– Drámai, ami a Volkswagennél történik. A vezetés közölte, hogy a korábban bejelentett egy helyett legalább három németországi gyárát bezárja és valamennyi további létesítményében leépítésbe kezd. Több mint tízezer munkahely szűnik meg – emlékeztetett a minapi fejleményekre Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a megmaradó állásokban tízszázalékos általános bércsökkentés várható, amihez még egyéb juttatások kivezetését is hozzá kell számolni. Azok tehát, akik megtarthatják állásukat, eddigi jövedelmük csaknem ötödét elveszítik. A dolgozók tüntetnek, a szakszervezet igyekszik menteni a menthetőt, de úgy tűnik, hogy minden hiába.
A szakértő szerint a Volkswagen a felelőtlen német energiapolitika és az Európai Unió kereskedelmi háborúinak szimbolikus áldozatává válik.
– Az eset minden eddiginél szemléletesebben rámutat, hogy itt nem babra megy a játék. Az ideológiavezérelt, radikális zöldpolitika és az átgondolatlan kereskedelmi kakaskodás egész Európa társadalmi stabilitását megrengetheti. A politikai elit a tűzzel játszik – fogalmazott.
Az idei harmadik negyedévben a Volkswagen-csoport 2,176 millió járművet szállított megrendelőinek, 7,1 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A harmadik negyedéves értékesítési árbevétel éves bázison 0,5 százalékkal 78,478 milliárd euróra csökkent. Arno Antlitz, a társaság pénzügyi és operatív igazgatója a minap arról beszélt, hogy az eredmények a kihívásokkal teli piaci környezetet tükrözik. Szerinte szükséges a jelentős költségcsökkentés és hatékonyságnövelés.
Thomas Schaefer, a márka igazgatója nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a német gyárak nem elég termelékenyek, és 25–50 százalékkal a tervezett költségek felett működnek, ami azt jelenti, hogy egyes telephelyek kétszer olyan drágák, mint a versenytársakéi. A társaság részvényei az elmúlt öt évben 44 százalékot veszítettek értékükből.
Lapunk korábban arról is beszámolt, hogy jelentősen, az előző évihez képest 18,3 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új autók száma augusztusban az Európai Unióban. Ezen belül nagymértékben visszaesett az elektromos autók részaránya az európai autóipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, az ACEA jelentése szerint. A visszaesés folytatódott, miután a szeptemberben eladott személyautók száma éves szinten 6,1 százalékkal, 809 163-ra csökkent.
Ha már szóba került a kereskedelmi konfliktus, akkor érdemes felidézni, hogy az elmúlt időszakban az Egyesült Államok példáját követve az Európai Bizottság is egyre erőteljesebben lépett fel Kínával szemben. Hortay Olivér szerint azt lehet mondani, hogy a leendő brüsszeli vezetők „egy emberként szálltak bele Kínába”. A biztosi meghallgatásokon még azok a jelöltek is a kereskedelmi konfliktus eszkalációjára fűzték fel terveiket, akiknek a szakterülete nyilvánvalóan az együttműködésben lenne érdekelt. A klímapolitikai biztos például prioritásként jelölte meg a kínai kapcsolatok csökkentését, holott az egyértelműen ellentétes a kibocsátási célok teljesítésével. A kereskedelmi biztos, akinek eredetileg a gazdasági kapcsolatok erősítése lenne a feladata, arról beszélt, hogy az Európai Uniónak a protekcionista eszközök élesítésére kellene összpontosítania. A zöldátállásért felelős alelnök a kínai járműgyártó vállalatokat sújtó büntetővámok mellett érvelt, és még a földközi-tengeri ügyek gazdája is a kínai jelenléttel riogatott.
– A kérdés már csak annyi, hogy ha tényleg minden szakterületen a meglévő kínai kapcsolatok jelentik a legnagyobb kihívást, akkor mi szükség ennyi biztosra? Ezeket a paneleket egyetlen politikus is el tudná sütni – jegyezte meg a Századvég üzletágvezetője.
