Az országos stagnálással vagy enyhe áremelkedéssel ellentétben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében valamelyest még csökkentek is az ingatlanárak. A legtöbb eladó ingatlant Miskolcon hirdetik, több mint kétezret, a vármegyei kínálat pedig szinte pontosan húsz százalékkal nőtt egy év alatt 4400-ról 5500-ra – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Ismertette, a térség átlagos négyzetméterára egy év alatt 330 ezer forintról 316 ezer forintra csökkent áprilisra, Miskolcon enyhe, kétszázalékos emelkedést mértek, ahol az átlagos négyzetméterár 426 ezer forint lett. Noha Miskolc ipari és egyetemváros és ingatlankínálatában is meghatározó, mégsem ez a legdrágább település a vármegyében. Ez ugyanis Bodrogkeresztúr 740 ezer forintos négyzetméterárral. Ez árfekvésben magasabb, mint Budapest két legolcsóbb kerülete, Pesterzsébet, illetve Soroksár, ám az itteni magas árfekvés hátterében turisztikai indok és vonzerő áll. A bodrogkeresztúri csodarabbihoz, aki az 1848-as forradalom után telepedett le itt, szó szerint csodák kötődnek, így a település mára zarándokhely lett – ismertette a szakértő.
A másik véglet pedig szó szerint alig harmincezer forintos négyzetméterenkénti ár, ezt Szászfán és Bárcsán mérték. Ha pedig az összes, 358 települést vizsgáljuk, elmondható, hogy azok felében az átlagos négyzetméterenkénti ár kétszázezer forint alatt marad.
A négyzetméterárak azonban nem mondanak el mindent – mutatott rá a szakértő. Hiszen Miskolcon átlagosan 26 millió forintért vásárolnak lakóingatlant, lakásokat 23, házakat pedig átlagosan 45 millió forintért, ehhez képest Tokajban ötven, Mályiban pedig 61 millió forintba kerül egy lakóház.
Ózdot és Kazincbarcikát sem négyzetméterárak alapján érdemes nézni: az egykori iparvárosban átlagosan tízmillió forintba kerül egy lakóingatlan (házakat és lakásokat is átlagolva) míg utóbbi településen 17 millióba. Ez az árazás egyszerre jelzi a lehetőségeket és a korlátokat is.
Balogh László rámutatott, a vármegyében kiemelten magas arányban, a települések 94 százalékán érhető el a falusi csok és noha ebből a térségből is aránylag sokan igénylik, nincs szó arról, hogy önmagában a támogatások elérhetősége és igénybevétele megdrágította volna a lakóházakat. Sőt, a vármegye legolcsóbbjaiért (amelyből az egyik egy présház), nem egészen kétmillió forintot kérnek.
A másik végletet nézve a legdrágább lakófunkciójú ingatlan egy kastély 390 millió forintért, amely Tarcalon található, négyszáz négyzetméter és 2400 négyzetméteres telken áll. A magas értéket elhelyezkedése adja még: a tokaji térségben található. Egyébként Tokajban is kínálnak hasonlót 350 millió forintért.
Kis kitérőként érdemes megemlíteni ebben a kategóriában egy erősen felújítandót is: befektetésnek jó alap lehet a 280 millió forintért kínált, a szlovák határhoz közeli, putnoki Serényi kastély, amelyet 1945 után államosítottak, a rendszerváltás után pedig ismét magántulajdonba került. A hirdetése szövege szerint is inkább fejlesztési célra szánják, „kiválóan alkalmas turisztikai célokra, de kialakítható benne múzeum vagy akár rendezvényház”. Ha nem a lakófunkciót keressük benne, kifejezetten olcsó befektetési alap lehet.
Ha pedig Szlovákia, Balogh László emlékeztetett, Miskolcot autópálya köti össze Kassával és a kormányzati szándék szerint ez a város fejlesztések célpontja lehet.
Jelenleg ugyanakkor albérlet szempontjából az egyik legolcsóbb egyetemvárosnak számít, átlagosan százezer forintos bérleti díjakkal. Kazincbarcikán nyolcvanezer forint ugyanez a bérletidíj-átlag, Tiszaújvárosban viszont, ahol a közelmúltban jelentős fejlesztések zajlottak, 135 ezer forint.
A szakértő hozzátette, tekintettel az ingatlanok árfekvésére és a felújítandók arányára, a térségben különösen jól jöhet az otthonfelújítási támogatás. Mint ismert, az olyan járásokban, ahol a jövedelmi átlagok az országos átlag alá esnek, nagyobb a vissza nem térítendő támogatás aránya.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)
