy 

minden égtáj felé tájékozódnunk kell, nem csak nyugat felé, ugyanis a világ megváltozott. A modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória

 – tette hozzá.

A modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória

A miniszterelnök elmondta, hogy a modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória, annak számos példáját látni Ázsiában is. 

Ha fejlődni akarunk, akkor minden égtáj felé nyitottnak kell lennünk

 – tette hozzá. 

A gazdasági semlegesség kapcsán elmondta, hogy jelen kell lenni a londoni, a japán, a kínai és az arab pénzpiacon is. Leszögezte, hogy a beruházásoknak is semlegesnek kell lenniük, majd ismertette, hogy 25 milliárdnyi tőkét hoztak hazánkba a németek, míg az amerikaiak és a kínaiak kilenc-kilenc százalékot, tehát valamilyen szinten érvényesül már a beruházási semlegesség. 

Magyarország a beruházási semlegesség felé halad és fogadja a beruházásokat a világ minden centrumából

 – jegyezte meg. Szót ejtett róla, hogy érdemes megnézni Szerbiát, ahol szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek Kínával. 

Negyedik tartalmi elemként a technológiai semlegességet nevezte meg Orbán Viktor, majd elmondta, hogy Paks 2 egy interkontinentális beruházás, mivel orosz, amerikai és francia cégek dolgoznak együtt. A kormányfő elmondta, hogy az ötödik elem az energetikai semlegesség. 

A miniszterelnök szerint az unió ebben az évben egy százalékot tud növekedni, nem tud kitörni a nulla és három százalék közötti GDP-növekedés sávjából. 

Nekünk ez kevés. Nekünk a három és hat százalék közötti sávban kell lennünk. Azt gondolom, a következő évben be tudunk ebbe lépni, és meg tudjuk célozni a sáv felső szélét is

– mondta. Hozzátette: fontos, hogy ne csússzunk adósrabszolgaságba. A magyar gazdaság egyelőre képes erre, a gazdasági semlegességnek ez kulcsfontosságú pontja. Az adósságot ezért csökkenteni kell. Emellett szükségünk van külső tőkére is a magyar mellett. Mint mondta, tőkejuttatási programot kell felajánlani a kis- és középvállalkozásoknak. Úgy véli, a gyermekek után járó adókedvezményt is meg kell duplázni. Mint mondta, hitelt azoknak is kell adni, emellett a szakmunkásoknak is, nem csak az egyetemistáknak.

A miniszerelnök szerint a gazdasági semlegesség csak akkor áll meg a lábán, ha nem maradunk ki a technológiai fősodorból és modern technológiákra van szükség. 

A politika tükre a költségvetés, ezért elvárható, hogy a 2025-ös költségvetésben a gazdasági semlegesség politikájának elemei megjelenjenek

 – fogalmazott.

Mint mondta, a legnagyobb feladat Magyarország számára, hogy semleges ország maradjon egy gazdaságilag blokkosodó világban, ha pedig nem vagyunk biztosak a válaszban, újra meg kell kérdezni a ChatGPT-t. – Mi vagyunk a nemzetünk jövőjének őrzői és ezt a jövőt mi fogjuk megírni – idézett a ChatGPT által írt beszédből Orbán Viktor, majd jelezte: 

biztosak lehetünk mindannyian abban, hogy ha elszánjuk magunkat, akkor Magyarország meg tudja csinálni a gazdasági semlegesség politikáját

– Nincs más hátra, mint előre – zárt beszédét a miniszterelnök.
 

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 10.30-tól előadást tartott Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényén. Az előadásról a Magyar Nemzet élő szöveges tudósításban számolt be.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)