Titkos ukrán enklávé Várna mellett

A helyi hatóságok asszisztáltak a luxus szellemváros felhúzásához. Az ukránok fegyverekkel őrizték illegális építkezésüket az évszázados erdőben, és nem engedték, hogy a bolgár hatóságok belépjenek az épületkomplexumba ellenőrzés céljából. A teljes bolgár politikai elit felelős a kialakult helyzetért.

A bolgár tengerpart Fotó: GARDEL BERTRAND / HEMIS.FR Forrás: hemis.fr

A történet középpontjában egy titokzatos ukrán hátterű hálózat, a KUB Korporáci”, egy szökésben lévő ukrán oligarcha, valamint a bolgár közigazgatás legfelsőbb szintjéig érő „szervezett vakság” áll.

Időgép a hivatalokban: hogyan lett a 2024-es betonból 2001 előtti épület?

A kérdésre – miszerint hogyan lehet 104 különálló luxusvillát és apartmanházat felhúzni egy több mint 10 hektáros Natura 2000-es természetvédelmi területen anélkül, hogy az államnak és a helyi hatóságoknak feltűnne – csakis a józan észnek ellentmondó válaszok születnek. 

A nyomozás eddigi adatai szerint a KUB Korporáció nem egyszerűen fittyet hányt a törvényekre, hanem egy rendkívül kifinomult adminisztratív csalássorozattal „legalizálta” a természetkárosítást, továbbá felmerül a pénzmosás gyanúja is. 

A csalás kulcsát az úgynevezett „törvényességi igazolások” jelentették. 2023-ban Várna Primorszki kerületének akkori, a korábbi kormánypárthoz (a középjobb GERB) hű főépítésze aláírt egy sor olyan dokumentumot, amely feketén-fehéren igazolta: ezek a luxusépületek már 2001 előtt is a helyszínen álltak. Ez a bolgár ingatlanjog egyik hírhedt kiskapuja: a régi, engedély nélküli építményeket „megtűrtnek” nyilvánítják, így azok nem bonthatók le, sőt bejegyezhetők a földhivatalnál és a kataszternél.

A valóságban azonban 2001-ben a területen még sűrű, érintetlen erdő állt. A láncfűrészek és a betonmixer-kocsik csak 2024-ben jelentek meg. Ivan Siskov regionális fejlesztési miniszter a vizsgálatok után döbbenten nyilatkozta a sajtónak: 

Ezek a papírok hamis tartalmú hivatalos dokumentumok. Egy nem létező múltat fabrikáltak a betonnak.

A fiktív igazolásokra alapozva a hálózat saját áramtranszformátorokat épített, bevezette a vizet, és megkezdte az ingatlanok értékesítését. A sors fintora, hogy a vásárlók jelentős része gyanútlan, Bulgáriában menedéket kereső ukrán állampolgár volt, akik érvényes közjegyzői okiratokkal, jóhiszeműen vásárolták meg a több százezer eurós luxuslakásokat a „Forest Club” névre keresztelt illegális szellemvárosban.

Az apartmanok vásárlásánál a vevőknek négyzetméterenként 700 eurót banki átutalással kellett előlegként fizetni, majd a fennmaradó 1800 eurót pedig készpénzben. 

Csendőrségi roham és a szökésben lévő oligarcha

A zöldszervezetek és a helyi lakosok kitartó feljelentései után a gát végül átszakadt. A bolgár belügyminisztérium koordinálásával a csendőrség és a terrorellenes egységek valóságos ostrom alá vették a komplexumot. A razzia során a KUB Korporáció CRM-rendszereit lefoglalták, három magas rangú ukrán tisztségviselőjét bilincsben vitték el, a várnai kataszteri hivatal vezetőjét azonnali hatállyal elbocsátották, és dokumentumhamisítás, valamint illegális erdőirtás vádjával négy különböző büntetőeljárás indult.

A hálózat feje, a befolyásos ukrán oligarcha, Oleg Nevzorov azonban még az akció előtt kiszimatolta a veszélyt. Nevzorov ellen azonnal nemzetközi körözést adtak ki.

A történet ekkor vált helyi korrupciós ügyből nemzetközi diplomáciai krízissé. A bolgár médiában és politikai körökben futótűzként terjedt el a hír, miszerint a szökésben lévő oligarcha nem hagyta el az országot, hanem Ukrajna szófiai nagykövetségén talált menedéket, és a diplomaták bújtatják a bolgár igazságszolgáltatás elől.

A nyomás akkora volt, hogy Olesja Ilascsuk ukrán nagykövet kénytelen volt a kamerák elé állni. Ilascsuk a bTV országos televíziónak adott interjújában élesen cáfolta a vádakat, és „fake news”-nak nevezte a sajtóértesüléseket. Leszögezte: Nevzorov nincs a követségen, Ukrajna tiszteletben tartja a Bécsi Egyezményt, és az ukrán állampolgárság senkinek sem biztosít mentelmi jogot a külföldön elkövetett köztörvényes bűncselekmények alól.

A titkosszolgálat érthetetlen játéka: 24 óra alatt visszavont kiutasítás

Hogy Nevzorov és a KUB Korporáció milyen mélyen fonta be a bolgár államigazgatást, azt egy korábbi, a nyomozás során napvilágra került skandalum világítja meg leginkább. 

Lapunk bolgár biztonságpolitikai forrásokból úgy értesült, hogy a bolgár elhárítás (DANSZ – Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség) operatív tisztjei Nevzorovot korábban már nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánították, és a migrációs hatóságokkal közösen hivatalos rendeletet adtak ki az országból való azonnali kiutasítására.

Ami ezután történt, az a legdurvább politikai krimiket idézi: alig huszonnégy órával a kiutasítási papír aláírása után a bolgár titkosszolgálat legfelsőbb vezetője személyesen, egy váratlan, rendkívüli rendelettel megsemmisítette a saját ügynöksége által előkészített határozatot.

Ez a példátlan, villámgyors visszavonás a bolgár politikai elemzők szerint egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az ukrán oligarcha mögött olyan nehézsúlyú bolgár politikai és háttérhatalmi figurák állnak – vélhetően a belügyi és igazságügyi vonalon –, akik képesek voltak a nemzetbiztonsági érdekeket is felülírni a tengerparti luxusbiznisz zavartalansága érdekében. Nevzorov nem csupán egy dörzsölt ingatlanbáró, hanem olyan információk és gazdasági hálózatok ura, akinek az országban tartása és politikai védelme kulcsfontosságú volt a helyi elit bizonyos köreinek.

Kocev polgármester szerepe: hős megmentő vagy későn ébredő cinkos?

A botrány politikai hullámai Várna jelenlegi reformpárti polgármesterét, Blagomir Kocevet is elérték, akinek szerepe finoman szólva is ellentmondásos az ügyben.

Kocev a nyilvánosság előtt az igazság bajnokaként tetszeleg. Védekezése szerint ő maga volt az, aki a rendőrséggel karöltve felszámolta a maffiatanyát, és hangoztatja, hogy a mutyi és a hamis papírok kiadása még az előző, GERB-es városvezetés idején történt. Kocev határozottan bejelentette: kiadta a hivatalos határozatot a 104 illegális épület teljes és visszavonhatatlan lebontására.

Emlékeztetnénk, hogy 2025-ben Kocev fél évig letartóztatásban volt zűrös ügyei miatt, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték. 

Európai segélyekből épül az oligarchaparadicsom?

Várna utcáin ma már nemcsak a természetkárosítás miatt forrnak az indulatok. A helyiek körében általános az a nézet, hogy a bolgár vendégszeretetet és a menekültek befogadását egyes ukrán körök gátlástalanul kihasználják. Ahogy egy helyi lakos fogalmazott: „Tárt karokkal fogadtuk őket, most pedig azt látjuk, hogy az ukrán bűnözés és az arrogáns viselkedés az úr a városunkban.” 

A helyiek semmit sem mernek szóvá tenni az ukránoknak, mert mindenre egyből azt a választ kapják, hogy „Európát védjük Putyintól”. 

A „Baba Alino” botrány azonban túlmutat a puszta társadalmi feszültségen. A bolgár ellenzéki politikusok és biztonságpolitikai szakértők szerint nyílt titok, hogy hatalmas, ellenőrizetlen pénzösszegek áramlanak át büntetlenül a határon, amelyeket azután ilyen és ehhez hasonló illegális luxusberuházásokba „öntenek”, szisztematikusan korrumpálva a bolgár politikai elitet és a közigazgatást.

A legsúlyosabb kérdést azonban a források eredete jelenti. A bolgár nemzetbiztonsági szolgálatoknak (DANSZ) sürgősen tisztázniuk kell, honnan származnak ezek a milliárdok. 

Fennáll ugyanis a gyanú, hogy miközben az Európai Unió tagállamai hatalmas összegekkel támogatják Ukrajnát, a segélyek egy része korrupciós csatornákon keresztül magánzsebekbe vándorol, majd luxusvillák formájában bukkan fel a Fekete-tenger partján.

„Nehogy kiderüljön, hogy európai adófizetők zsebéből származik az a pénz, amit az EU segélyként küld Ukrajnának, és amiből most az oligarchák építenek maguknak büntetlenül paradicsomot Bulgáriában” – visszhangozzák a várnaiak az országos politikai viták egyik legfájdalmasabb kérdését.

A várnai ellenzék, különösen a jobboldali-szuverenista Vazrazsdane (Újjászületés) párt azonban egészen másképp látja a helyzetet. Rámutattak, hogy bár a papírok valóban 2023-asok, a fizikai erdőirtás és a gigantikus építkezés oroszlánrésze már Kocev polgármesteri mandátuma alatt zajlott. Az ellenzéki képviselők dokumentumokkal bizonyították, hogy hónapokon át küldtek hivatalos jelzéseket a polgármesteri hivatalnak a „Baba Alino” területén zúgó láncfűrészekről, de a városháza egészen addig húzta az időt, amíg a botrány tarthatatlanná nem vált a médiában. Kritikusai szerint Kocev csak azért lépett ilyen látványosan, hogy mentse a saját politikai bőrét.

A bolgár tengerpart jövője a tét

A „Baba Alino” ügy tökéletes látlelete annak a vadkeleti kapitalizmusnak, amely a háború elől elmenekült ukrán tőke és a helyi korrupt bolgár tisztviselői kar nászából született. Miközben az ukrán KUB Korporáció a mai napig politikai boszorkányüldözésnek nevezi az eljárást, a bolgár államnak most bizonyítania kell: képes-e érvényesíteni a jogállamiságot, vagy végleg átengedi legszebb természeti kincseit a gátlástalan maffiahálózatoknak. A tét nem kevesebb, mint a 104 illegális luxusvilla ledózerolása – egy olyan látványos lépés, amelyre a rendszerváltás óta alig volt példa Bulgáriában.

Borítókép: A bolgár tengerpart (Fotó: AFP)