Tévhit, hogy a műfenyő környezettudatosabb választás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint az aszály ugyan megviselte a fiatal fenyőültetvényeket, hiánytól azonban ebben az évben sem kell tartani és a kiváló minőség is garantált. A vágott fenyők nem erdőpusztításból, hanem erre a célra telepített ültetvényből származnak, ráadásul oxigént termelnek az élőhelyükön.

Illusztráció

– Már csak néhány hét és a piacokon, tereken megjelennek az első fenyőfaárusok. Bár az aszályt a hazai fenyőfaültetvények is megérezték – elsősorban a kisebb fenyőknek okozott gondot a szárazság –, hiánytól azonban ebben az évben sem kell tartani. A hazai termelők az idén is bőséges kínálattal várják a vásárlókat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Hazánkban mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. 

Míg néhány évtizeddel korábban a leggyakrabban a lucfenyőre esett a vásárlók választása, a kereslet ma már jelentősen eltolódott a Nordmann-fenyő irányába. Fotó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint a választékban továbbra is megtalálgató a luc-, a Nordmann-, coloradói jegenyefenyő (Abies concolor, mely a legjobb illatú, a hosszú tűs feketefenyő és az ezüstfenyő, bár utóbbiból évről évre kevesebb kerül piacra. Ennek oka, hogy az ezüstfenyő tűlevelei szúrósak, így kisgyermekes családok kevésbé kedvelik. Ám ha ettől eltekintünk, gyönyörű kék színével és tartósságával kárpótol. 

Míg néhány évtizeddel korábban a leggyakrabban a lucfenyőre esett a vásárlók választása, a kereslet ma már jelentősen eltolódott a Nordmann-fenyő irányába. A Kaukázusban őshonos fenyőfaj szabályos alakú, tetszetős formájú, lombozata sötétzöld, fényes tűlevelei puhák, tompák nem szúrósak, három-négy centiméter hosszúak, nem hullanak. Meleg lakásokban is hónapokig megtartja tűleveleit. 

Itthon évente 1,8-2 millió fenyő talál gazdára a karácsony előtti időszakban, ennek mintegy nyolcvan százaléka Nordmann-fenyőfaj. Bár korábban jellemzően importból származott a Nordmann-fenyők többsége, ma már a hazai termesztésű fák uralják a piacot. A minőségük közelíti a külföldi fenyőkét, köszönhetően az egységes és jó minőségű szaporítóanyag és termesztéstechnológia használatának. Azon vásárlók, akik szeretnék, hogy otthonukat jellegzetes fenyőillat töltse be az ünnepi időszakban, nyugodtan válasszák a lucfenyőt. Hűvösebb szobában, a kályhától vagy a radiátortól távol ez a fajta is kibírja az ünnep végéig, vagy keressék a tartósabb és még intenzívebb fenyőillatú coloradói fenyőt. 

Bármely fajtára essen is a választásunk, a legfontosabb, hogy megbízható helyről, lehetőség szerint termelőtől vásároljuk meg a karácsonyi ünnep ékének számító fenyőfát. A termelők minden évben, szinte az ország összes településén megjelennek kínálatukkal. 

A fenyővásárok jellemzően december elején kezdődnek és egészen szentestéig tartanak. A vásárlást azonban nem érdemes halogatni, december első napjaiban még biztosan széles kínálat közül választhatjuk ki a megfelelő fenyőt. A vásárlást követően érdemes hűvös helyen – teraszon, erkélyen, garázsban esetleg pincében – tartani a fát, vízbe tenni azonban nem szükséges, hiszen a kivágott fa már nem vesz fel ilyenkor vizet.

Egyes árusító helyeken még ma is találkozhatunk földlabdás fenyőkkel, a kereslet azonban az elmúlt években látványosan csökkent ebben a szegmensben. Korábban sokan azért választották ezt a típust, hogy karácsony után a kertjükben tudjanak gyönyörködni a fenyőben, a kiültetést követően azonban csalódniuk kellett. Ennek oka, hogy a fenyőket a karácsonyfa-ültetvényeken nem „iskolázzák” és nem ültetik át megfelelő időközönként, így a földlabdában nem tud kialakulni elegendő jó gyökérzet. Emiatt ültetése rendkívül kockázatos, többnyire sikertelen. A szakemberek ezért azt tanácsolják, hogy karácsonyfának válasszunk vágott fenyőt, a kertünket pedig tavasszal kiültetett, faiskolában vásárolt, iskolázott földlabdás fenyővel díszítsük. 

Tévhit, hogy a műfenyő környezetkímélő

Az élő fenyők mellett a műfenyők kínálata is egyre szélesebb, ma már szinte teljesen élethű termékekkel is találkozhatnak a vásárlók, ezek ára azonban elég borsos. A mai napig sokan úgy vélik, hogy a műfenyővel óvják a környezetet, ez a tévhit azonban már régen megdőlt. 

A vágott fenyők nem erdőpusztításból, hanem erre a célra telepített ültetvényből származnak, és oxigént termelnek az élőhelyükön, a műfenyők előállítása pedig komoly környezeti terhelést okoz. A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. 

Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók öt-hat év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább húsz évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.