Kedvező előjelek a gazdasági növekedés felpörgetéséhez

Mutatjuk, hogy milyen területek húzhatják meg a teljesítményt.

A tavalyi év egészét tekintve 0,6 százalékos volt a gazdaság növekedése, ami az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte: a gazdaság fordulóponthoz érkezett, miután a belgazdaság helyreállt, a középosztály erősödik, a családok bizalma fokozatosan javul. A kormány célja, hogy a bővülés nagyobb lendületet vegyen az idei évben. Már több területen látszanak azok a jelek, amelyek a gazdasági növekedés erősödését vetítik előre. Ezeket a Világgazdaság az elmúlt napokban részletesen ismertette, most összegzést is adott minderről.

 

Magas értéket mutat a foglakoztatási ráta

A kormány azon dolgozik, hogy a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2030-ra érje el a 85 százalékot (az uniós cél 78 százalék), továbbá ötszázezer új munkahelyet hozzon létre és dinamizálja a meglévő munkaerő-forgalmat a munkaerő-kínálat bővítésével és fejlesztésével.

 

A foglalkoztatottak száma tartósan 4,7 millió fő körül alakul, ez a mutató decemberben 4,678 millió fő volt. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékot jelzett. Kedvező, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma, míg az inaktívak száma is rekordalacsony szintre ért.

 

Folytatódik a reálkeresetek emelkedése

Az elmúlt évben három évre szóló történelmi bérmegállapodás született. A minimálbér emelése magával húzza a magasabb kereseteket is. A statisztikai hivatal legutóbbi közlése szerint novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 ezer forint volt. A reálkereset 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kormány várakozása szerint idén további négy-öt százalékkal nőhet a fizetések értéke, vagyis ennyivel fogja meghaladni az emberek béremelkedése az inflációs értéket.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium többször felhívta figyelmet arra, hogy a kormány az akcióterv részeként több intézkedéssel is hozzájárul a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez. Így többek között a munkáshitel elindításával és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával.

 

Húzni fogja a növekedést a fogyasztás

Az elmúlt időszak kiskereskedelmi és fogyasztási adatai rávilágítanak arra, hogy a lakosság bizalma egyre inkább kezd visszatérni, egyre bátrabban és többet költenek. Több mint egy éve folyamatosan nőnek a reálbérek, amelynek köszönhetően egy éve bővül a kiskereskedelmi forgalom. Jó hír, hogy tavaly a harmadik negyedév adatai szerint az ötödik legmagasabb volt a magyarok fogyasztása unióban.

A gazdasági növekedés motorja lehet az idén a fogyasztás

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság fundamentumai javulnak, így fokozatosan kiegyensúlyozott növekedési pályára állhat 2025-ben. Az idei növekedés egyre szélesebb alapokon áll, fő húzóereje a reálbér-növekedés. A reálbérek emelkedésével párhuzamosan fokozatosan bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet.

 

Rekorddöntés a turizmusban

Rekordév volt a tavalyi a turizmus területén. Soha nem pihent ennyi hazai vendég az országhatáron belül és soha nem keletkezett ennyi bevétel a szálláshelyeken. A múlt évben hat százalékkal, 44,2 millióra nőtt a vendégéjszakák száma, a vendégek száma pedig tizenegy százalékkal emelkedett. Magyarország nemzetközi szinten is vonzó turisztikai célpont, az ide utazók tíz százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el. A magyar családok egyre többet költenek kikapcsolódásra és utazásra, ami szintén a lakosság bizalmának folyamatos erősödését jelenti. A turizmus várhatóan idén is a gazdasági növekedés motorja lehet.

 

Megugrás a lakossági hitelpiacon

Optimizmusra ad okot, hogy fokozatosan erősödik 2023 eleje óta a lakossági hitelek iránti kereslet, és a megkötött szerződések volumene soha nem látott szintre ért 2024-ben. Eközben a lakossági hitelek állománya közel kilenc százalékkal emelkedett a tavaly novemberig számított egy év alatt, amivel az ország az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. Mindössze öt tagállamban mértek a hazainál nagyobb ütemű lakossági hitelállomány-bővülést, ám az előttünk álló országok között is csak Bulgáriában (21 százalék) és Horvátországban (12 százalék) volt érdemben magasabb a novemberig számított éves bővülési ütem.

 

Az idei kilátások szintén igen kedvezőek a lakossági hitelpiacon, hiszen nincsen olyan körülmény, amely a kereslet érdemi visszaesését indokolná. A lakáshiteleknél az adósságfékszabályok részbeni enyhítése, a hosszú távú megtakarítások lakáscélra való felhasználásának átmeneti engedélyezése és a vidéki otthonfelújítási program elindítása egyaránt élénkíthet a keresleten. A fogyasztási hiteleknél pedig a munkáshitel megjelenése hozhat új – több száz milliárdos nagyságrendű kihelyezést jelentő – lendületet.

Bővülés a lakástranzakciók számában

Biztató, hogy a magánszemélyek által lebonyolított lakástranzakciók száma tavaly nagyjából több mint harmadával emelkedett az előző évhez képest. Alapvetően negyedévről negyedévre nőttek a számok, de az előző évhez képest a legnagyobb bővülést az első negyedévben mutatták ki, a statisztikai hivatal arra az időszakra több mint ötvenszázalékos megugrást jelzett.

 

Az idei év nagyobb lendületet ad a területnek. A megfizethető lakhatás és a családok otthonteremtésének támogatása érdekében a kormány többek közt elindította a hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó vidéki otthonfelújítási programot. Lehetővé tette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett havi akár 150 ezer forintos lakhatási támogatást adjanak 35 év alatti munkavállalóik számára. Mindezek mellett az akcióterv keretében a kormány biztosítja 

• az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségét, 
• valamint fenntartja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó ötszázalékos kedvezményes áfát.

 

Egyre több az autóeladások száma

A személyautók piaca 2024-ben jelentős növekedést mutatott Magyarországon. Tavaly 121 607 személyautót regisztráltak az országban, 13 százalékkal többet az előző évinél. Az Európai Unióban éves összevetésben 0,8 százalékkal, 10,6 millióra nőtt az eladott új autók száma tavaly. A közösség négy vezető autópiacából háromban csökkentek az eladások, egyben pedig nőttek. Spanyolországban 7,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel 2024-ben, míg Franciaországban 3,2, Németországban egy, Olaszországban pedig 0,5 százalékkal csökkent az új autók értékesítése. Magyarország a harmadik helyen áll uniós összevetésben, csak Bulgáriában és Lengyelországban állt jobban az újautó-piac.

További részletek itt olvashatók:

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/01/novekedes-ebben-bizhat-a-kormany