A fővárost és környékét lényegében nem is lehet külön-külön értelmezni, amit jól mutat az ingatlanok árazása – válaszolta lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Ismertette, a régióban, Budapestet is beleértve, a legfrissebb adatok szerint hárommillióan élnek. A településeket nézve három kategóriát különböztetünk meg. Vannak, amelyek teljesen összenőttek a fővárossal, a szimbiózist mutatják az átlagos négyzetméterárak is. Budapest átlépte az egymillió forintos átlagot, a három legdrágább Pest megyei település – Budaörs, Üröm és Nagykovácsi is ekörül alakul. Ilyen összenőtt települések között említhető még Dunakeszi is.
A szakértő megjegyezte, Pest megye 187 településének ötödében háromnegyedmillió forint felett alakul az átlagos négyzetméterár, amivel elérik az olcsóbb külső fővárosi kerületek árszintjét.
Az összenövés tehát nem csak fizikai, egyértelműen felfelé vitte az árakat Budapest közelsége – mutatott rá a szakértő.
További piacélénkítő és árformáló tényező, hogy amennyivel Budapest lakossága csökkent az elmúlt öt évben, a környezetéé annyival emelkedett. Ennek oka még a budapesti ingatlanok 2018-tól tartó erősebb drágulása, a ma is zajló kiköltözési hullámot a koronavírus-járvány sem törte meg. Gyakori jelenség volt, hogy kisebb és vagy rosszabb állapotú fővárosi lakás árából az agglomerációban jobb állapotú és vagy nagyobb alapterületű kertes házat sikerült vásárolni.
A vármegyebérletek bevezetése és a tarifarendszer átalakítása is az agglomeráció mellett szólhat, hiszen kedvező áron lehet onnan bejutni.
A Pest megyei települések második csoportját pedig pont azok a városok alkotják, ahonnan kötött pályán, azaz vonattal vagy HÉV-vel könnyen be lehet jutni, a teljesség igénye nélkül ilyenek Érd, Vác, Gödöllő.
A szakértő kiemelte, érdemes összevetni a megyei átlagárak változását és a leggyakoribb ingatlanértékesítési értéket is: Pest megye összességében 370 ezer forintos négyzetméterárról közel a duplájára, 716 ezer forintra drágult, a tipikus vásárlási értékek viszont az elmúlt évben sem változtak. Most átlagosan 75 millió forintért cserélnek gazdát az ingatlanok, ekkora összegből pedig a főváros vonzáskörzetében olyan méretű, állapotú házakat lehet kapni, amilyenek Budapesten nagyjából százmillió forintnál kezdődnek.
A piac ennek megfelelően pörgős maradt a térségben: Budapesten minden ingatlantípust beleszámolva átlagosan 75 nap alatt lehet értékesíteni, Pest megyében átlagosan 79 napra van ehhez szükség.
A legkedvezőtlenebb adottságú, fővárostól legtávolabbi települések sem kerülnek le a térképről, hiszen ezek a falusi csok és a kombinálható otthonteremtő kedvezmények miatt kedveltek. Több mint félszáz falusi csokos település található Pest megyében, amelyeken az átlagos négyzetméterár 366 ezer forint. Mivel az otthonteremtő kedvezményeknek keresletélénkítő hatásuk is van, az árak tekintetében ezek is zárkóznak, kifejezetten olcsónak számító települést pedig mindössze hármat találunk kétszázezer forint körüli négyzetméterár-kategóriában.
Teljesen más ugyanakkor a lakásbérlők helyzete – mondta el kérdésünkre a szakértő. Ugyanis amíg a térségben 24 ezer kiadó, addig csupán kilencszáz eladó lakást találni a kínálatban, ez pedig még mindig másfélszer több, mint öt éve, amikor csak hatszáz kiadó ingatlant kínáltak az agglomerációban. Összesen négy város van, ahol érdemi az albérletkínálat, ám a kínálat száz alatt marad: Budaörs, Érd, Göd és Szentendre.
Utóbbi elsőre jóval drágábbnak tűnik, mint Budapest, ám a 290–350 ezer forint közötti bérleti díjak oka, hogy szinte csak házakat, azokból is nagyobb alapterületűeket kínálnak kiadásra.
Az albérlet-preferencia pedig aszerint alakul, hogy házakat elsősorban az agglomerációban keresnek, míg lakásoknál hátrány, ha nem Budapesten vannak, mivel a minimális bérletidíj-különbözetet elviszi az ingázás költsége.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
