– A héten hazánkban megjelenő statisztikai adatok közül egyértelműen a kedden megjelenő februári inflációs adat a legfontosabb – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett, januárban a pénzromlás üteme a 4,9 százalékos elemzői várakozással szemben 5,5 százalékra növekedett. Ezt részben egyszeri hatások okozták, részben azonban szerepe volt benne a magas inflációs várakozásoknak, illetve a forint tavaly év végi gyengülésének. Az év eleji átárazások ráadásul mindig meghatározóak az éves infláció szempontjából, hiszen a vállalatok nagy része az év elején végzi el az árak korrekcióját – mutatott rá. Úgy véli, februárban az infláció a januárihoz hasonlóan, annál minimálisan alacsonyabban alakulhatott. Várhatóan olyan inflációs adat nem fog érkezni, ami rövid távon lehetővé tenné a monetáris politika lazítását – viszont egy, a vártnál jóval gyorsabb pénzromlás esetében a jegybanknak el kellene kezdenie gondolkodni a szigorításon.
Csütörtökön a januári ipari termelés második becslését közli a statisztikai hivatal. Az első becslés alapján az ipar vegyes képet mutatott: havi alapon 0,8 százalékkal bővült, míg éves alapon 3,9 százalékkal csökkent. Továbbra is gyenge a járműgyártás és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártás teljesítménye – az új becslésből kiderül az egyes ágazatok teljesítményének pontos alakulása, illetve a rendelésállomány alakulása is.
Pénteken a januári építőipari adatokat ismerhetjük meg. Decemberben az építőipari teljesítmény vegyes képet mutatott – emlékeztetett Regős Gábor – a termelés volumene havi alapon 0,7 százalékkal emelkedett, azonban az egy évvel korábbitól 4,2 százalékkal elmaradt.
A hó végi rendelésállomány 15,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – ez alapján pedig van tér az ágazat termelésének növekedésére.
Szintén fontos adatközlés lesz a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői tájékoztatója az államháztartás február végi helyzetéről. Januárban az államháztartás hiánya 67,8 milliárd forintot tett ki. Ez nem egy magas hiány, azonban fontos megjegyezni, hogy az év első hónapjában nem ritka a többlet sem. Ugyanakkor az idei év első felében a költségvetésre jelentős terhet ró a lakossági prémium állampapírok magas kamat alapján történő kamatfizetése – ez pedig a februári adaton is nyomot fog hagyni.
Az Eurostat adatai közül a csütörtökön megjelenő januári ipari adatokat érdemes megemlíteni Regős Gábor szerint. Decemberben az ipari termelés volumene havi alapon 1,1 százalékkal csökkent az eurózónában és 0,8 százalékkal az Európai Unióban. Éves összevetésben a termelés kettő, illetve 1,7 százalékkal lett alacsonyabb. Az egyes tagországok közül a termelés volumene legnagyobb mértékben Ausztriában (9,5 százalék), Olaszországban (7,1 százalék), illetve hazánkban (6,4 százalék) esett vissza, miközben a legnagyobb növekedést Máltán (14,4 százalék), Írországban (10,1 százalék) mérték – sorolta Regős Gábor.
Az Egyesült Államokban szerdán a februári inflációs és reálkereseti, csütörtökön pedig a termelői ár adatokat teszik közzé. Januárban az árak havi alapon átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek az előző havi 0,4 százalék után, így az éves infláció 2,9 százalékról három százalékra gyorsult.
Ez nem magas, de nem is tart a jegybanki célhoz, így az Egyesült Államokban a kamatok csökkentése egyelőre nem aktuális – különösen ha figyelembe vesszük a vámok jelentette inflációs kockázatot is.
Ugyanakkor a bérek oldaláról egyelőre nem látható inflációs nyomás: az átlagos órabér reálértéke januárban nem változott decemberhez képest, ami éves összevetésben egyszázalékos reálbér-növekedést jelent. A termelői árak havi alapú emelkedése januárban 0,4 százalékra lassult az előző havi 0,5 százalék után. Ez azonban éves alapon továbbra is 3,5 százalékos drágulást jelent. Ettől nem tér el érdemben a maginflációs kosár termelői árának növekedése, ami az előző havi 3,5 százalék után 3,4 százalékot ért el.
– A héten kedden és szerdán tartja soron következő ülését a lengyel jegybank monetáris tanácsa. A lengyel alapkamat 2023 októbere óta 5,75 százalék. Ebben most sem várok változást, tekintettel a viszonylag magas, 5,3 százalékos januári inflációra – mondta Regős Gábor. Bár a januári inflációs adatra való tekintettel a monetáris politika lazítása hazánkban egyébként sem aktuális, de ebből a szempontból a változatlan lengyel kamatszint is korlátot jelent, hiszen a lengyel kockázati megítélés a magyarnál érdemben kedvezőbb.
