A kormány szerdán bemutatott gazdaságpolitikai akciótervét is részletezte csütörtökön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki egy konferencián tartott előadást, amelynek során szó esett a lakhatási válságtól és a kormány lépéseiről ennek kezelésére, a jövedelmekről és a kis- és középvállalkozások támogatását célzó Demján Sándor-program részleteiről is.
A Portfolio Budapest Economic Summit konferencián a tárcavezető ismertette, hogy alapvetően a fenti három kérdés áll a gazdaságpolitikai akcióterv homlokterében, ám a részletek ismertetése előtt a jelenlegi gazdasági helyzetről is beszélt, eszerint a harmadik negyedéves GDP-adat a vártnál gyengébb lehet, a kormány stagnáláshoz közeli értékkel számol, míg az idei év egészét tekintve 1,5 százalékkal vagy talán még kevesebbel nőhet a magyar gazdaság.
Bár Nagy Márton szerint a belső konjunktúrát már sikerült elérni, a külső környezet továbbra is visszahúzza a magyar gazdaságot. Beszélt arról is, hogy az inflációtól már nem kell tartani, az adatok rendszeresen lefelé mutató meglepetéseket tartalmaznak, így a kormány jövőre is háromszázalékos inflációval számol, miközben a gazdaság három-négy százalékkal, 2026-tól pedig négy százalék fölött bővülhet. Az egyensúlyi mutatókra kitérve elmondta, hogy a folyó fizetési mérleg pozitív lehet a következő években, míg a költségvetési hiány fokozatosan csökken majd.
A kormány gazdaságpolitikai céljairól szólva három dolgot emelt ki Nagy Márton, a lakhatási válság megoldását, a jövedelmek vásárlóerejének növelését és a kis- és középvállalkozások támogatását.
A megfizethető lakhatás érdekében a kormány évente 25 ezer új lakás építését szeretné elérni, de a Airbnb-moratóriumot is bevezetnek Budapesten, tehát nem lesz lehetőség új Airbnb-re a fővárosban. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozást is szigorítják, míg az otthonfelújításokat is ösztönzik. A leszakadó kistelepüléseken a korábbi 3+3 millió forintos támogatás is újraindulhat.
A jövedelmek vásárlóerejének növelése kapcsán Nagy Márton elismételte, hogy a cél a közeljövőre az ezereurós minimálbér és a bruttó egymillió forintos átlagfizetés, ennek elérése azonban csak a növekedési célokkal párhuzamosan lehetséges, és főként az utóbbi cél megvalósítása lehet nehéz.
A tervezett munkáshitelről azt monda, hogy az négymillió forintig terjedhet, és kamatmentes lesz, ám azt még vizsgálják, hogy pontosan milyen korcsoport számára lesz elérhető.
A kis- és középvállalkozások segítése érdekben a tárcavezető elmondta, hogy a széles bázisú növekedés elérése érdekében a mikroszegmenssel kell kezdeni valamit, ugyanis a kkv-k húsz százalékának kritikus a tőkeellátottsága, így azok nem is hitelezhetők. Ez főként az építőipart, a kereskedelemet és feldolgozóipart érinti.
A Demján Sándor-program keretében ezért a kormány megduplázná a kkv-k átlagos méretét, valamint a részarányukat az exporton belül, de fontos a digitalizáció és a hitelpenetráció növelése is. Ugyanakkor figyelni kell a lejáró Növekedési hitelprogram és Növekedési kötvényprogramra is, ám ezzel a programokat elindító jegybanknak kell foglalkoznia.
A kkv-k segítése érdekében az MKIK és Kavosz bevonásával a kormány harmincszázalékos tőkeemelést hajt végre a vállalatoknál, amit eszközbeszerzésre lehet majd fordítani. Lesz EKD-program ötvenszázalékos támogatás-intenzitással, de az Eximbank is indít exportösztönző programokat, miközben a Széchenyi-kártya program 3,5 százalékos kamatszinten folytatódik.
