Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom értéke évi nyolcszázmilliárd euró körül van, ez Kelet-Ázsia egésze esetében több ezer milliárd eurós nagyságrendet képvisel. – Ennek pedig egy jelentős része bizony hajón Dél-Európába érkezik, ahonnan vonattal ezeket az árukat Nyugat-Európába kell szállítani – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a beruházásnak köszönhetően óriási fejlődés előtt áll a budapesti elővárosi vasúti közlekedés is, illetve a magyarországi teher- és személyszállítás még nagyobb arányban kerül át vasútra, amely a legkörnyezetkímélőbb szállítási mód.
– Ez Magyarország történetének a valaha volt legnagyobb és legösszetettebb kötöttpályás közlekedési fejlesztése – emelte ki. A miniszter végül kifejtette, hogy ilyen az, „mikor a józan ész felülkerekedik az ideologikus, dogmatikus megkötöttségeken”, a beruházás ugyanis nem jöhetett volna létre, ha „mi is ideologikus, dogmatikus megközelítés által foglyul ejtett külpolitikát folytatnánk”.
Megjegyezte, hogy ez európai összevetésben is nagy, összetett vasútépítési munka, márpedig a magyar gazdaság elmúlt években végbement dimenzióváltását tanúsítja, hogy a projektben egy hazai vállalat vezető szerepet tudott és tud játszani. – A V-Híd ezzel a munkával nemcsak az európai, hanem nemzetközi szinten is végleg letette a névjegyét. […] Megvannak a gépek, megvannak az emberek, ma már 1200-an a vállalatcsoport kötelékében, és a referencia is megvan – sorolta. Azt is elmondta, hogy
a magyar vasúti építőipar teljesítménye 2010 óta már hétszeresére nőtt, tavaly az értéke nagyjából 340 milliárd forint volt, ami egy év alatt több mint ötvenszázalékos bővülést jelent.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!