A tavalyi évben az Ingatlan.com gyűjtése alapján Pest mellett Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye is élénknek mondható forgalmat tudhatott magáénak az adásvételek terén – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki arra hívta fel a figyelmet, nem vagy nem elsődlegesen az határozza meg egy település népszerűségét, hogy melyik vármegyéhez tartozik, hanem hogy azon belül hol helyezkedik el.
Fotó: MTI/Vajda János
Emellett az elérhető támogatásformáknak is nagy jelentőségük van, ugyanis amíg egyes megyék hetven, más régiók településeinek 94 százalékában igényelhető a falusi csok, amely melletti legfőbb érv lehet, hogy nem kell hozzá további gyermeket vállalni. Aki tavaly december közepéig vásárolt házat, a vidéki otthonfelújítási támogatással és az otthonfelújítási program lehetőségeivel is élhet, így akár háromféle konstrukciót vehet igénybe. És ez az a tény, ami az egyik legfontosabbnak bizonyulhat az ingatlanpiacon – húzta alá a szakértő.
Várhatóan a budapesti agglomerációs települések miatti kereslet okán idén is Pest vármegye maradhat a legkeresettebb, ám itt kevesebb ötezer főnél kisebb település található, mint Borsod-Abaúj-Zemplénben. Országos szinten egyébként igen magas a kistelepülések aránya – tette hozzá Balogh László.
Ingatlanpiaci szempontból rég nem látott helyzetbe kerülhetnek a kistelepülések, ám az egyidejűleg igénybe vehető támogatások lehetősége a szakértő szerint nem az elnéptelenedő zsákfalvak demográfiai térképét rajzolja át, hanem azok a települések lehetnek lényegesen vonzóbbak, amelyek nem tartoznak az elsődleges agglomerációkhoz, azonban a környéken adottak a munkalehetőségek és elérhetők a különféle szolgáltatások, intézmények.
A megyénkénti bontáshoz hozzájön az is, hogy Hajdú-Bihar esetében a legtöbb ház és lakás Debrecenben cserél gazdát, de Székesfehérvár esetében is igaz az, hogy jóval megfizethetőbb a közelebbi-távolabbi agglomerációja, mint maga a megyeszékhely. A támogatási formák kapcsán pedig az is piaci tényező, hogy ezeket nem társasházi lakásokra, hanem házakra lehet igénybe venni, a kistelepülések ingatlanállományának zömét – van, ahol száz százalékát – a családi házak teszik ki.
Természetesen nemcsak a városok közelsége meghatározó, hanem az országhatároké is, főleg 2025-től, amikortól Románia már a schengeni övezet része. A határ túloldaláról érkező érdeklődések száma január eleje óta éves szinten több mint kilencven százalékkal nőtt a Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben eladó lakások iránt. Ennek igen egyszerű oka van, az úgynevezett árkiegyenlítő hatás – jegyezte meg a szakértő, a magyar határ innenső oldalán ugyanis jóval olcsóbbak a házak, mint Romániában, de még a szlovák oldal árainál is alacsonyabbak az árak.
Januárban az Imobiliare.ro romániai ingatlanhirdetési portál statisztikái alapján Kolozsváron 3 ezer euró az átlagos négyzetméterár, ami 1,2 milliós összeget jelent forintban. Temesváron pedig 1700 euró, azaz majdnem 700 ezer forintról van szó, Nagyváradon pedig 1600 eurós, vagyis 650 ezer forint körüli forintosított átlagos négyzetméterár a jellemző. Ezzel összevetve az ingatlan.com adatai alapján Debrecenben januárban 890 ezer forint volt az eladó lakások átlagos négyzetméterára. Ez ugyan hazai viszonylatban is magas, ám itt lép be az agglomerációk árszintje és a határközeli ingatlanok olcsósága: szintén népszerűnek számítanak a biharkeresztesi, valamint a Szabolcs-Szatmár-Beregben található csengeri és mérki ingatlanok, ezeknél 115–294 ezer forintos négyzetméterárral találkozhatnak az érdeklődők. A Békés vármegyei települések közül a 112 ezres négyzetméterárat képviselő Battonya mellett Gyula városát keresték többen Romániából.
