A másodlagos ingatlanként funkcionáló házak, nyaralók piaca érzékenyebben reagál a változásokra, mint az elsődleges lakáspiac – eszerint érdemes vizsgálni a másodlagos ingatlanok piacának jövő évi alakulását is – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, az elsődleges lakáspiac viszonylagos rugalmatlansága abból ered, hogy az élethelyzet-változásból eredő lakhatási igényeket akkor is meg kell tudni oldani, ha az adott gazdasági-ingatlanpiaci helyzet éppen kedvezőtlen – ez a magyarázat arra, hogy a pandémia idején sem csökkent az adásvételek száma 80-100 ezer tranzakció alá – ismertette a szakértő.
A másodlagos ingatlanpiac ezzel szemben jóval érzékenyebb, már 2022 nyarán megmutatkoztak az orosz–ukrán háború kedvezőtlen gazdasági hatásai, a 2023-as év egészét illetően elmondható, hogy nőtt a kínálat, csökkent a kereslet – sorolta a szakértő, egyben emlékeztetett az okokra is, amelyek jócskán piacmozgató tényezők. A másodlagos ingatlanukra, nyaralójukra sokan befektetésként tekintettek és tekintenek, míg az elsődleges ingatlant, amiben laknak, jóval ritkábban bocsátják áruba. Mivel nem végletes helyzetekről volt szó, sokkal inkább megérte a korábbi befektetést piacra dobni, sok tulajdonos így tudott forráshoz jutni anélkül, hogy a kedvezőtlen kamatkörnyezetben hitelt kellett volna felvennie. De ugyanúgy vonzóbb befektetési alternatívát jelentettek az állampapírok. Ha viszont kedvezőbb a gazdasági helyzet és az ingatlanoknál nagyobb hozamot kínáló állampapírokat is kivezetik, a megtakarításokat szívesen költik ingatlanra az emberek – magyarázta a szakértő a piac ciklikusságát.
A számokat pedig nem csupán ez, hanem az előző év azonos időszaki bázisérték is magyarázza. De ugyanígy a téli szezonhoz képest is látványos a növekedés nyáron. Mindent egybevetve pedig a pandémia alatti élénkülést, a 2022-es bezuhanást követően élénkülés jöhet 2025-ben a másodlagos ingatlanpiacon – emelte ki a szakértő.
Ebbe az irányba mutat, hogy többen az állampapírokból „válthatnak vissza” ingatlanra (hiszen a nyaraló például kiadható), megjelenhetnek azok is, akik az önkéntes nyugdíjpénzári megtakarításukból szeretnének vásárolni, de a közelmúltban elhalasztott tranzakciók megjelenése sem kizárt.
Maga a tény, hogy Balatonfüred egyik utcája a budapesti V. kerületnél is drágább, csupán egy jel. Az árszint a fizetőképesebb keresletet mutatja, például a budapesti jövedelmi szintű vásárlókét, akik itt vesznek nyaralót, valamint azt, hogy ide az ország bármely pontjáról érkezhetnek, ráadásul a magyar tenger környékén jelenik meg a legtöbb külföldi vevő, legnagyobb számban németek, osztrákok, hollandok, svájciak.
Igaz, a külföldiek nem a közvetlen tóparti nyaralókat, hanem az alacsonyabb érfekvésűeket keresik, ezzel viszont a hazai vevők konkurenciáivá lépnek elő.
A Balaton mellett egy másik, most épp dinamikusan fejlődő régió, a Tisza-tó lehet még nyertese a másodlagos ingatlanpiac felfutásának. Furcsa módon nem a Velencei-tó és környéke. Ennek az az oka, hogy egyszerre tartozik Székesfehérvár és Budapest agglomerációjához és rendkívül erős a lakóingatlan területe. Ott ma már a nyaralóövezet is elsődleges ingatlanpiaccá vált. Ráadásul a másodlagos ingatlanpiacot érintő látványos visszaesés sem itt mutatkozott meg igazán, nem csökkentek – az említett okok miatt a nyaralóárak. A szakértő szerint a várható drágulás nyomán kérdés még, hogy nem indul-e meg egy újabb kiköltözési hullám az elsődleges piacon is az eddig felfedezetlen, ám jó infrastruktúrájú környékekre.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Csontos András/VG)
