– A rendezvénynek az a célja, hogy visszakanyarodjunk a normális kerékvágásba és arra összpontosítsunk, ami Magyarország soros EU-elnökségének a legnagyobb kihívása – fogalmazott Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában. A miniszterelnök elmondta, hogy egy szokatlanul nehéz időszakban vette át hazánk az EU-elnökségét.
– A versenyképesség és a gazdasági semlegesség olyan fogalmak, amelyekkel amjövőben sokat fogunk találkozni –tette hozzá. Mint jelezte, tesznek egy kísérletet arra, hogy a gazdasági semlegesség kifejezését bevezessék a magyar politika és a gazdaság területére. A kormányfő elmondta, hogy nem hagyatkozhatunk csupán a ChatGPT-re, hanem nekünk kell mélyebbre ásni a gazdasági semlegesség megértéséhez.
Versenyképesség
A magyar elnökség középpontjában a versenyképesség áll. Mint ahogyan a miniszterelnök mondta, eköré építik programjukat. A kormányfő tájékoztatott:
Bóka János miniszter csapatai szerint rá kell venni az európai vezetőket arra, hogy novemberben kössünk egymással egy budapesti találkozón egy versenyképességi paktumot. Ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen össze kell hozni a versenyképességnek azt az értelmezését, és néhány jelentős intézkedést, amelyben a legtöbb tagállam egyetért.
Vannak ezenkívül más akadályok is, például gyerekesen viselkedő uniós vezetők.
Azt hiszik kiszúrnak velünk, de csak magukat nevettetik ki. Az Európai Unió egy óvodánál azért komolyabb dolog
– jelentette ki. A kormányfő úgy véli, két politikai problémával találkozik az ember amikor a versenyképesség hanyatlásáról beszél Európában.
Az unió belső kommunikációs kultúrája arra épül, hogy az értékeinkről, egységről kell mondani mindenféléket, aki szebben mondja, az áll előrébb a sorban. Bajokról, kihívásokról beszélni tabutémának minősül a brüsszeliták világában
– tette hozzá. Mint mondta, másfelől az ember könnyen megkapja a nyugatellenes stigmát, ha erről beszél.
Draghi-jelentés
Mario Draghi volt olasz miniszterelnök írt egy jelentést az európai versenyképességről, a miniszterelnök szerint ezt érdemes elolvasni az egyetemistáknak is. A miniszterelnök elmondta, hogy a Draghi-jelentés szerint az olcsó orosz energiaforrás eltűnt, az EU pedig elvesztette a teljes éves GDP-növekedését, miközben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítani az új infrastruktúra kiépítésére. Az EU vállalatai kétszer-háromszor magasabb energiaárakkal dolgoznak, mint az USA vállalatai. Orbán Viktor ismertette, hogy a jelentés szerint az EU világkereskedelmi részesedésé csökken, az EU-ban működő vállalatok 60 százaléka az uniós szabályozásokat nevezi meg legnagyobb kihívásként. A jelentés szerint az EU lemaradása tovább nő a jövőben.
Az uniós zöld megállapodás politikai értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az uniós ipar visszaeséséhez vezet, mert az ilyen munkahelyeket más országokba helyezzük át a volt olasz miniszterelnök szerint.
Az uniós cégek fele az energiaköltségeket tekinti a beruházások második legfontosabb akadályának a miniszterelnök tájékoztatása szerint.
Még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, az előrejelzések szerint 2030-ig nem csökken jelentőse azon órák aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg az energiaár árszintjét
– tájékoztatott a jelentésről Orbán Viktor. Draghi elnök úr szerint az akkumulátorfejlesztéshez nyújtott támogatás kulcsfontosságú volt, az iparág javuló kilátásokat mutat az unióban, még akkor is érdemes csinálni, ha nem az uniós szereplők profitálnak ebből a legjobban. Európa így is csak Japán és Dél -Korea mögött áll.
Az autóiparra nézve azt mondta Draghi volt miniszterelnök Orbán Viktor tájékoztatása szerint, ha nem vezetjük le, hogy milyen iparpolitika áll összhangban az éghajlatpolitikával, akkor olyan éghajlatpolitikát valósítunk meg, ami tönkretesz az iparunkat.
– A jelentés javaslatokat is tesz, amelyek egy része egybevég azzal, amit mi gondolunk és a magyar nemzetgazdaságnak is érdeke – ismertette Orbán Viktor. Mint mondta, fontos tudatosítani magunkban, hogy új helyzet van, hazánknak pedig válaszolnia kell a megváltozott világgazdaságra.
Az ázsiai országok egymás közötti kereskedelme a teljes világgazdasági kereskedelme 60 százalékára fog növekedni belátható időn belül
– fogalmazott a miniszterelnök.
Ismertette, hogy a nyugat válasza erre a blokkosodás, a keleti és a nyugati világgazdaságot megpróbálják elválasztani egymástól. A kormányfő szerint ez visszatérés a hidegháború logikájához és
azzal kísérleteznek Brüsszelben és Washingtonban is, hogy életre keltsék a huszadik századot
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Kína egy ideig próbált ez ellen küzdeni, de most az látható, hogy Kínában zajlik egy saját pénzügyi rendszer kiépítése.
Két pénzügyi rendszerben létezhetünk a jövőben a kormányfő tájékoztatása szerint. Ennek, mint mondta nem csak elméleti következményei lehetnek. Ezen a ponton emlékeztetett: a Reuters tanulmánya, jelentése szerint a COVID időszakában az amerikaiak milyen ipari dezinformációs kampányt finanszíroztak a kínai vakcinák használata ellen. Mindez az idősebbeket emlékeztetheti az 1990 előtti szovjet vs kapitalista időszakra a miniszterelnök szerint.
Mint mondta, az amerikaiak nemsokára 1,6 milliárd dollárt fognak Kína elleni információs háborúra költeni, ez Magyarországra is tapasztalható lesz, a Szuverenitásvédelmi Hivatal dolga lesz mindennek a kiszúrása.
Az uniós irányzatokról szólva Orbán Viktor elmondta, az egyik irányzat a transzatlanti irányzat. Szerintük Európa be kell, hogy tagozódjon a most komoly versenyelőnnyel rendelkező USA alá.
A másik álláspont szerint európai stratégiai autonómiára van szükség, ezt a kifejezést a francia elnök vezette be. Ők nem egy transzatlanti betagozódásba látják Európa jövőjét, hanem egy stratégiai autonómiában, ahol Európa saját érdekeinek megfelelően alakítja a többi szereplőhöz a saját viszonyát.
Nekünk magyaroknak történelmi ösztönrendszerünk alapján a második a szimpatikus, milyen kár hogy ez sem fog működni. A stratégiai autonómia gondolata olyan vezetőktől érkezett, akik ennek részeként föderális Európát látnak
– mondta.
A miniszterelnök szerint a föderális Európa egy olyan vágyálom, amelyik súlyos hajótörést fog szenvedni. Mint mondta, stratégiai autonómia föderális alapon egy vágyálom.
Nem lehet közös migrációs politikát csinálni föderális alapon, de bele fognak ütközni a jóléti falba is, ugyanis föderális alapon csak gyenge uniós teljesítményre vagyunk képesek. A harmadik fal, amibe a föderális elképzelések bele ütköznek, ez pedig a közös hitelfelvétel, mivel egy föderális Európát finanszírozni kell, amire viszont az uniónak nincs pénze
– fogalmazott. Mint mondta, vannak olyan államok, amelyeknek öngyilkosság lenne a közös hitelfelvétel.
Patrióta fordulat következett be Hollandiában, Olaszországban és több más országban is ez a meghatározó tendencia. Ha az unió erre a kérdésözönre válaszolni akar, nem föderális, hanem nemzeti alapon kell megtennie
– tette hozzá.
Új világ van, a múlt válaszai pedig nem adnak megoldást a problémákra. A józan ész hangjára van szükség és új gazdaságpolitikát kell hirdetni. A feladat Magyarország számára, hogy megfogalmazza: mi lenne a semleges gazdaságpolitika, ami esélyt ad a sikerre
– jelezte Orbán Viktor.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 10.30-tól előadást tart Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényén. Az előadásról a Magyar Nemzet élő szöveges tudósításban számol be. Kövesse nálunk élőben!
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
