Szeptemberben kezdődött az érdemi munka, de időarányosan jól állunk a vállalásokkal – mondta Bóka János, uniós ügyekért felelős miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Az európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényének panelbeszélgetésén, ami a magyar EU-elnökség stratégiai irányait taglalta.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a versenyképességi probléma nem most kezdődött, csak a válság most hozta felszínre. Ugyanakkor hatalmas eredménynek nevezte, hogy ezzel elkezdtek foglalkozni, az már más kérdés, hogy milyen javaslatok születnek. Szerinte nem nagy dolog kitalálni, hogy hol vannak a problémák: hogy honnan lesz rá pénz, ugyanis erre pénz kell, Amerika és Kína költségvetésből költ rá. Szerinte az EU elfelejtett erről gondolkodni, miközben vissza kell térni a szigorú költségvetési fegyelemhez. – Hol a pénz, ki ad pénzt? – tette fel a kérdést Nagy Márton, hozzátéve, hogy finanszírozni kell az átmenetet, „nincs mese”.
Nagy Márton a versenyképességi paktummal kapcsolatban azt mondta: a kérdés az, meddig fog elmenni. Szerinte a hiányzó pénz és a Kínához való viszony kapcsán „szét fog esni az egész”. Ma még kínai akkumulátorok jönnek be Európába, de mi van, ha pár év múlva az amerikaiak ezt se akarják majd látni? – tette fel a kérdést. Az amerikaiak épp most tiltják ki biztonságpolitikai okokból a kínai szoftverrel működő elektromos autókat az útjaikról
– Sokkal pesszimistább vagyok a miniszterelnöknél, nem vagyok biztos, hogy lesz ilyen platform – mondta a miniszter, aki szerint egy blokkosodó világ felé haladunk, de ahhoz sok dolog kell, hogy ténylegesen szétváljanak a gazdaságok.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint keresztúthoz érkezett a területfejlesztési politika az EU-ban, a Draghi- és a Letta-jelentés is ezt támasztja alá. Úgy látja, ezek a viták a magyar elnökség alatt összeérnek, lesz egy vita majd ezekről, ami alapvetően határozza meg az irányt. A tárcavezető szerint erős törekvés van a nettó befizetők részéről, hogy a területalapú politikáról helyeződjön át a hangsúly a személyi politikákra, ami a migrációpolitikára vezethető vissza.
– Nekünk az érdekünk, hogy a kettő között megmaradjon az egyensúly – mondta, kiemelve, hogy a régiók elmaradnak az unió fejlettségétől, kivételt Budapest jelent, ami imponáló növekedést mutatott be. Ezzel szemben a többi régió szerényebb növekedést ért el, szerinte ezt azt mutatja, hogy Budapest nem tudja dinamizálni az ország fejlődését, illetve nagyon nagyok a területi különbségek.
